Egykorú kamarai másolat. 12 oldal + Extractus 1 oldal latin

Aestimatio – Bács megye officialisai által készített becsüjegyzőkönyv Zombor szabad királyi városról és a hozzá tartozó praediumokról, királyi rendeletre, mely 1757. március 11-én kelt. Az aestimatio kelt Zomborban, a fenti napon.
Zombor:
Az officialisok bejárják a határt először, s az az első megállapításuk, hogy a polgárok nagy számához viszonyítva a határ szűk. Ugyanis: a polgárok többsége: „agriculturam exercent”. A határban: kertek, szőlők, szilváskertek. – Erdeje, hajózható, vagy halban bővelkedő vize nincs. – Az aestimatorok megjegyzik, hogy mivel a város belterületi kocsmáit, mészárszékeit és serfőzőházát már a város különböző hitelezői használják, mert a város alaposan el van adósodva, ezeket ez alkalommal nem is becsülték fel. Feladatuk ugyanis az, hogy kétrendbeli királyi executiós mandatum alapján, a város új és egyik legnagyobb hitelezője: gr. Batthyany Ádám javára, az általa kölcsönzött összeg fedezetére végezzék el a város még szabad jövedelmeinek becslését. – Mindebből következően: az aestimatio nem teljes. Viszont céljuknak megfelelően az alább következő tételeknél igen gondosan járnak el a becsléssel, nyilván gr. Batthyany érdekeinek, s az általa nyújtott hitel (melyet összegszerűen nem jelölnek meg, de nagyságára utalnak) fedezetének biztosítására. – Görög kereskedők, kik a szabad kereskedésért évente 6-30 Ft.-ig terjedő taxát fizetnek. A kereskedőket név szerint is felsorolják. – Két csapszék a városon kívül; egyik a Leknia Csupria nevű hídnál, a másik a Bezdan nevűnél. – A város területén évente négyszer van országos vásár: Gyümölcsoltókor (március 25.), Áldozócsütörtökön (ez a Húsvéttől függően változó ünnep), Nagyboldogasszonykor (augusztus 15.) és Mindenszentek ünnepén (november 1.). – A város bevétele a négy vásárból évente a 400 forintot is meghaladja (a város pénztárába befolyó helypénzt) – Az aestimatorok ezután részletes, s az eddigi tényszámokon alapuló kalkulációval számba veszik azt, hogy a hetedekből milyen jövedelem várható. Hetedelik az alábbi terményeket és állatokat: a búzát, az árpát, a zabot (szalmájuk tiszta jövedelem); a bárányokat, a gidákat, a méheket és a bort. – A város legelőin 200 barom legelhet; a fűbér marhánként 25 den. egy esztendőre. – A fentiek szerint összehozott és becsült proventusokat összesítik, majd 6 %-os kamatbázison visszatőkésítik a kamarai gyakorlat szerint, a tőkeösszeget kivetítik, majd áttérnek a város tartozékait képező praediumokbeli jövedelmek számbavételére.
Rancsovo praedium:
Ebben a praediumban: „…reperta… (sunt)… 55 allodia civium, Oeconomiam exercentium.” – A possessor jövedelme e gazdaságok után: búzából, árpából, zabból, kölesből összesen 56 kereszt (minden gabonafélénél pontos számítás a keresztekbeli gabona pénzértékére vonatkozóan), továbbá: ennek a gabonamennyiségnek a szalmája. – A bárányhetedet, a méhek utáni hetedet szintén szolgáltatják. Ebből az következik, hogy bár a gabonaféléknél külön nem jegyezték meg, azok is hetedek. – A praediumbeli legelőn évente átlag 620 db számosállat legel (lovak, szarvasmarhák). – A város fűbérjövedelme számosállatonként 25 den. Az állatok a Zombor-i polgárokéi. – A praedium rétjein átlag évente 864 kalangya szénát kaszálnak le, illetve gyűjtenek be a polgárok. Kalangyánként 25 den. taxát fizetnek érte. – A praediumban kocsma is van; évi tiszta jövedelme 35 Ft. átlagosan.
Bilics praedium
Saponya praedium
Ivanovoszelo praedium
Gradian praedium
Csicsova praedium
Petesova praedium
Bukovácz praedium
Mali Milicsics praedium
Nenadics praedium:
Mint Rancsovo praedium, de a gazdálkodó polgárok száma változó.
Zombor szabad királyi város és tartozékai.
(Bács m.): Zombor civitas lib. reg. – Rancsovo praedium – Bilics praedium – Ságonya praedium Ivanovoszelo praedium – Gradina praedium – Csicsova praedium – Petesova praedium – Bukovácz praedium – Mali Milicsics praedium – Nenadics praedium