26 oldal latin nyelvű, eredeti.

Conscriptio, amelyet a tokaji kincstári uradalom prefektusa L. Kégly készített, mert a kincstár megvásárolta Petrasch báró pekléni uradalmát. – Conscriptio bonorum Pekléniensium ad illustrissimum dominum liberum baronem de Petrásch, suae maiestatis colonellum spectantium.
Peklén:
Locus residentialis. – Van itt 1 két szintes kastély, kemény anyagból felépítve, zsindellyel fedve, mely nem szorul semmiféle javításra. – A felső emeleten van sorjában 4 szoba, új ajtókkal és ablakokkal, kemény fából és táblákból készítve. Van azonkívül két kisebb oldalszoba, bolthajtásokkal ellátva. – A földszinten van egy nagy szoba, széles konyha a hozzátartozó éléskamrával, négy szoba boltozattal és kettő anélkül. – Van két kisebb pincéje 24 hordó befogadására, és három nagyobb pincéje 100 hordó befogadására, mind az öt jó állapotban. – A kastély el van látva toronnyal, amelyben van óra, és hozzá harang. – A kastély földszintjének nagyobb része fagerendákon nyugszik, és csak az egyik része köveken és téglákon, részben mésszel, részben sárral betömve, magában foglal 9 szobát, két kamarát, egy éléstárat, két konyhát és egy kápolnát. – Hozzátartozik egy istálló 16 ló számára; mellette egy konyha és négy szoba. Kemény anyagból felépítve, részben zsindellyel, részben szalmával fedve. – Ez épülettel szomszédos egy másik istálló, 20 ló számára. – Ezek részére szabad mozgási terület, azonkívül egy szekérszín, fából és sárból összeállítva, mely javításra szorul és tető nélkül áll. – A kastélyból jobbra van egy nagy szoba a cselédség részére, részben fából, részben kőből építve. – 2) Van azonkívül egy másik kastély is, szintén emeletes, kemény anyagból építve, régi épület, amelynek a törzse ugyan erős, három tornya ellenben, különösen a kisebbik, javításra szorul. Az alsó tagozata 4 helységet foglal magában különböző gazdasági javak elhelyezésére, és a személyzet részére. Ezeket a kastélyokat részben a régi fal övezi, részben pedig új kerítéssel, és épületekkel vannak körülvéve. – 4) Középen van a kút zsindellyel fedve. – 5) A kastélyok mellett van egy tágas szilvás a hozzácsatlakozó kertekkel, faragott kövekkel, vízvezetékkel, és különféle épületekkel diszítve. – 6) Van itt egy majorsági, fából épült, 50 tehén elhelyezésére elegendő istálló; kemény anyagból készült, melynek teteje romladozó; azután van egy csűr, négyezer kereszt befogadására; ez is kemény anyagból épült. Hozzátartozik egy szilvás, és egy kert különféle gyümölcsfákkal. A szilvából és a többi gyümölcsből a kertészek 230 forintot is tudnak beszedni. – 7) Ehhez a majorsághoz tartoznak majorsági földek a peklini határban 585 pozsonyi mérőre, a kosztolányi határban 200 pozsonyi mérőre, a lipoczi határban 260 pozsonyi mérőre, összesen 1045 pozsonyi mérő befogadására. Ezekből a harmadik rész pihentetve, elvetésre marad 698 2/3 pozsonyi mérő, ősziek elvetésére 348 1/3 és a tavasziak elvetésére ugyancsak 348 1/3 pozonyi mérő, mégpedig a búzából 50, a rozsból 298 1/3, a hajdinából 18, a babból 8, és a lencséből 6 pozsonyi mérőre, míg a zabból 298 1/3 pozsonyi mérőre, összesen 678 2/3 pozsonyi mérőre. – Van azonkívül a lipoczi határban is egy szántóföld az árpa elvetésére, ahol szintén pihentetik a harmadrészt. – Ezen majorsági földből, mivel az terméketlen, és trágyázásra szorul, a következő termést lehet remélni: A búzából 150 pozsonyi mérő, mérőjét 51 krajcárjával számítva, az összeg fl. 177,30. – A rozsból 895 pozsonyi mérő, mérőjét 50 krajcárjával számítva, az összeg fl. 447,30. – A hajdinából 126 pozsonyi mérő, mérőjét 50 krajcárjával számítva, az összeg fl. 63. – A babból 32 pozsonyi mérő, mérőjét forintjával számítva az összeg fl. 32. – A lencséből 24 pozsonyi mérő, mérőjét forintjával számítva az összeg fl. 24. – A zabból 895 pozsonyi mérő, mérőjét 15 krajcárjával számítva az összeg fl. 223,45. – Az árpából 18 pozsonyi mérő, mérőjét 25 1/2 krajcárjával számítva az összeg (nincs adva). – Így az egész összeg fl. 925,24. – Az uradalmi majorsági réteken, a peklinieken kb. 50, a kosztolányiakon kb. 40, összesen 90 szekér széna terem, szekerét 1 forintjával számítva az összeg fl. 90. – 9) Ebben a majorságban 50 tehenet szoktak tartani, ezeknek haszna a borjún kívül vajból és sajtból tehenénként évi 6 ft., így 50 tehén után évi 300 fl. – jelenleg az állomány kisebb takarmányozási nehézségek miatt, mert a báró sok lovat tartott, és az uradalom szénahozamát nagyrészt a lovak élték fel. – 10) A báró morva szokás szerint „ad normam Moravicam” haltenyésztéssel is foglalkozott, három halastavat alakított ki, s azokat nagyobbrészt pontyokkal telepítette be. Az összeíró javasolja a halastavak szaporítását és a halállomány növelését, mert a közeli Kassa és Eperjes városok jó eladási lehetőséget kínálnak.
Pagus Peklén:
Sáros megyében fekszik, felerészben a Keczer-örökösöké, de a női ágon való örökösödés miatt a tulajdonjog még nincs eldöntve, és a per továbbra is folyik felette a női ág és a fiscus regiust képviselő báró között. – Áll 5 lakott negyed telekből, 7 pusztatelekből, és 1 puszta gyepestelekből. – Az évi jövedelem: adót és bérösszeget nem fizetnek. – A robotmunka: igás munkát egyáltalán nem végeznek, hanem csak kézi munkát, még pedig úgy, hogy mindegyik hospes az ott dívó szokás szerint hetenként egy napot szolgál földesurának, amely napi munkát 9 krajcárra lehet értékelni. – Egyebekben semmivel sem szolgálnak, sőt a kilenced, és a tized alól is mentesek. – A borkimérő sorsa azonos a többiekével; van benne serfőző, pálinkafőző, de mindezeket a bor kimérésén kívül bérbe szokták adni. A bérösszeg 96 ft. – A mészárszék bére fl. 30. – Amelyik parasztnak van pálinkaégető fazékja, fizet 1 ft. 30 krajcárt. – A puszta telkek után remélni lehet fl. 35. – A falunak nagy része két hónappal ezelőtt leégett diversiumot a báró kőből és sárból teljesen újjáépítette, és zsindellyel fedette be. – Kovácsműhelyt is állíttatott fel kőből és sárból, zsindellyel fedve, és minden szükséges felszereléssel ellátva.
Pagus Kostelan:
Sáros megyében fekszik. Jelenleg 30 évi bérlet után a báró birtokolja. – Van rajta 18 féltelek. – Proventus annualis. – Mindegyik lakos fizet 12 kr. adót vagy bért, ami kitesz fl. 3,36. – In robotha: Az urbarium előírása szerint négy hospes tartozik évenként 1 libát adni, 12 krajcár értékben. Mindegyik hospes köteles adni egy zsákot, 12 krajcár értékben, két tyúkot, à 6 krajcár értékben, amik együttesen kitesznek fl. 6,18. Köteles azonkívül minden hospes az urasági lenből 6 fontot fonni, vagy pénzben megváltani, ami együttesen kitesz fl. 5,24. – Tartozik azonkívül minden hospes 500 karót készíteni 30 krajcárjával, aminek az összege fl. 9. – Tizedet is fizetnek, még pedig ily arányban: A búzából 9 pozsonyi mérőt, mérőjét 51 krajcárjával számítva fl. 739. – A rozsból 57 pozsonyi mérőt, 30 krajcárjával számítva, az összeg fl. 28,30. – Az árpából 9 pozsonyi mérőt, mérőjét 25 1/2 krajcárjával számítva, az összeg fl. 3,49. A zabból 57 pozsonyi mérőt, mérőjét 15 krajcárjával számítva, kitesz fl. 14,15. – Az egész összeg fl. 54,13. – Meg kell itt jegyezni, hogy a báró sok épülettel járult a falu fejlesztéséhez, tizedet egyik falutól sem kívánt, hanem helyette az alattvalók hol 6, hol 18 napi munkát kötelesek végezni. Azt is meg kell jegyezni, hogy az alattvalók a konyhafélékből, káposzta, borsó, lencse, hajdina, és a lenfélékből semmivel sem tartoznak. – A bárányok és a kecskék után tized fl. 1,52, a méhek után tized fl. 1,48. – Ebben a faluban is van egy borkimérő, de ez is, mint a többiek, bérbe van adva. – Van itt serfőző és pálinkafőző, fából és sárból készítve, a legjobb felszerelésekkel ellátva, amelyeket 700 forintért szokták bérbeadni. – Ezen épületek mellett van itt két istálló, fából építve, és zsindellyel fedve: az egyik 20 ökör hízlalására, a másik a disznókonda részére, amelyben őrizni szoktak 40 emsét, amelyeknek három évi szaporulatából levonva a csorda pásztor részére tizet, 40 eladásra kerül, párja 10 forintjával, az összeg fl. 200. – A serfőzővel és a pálinkaégetővel egy tető alatt van a háromkerekű malom, mely a fagy idején is működik, mert a lefolyó víz tető alatt jő a kerekekre és mentes marad a fagytól. – Ennek a malomnak az értéke fl. 100. Ezen két malom mellett van egy újonnan felállított kendertörő malom, külön tető alatt, amelyből a kétharmadrész az uraságot illeti, a hozadék fl. 6,40. – Ennek a malomnak a molnára tartozik évenként három disznót hízlalni, vagy helyette fizetni fl. 18. – Azonkívül tartozik e malomnak a molnára egyik segédjét munkára adni egész esztendőre, vagy szükség esetén maga is munkába állani, 250 napi munkát számítva 9 krajcárjával, ami kitesz fl. 37,30. – Az eddig említett malmokon kívül van még egy, szintén jó anyagból készült, zsindellyel fedett, kétkövű malom a gabona megérlelésére; azonkívül egy fűrész malom, német módra felszerelve a kender, stb. megtörésére, értéke fl. 80. Ennek a molnára is köteles két disznót hízlalni, vagy helyette 12 ft. fizetni. – Ez is tartozik egy segédet adni munkára, 250 munkanapra szólóan, 9 krajcárjával számítva az összeg fl. 39,30.
Possessio Lipocz:
Ez is Sáros megyében fekszik és épp úgy, mint Kosztolány, teljes egészében a báróhoz tartozik. – Áll 16 féltelekből. – Mindegyik hospes évenként 12 krajcárt fizet, az összeg fl. 3,12. – In robotha: Az említett adón kívül az állatokkal ellátott hospesek hetenként 3 napon át dolgoznak napi 30 krajcárjával számolva, a gyalog dolgozók pedig minden héten egy napon át, 9 krajcárjával számolva. – Az urbarium előírásainál fogva négy hospes tartozik egy libát adni 12 kr. értékben és mindegyik hospes két tyúkot, à 6 kr. értékben, az egész összeg fl. 5,38. – Köteles mindegyik hospes 6 ölnyi fonalat fonni; mindegyik öl 3 krajcárjával számítva az összeg fl. 4,48. – Ugyancsak köteles mindegyik hospes 500 karót készíteni, 30 krajcárjával számítva az összeg fl. 8. – Tartoznak tizedet is fizetni, még pedig a búzából 9 pozsonyi mérőt, 51 krajcárjával számítva fl. 7,39. – A rozsból 50 pozsonyi mérőt, 30 krajcárjával számítva fl. 25. – Az árpából 8 pozsonyi mérőt, 25 1/2 krajcárjával számítva fl. 2,24. – A zabból 56 pozsonyi mérőt, 15 krajcárjával számítva fl. 14. – Az egész összeg fl. 50,03. – A bárányok és kecskék utáni tized fl. 2,10. – A méhek utáni tized fl. 2,12.
Pagus Tissite:
Ez is Sáros megyében fekszik, ugyanolyan joghatósággal, mint Kostolan és Lipecz. – Áll 20 féltelekből, melyek közül 18 már be van népesítve, 2 még üresen áll. – 1) Adót minden félsessio fizet évenként 10 forintot, fl. 200. – 2) Robotmunkát a falun kívül nem végeznek. – 3) Tél idején minden félsessio Peklénbe 2 öl fát köteles szállítani, ölét 30 krajcárjval számítva fl. 20. – 4) Tizedet az ezen uradalomhoz tartozó más falvak módjára adnak, amelynek értéke kb. 80 ft. – 5) Mindegyik féltelek ad évenként 4 tyúkot, 20 tojást, és egy ludat, az egész fl. 8. – 6) Minden félsessio tartozik a lenből három fontot fonni fl. 6. – Vannak itt majorsági épületek az állatok részére, még pedig 2 istálló: a nagyobbik 60, a kisebbik 40 marha részére, mindkettő jó anyagból készítve, és cseréppel fedve. – Itt van a majoros lakása is, elég kényelmes. – Ha a többi majorságból a borjakat ide hajtanák, és leszámítanák a majorost illető részt, és az esetleges vész által elpusztult anyagot, a többit értékesíteni lehetne fl. 160. – Csűrje fából épült, és szalmával fedett. Mellette van a káposztás, és a veteményes kert. – Az ezen majorsághoz tartozó szántók 240 pozsonyi mérő befogadására képesek. Ebből a harmadrész pihentetve, évenként 160 pozsonyi mérőt lehet elvetni, még pedig a búzából 20, a rozsból 60, a hajdinából 8, és a zabból 64 pozsonyi mérőt, amelyeknek hozadéka a búzából 60 pozsonyi mérő, mérőjét 51 krajcárjával számítva, az összeg 51 ft., a rozsból 180 pozsonyi mérő, mérőjét 30 krajcárjával számítva, az összeg 90 ft., a hajdinából 56 pozsonyi mérő, mérőjét 30 krajcárjával számítva, az összeg 28 ft., a zabból 192 pozsonyi mérő, mérőjét 15 krajcárjával számítva az összeg 48 ft. – Az egész hozadék fl. 217. – A majorsági rétek hozadéka 40 szekér száma, forintjával számítva az összeg fl. 40. – Itt is van borkimérő, részben kőből és sárból felépítve, részben fából felemelve, de a borkimérésen kívül bérbe van adva, hozadéka fl. 48.
Pagus Vörös Vágás:
Sáros megyében fekszik, teljes egészében a báróhoz tartozik. A Keczer családnak volt a tulajdona; a felét a Keczer Menyhért-féle résznek István halála után a női ág a maga részére követelte, de mint Peklén, ez is per alatt áll. – Van itt egy tág majorsági épület, kemény anyagból és sárból építve, és cseréppel fedve; egyik része a majoros részére is szolgál lakásul, a másik része a fejős tehenek számára van fenntartva, és a tej conserválására, meg a sajt elhelyezésére. Istállója nagy, 100 tehén részére. Jelenleg 50 van benne elhelyezve, 6 forintjával számítva egy-egy után az évi jövedelmet és minden ötödik borjú az uraságnak lévén fenntartva, az érték fl. 300. – Van itt egy fából épült csűr, de közel az összeomláshoz. – Majorsági földje 240 pozsonyi mérő befogadására elegendő; a harmadrészt itt is pihentetve, elvetésre marad 160 pozsonyi mérő, még pedig búzára 20, rozsra 60, árpára 20 és zabra 60 pozsonyi mérő, melyek után remélni lehet a búzából 60 pozsonyi mérőt, 51 krajcárjával számítva a hozadék fl. 51., a rozsból 180 pozsonyi mérőt, 30 krajcárjával számítva a hozadék fl. 90., az árpából 60 pozsonyi mérőt, mérőjét 25 1/2 krajcárjával számítva az összeg fl. 25,20, a zabból 180 pozsonyi mérőt, 15 krajcárjával számítva az összeg fl. 45. Az egész összeg 212,20 ft. – A majorsági rétekből remélhető több-kevesebb 195 szekér széna, szekerét 1 forintjával számítva az összeg fl. 195. – Áll az egész 35 félsessioból és 6 puszta gyepsessioból. – Proventus annualis: sem adót, sem bért nem fizetnek. – In robotis. Minden telkes, akinek állatai vannak, minden héten három napon át dolgozik, a gyalogos pedig minden héten egy napon át; az előbbiek 30 krajcárjával számítva, az utóbbiak 9 krajcárjával. – Az urbarium rendelkezése szerint köteles minden telekes 2 tyúkot adni, à 6 krajcárjávalés 1 széket à 12 krajcárjával, amelyek együttesen kitesznek fl. 10,30. – Fonni tartoznak a többihez viszonyítva 10,30 ft. értékben. – Köteles azonkívül minden telkes 500 karót készíteni, 30 krajcárjával számítva az összeg kitesz fl. 17,30. – Fizetik a tizedet is, még pedig ily arányban: a búzából 18 pozsonyi mérő 51 krajcárjával számítva az összeg fl. 15,18. – A rozsból 114 pozsonyi mérő, 30 krajcárjával számítva az összeg fl. 57. – Az árpából 18 pozsonyi mérő, 25 1/2 krajcárjával számítva az összeg fl. 7,59. – A zabból 114 pozsonyi mérő, 15 krajcárjával számítva az összeg fl. 28,30. – Összesen 108,27 ft. – A bárányok és a kecskék utáni tized fl. 10,24. – A méhek utáni tized fl. 10. – Van itt 1 egykövű malom, melynek a fele a Keczer családot illeti; így felében a hozadéka fl. 20. – Köteles adni egy segédet munkára; azt is felébe számítva, az összeg fl. 18,45. – Van itt is borkimérő, de a többihez hasonlóan ez is bérbe adva; a borkimérésen kívül a hozadék 40 ft.
Pagus Patacsko:
Sáros megyéhez tartozik; ugyanazon joggal bírják, mint Vörös Vágást és Peklént. Van benne 12 félsessio, 1 negyedsessio, puszta félsessio 2, puszta negyedsessio 1. – Proventus annualis: Adót vagy árendát jelenleg nem fizetnek. – In robotis: Robotmunkát évenként annyit végeznek, mint mások. – Minden telepes ad két tyúkot, à 6 kr., és 1 zsákot à 12 kr., fl. 3,54. – Minden telepes tartozik fonni arányosan a többiekhez, ami szintén fl. 3,54. – Karót ugyancsak aránylagosan készíteni, melyeknek értéke fl. 6. – A gabona után tizedet adnak a következő arányban: a búzából 6 mérőt, 51 krajcárjával fl. 4,57. – A rozsból 28 mérőt 30 krajcárjával fl. 14. – Az árpából 6 mérőt, 25 és fél krajcárjával fl. 2,33. – A makkból 30 mérőt, 15 krajcárjával fl. 730. – A bárányok és a kecskék után tizedet (az összeg után nincs jelezve). – A méhek utáni tized értéke fl. 3,12.
Pagus Mudracz:
Sáros megyében fekszik; ugyanazon a jogon bírják, mint Peklént és Vörös Vágást. – Van benne 3 félsessio és 8 negyedsessio. – Proventus annualis: sem adót, sem árendát nem fizetnek. – Robotmunkát a többiek módjára végeznek. – Minden telepes ad 2 tyúkot, à 6 kr. 12 kr.. és 1 zsákot, szintén 12 kr., az összeg fl. 3,18. – Ugyanez a kötelező fonás értéke is: fl. 3,18. – Minden féltelek után jár 500 karó. – A gabona után tizedet adnak a következő arányban: A búzából 5 pozsonyi mérőt, 51 krajcárjával számítva az összeg fl. 4,06. – A rozsból 26 pozsonyi mérőt, 30 krajcárjával számítva az összeg fl. 13. – Az árpából 6 pozsonyi mérőt, 25 és fél krajcárjával számítva az összeg fl. 2,33. – A zabból 28 pozsonyi mérőt, 15 krajcárjával számítva az összeg fl. 7. – Az egész gabonatized fl. 26,39. – A bárányok és a kecskék utáni tized fl. 8,06. – A méhek utáni tized értéke fl. 1,48. – Van itt egy vendéglő, amelyben bort nem mérnek ki.
Pagus Vargony:
Sáros megyében fekszik, a báró tulajdonát képezi, az alanti sessiokat adomány címén mint Keczer-javakat, még pedig félsessiot 2, negyedsessiot szintén 2. – Adót vagy árendát nem fizetnek, robotmunkát pedig úgy teljesítenek, mint a többi ottani birtokok. – Azonkívül mindegyik hospes ad 2 tyúkot, à 6 Kr. és 1 zsákot, à 12 xr. fl. 1,12. – A többiek módjára fonni is tartoznak ugyancsak fl. 1,12. – Minden félsessiotól 500 karó fl. 1. – A tized így oszlik meg: A búzából 1 1/2 mérő 51 krajcárjával számítva fl. 1,16. – A rozsból 4 1/2 mérő 30 krajcárjával számítva fl. 2,30. – Az árpából 2 mérő, 25 1/2 krajcárjával számolva fl. 0,51. – A zabból 5 mérő 15 krajcárjával számítva fl. 1,15. – A bárányokból, kecskékből és méhekből jelenleg semmiféle tizedet nem adnak.
Possessio Bunyita:
Sáros megyéhez tartozik; épúgy birtokolják, mint Várgonyt. – A következő sessiokat találjuk benne: félsessio 2, negyedsessio 3, puszta félsessio 2. – Proventus annualis: adót vagy árendát nem fizetnek, robotmunkát a többi birtokhoz viszonyítva végeznek. – Minden hospes ad 2 tyúkot à 6 krajcárjával, és 1 zsákot 12 krajcárjával, az összeg 36 kr. – Fonást végeznek szintén 36 kr. – Karót adnak 1 ft. értékben. – A két hospes ad tizedet fl. 3. – A puszta sessiok földjei után remélhető fl. 15. – Kocsmája, melyben bort nem mérnek ki, a többiekkel együtt bérbe van adva.
Possessio Bollyár:
Sáros megyében fekszik. Kapi Ferenctől zálogba véve, a következő sessiokat tartalmazza: félsessio 4, puszta félsessio 3, negyedsessio 1, puszta negyedsessio 1. – Proventus annualis: adót vagy árendát nem fizetnek; robotmunkát a többi birtokok módjára végeznek. – Mindegyik hospes ad 2 tyúkot à 6 kr, és 1 zsákot à 12 kr. fl. 1,30. – Fonást is 1,30 ft. értékben végeznek. – Karót 2 ft. értékben adnak. – Tized címén fizetnek fl. 6,50. – Kétkövű malmának a hozadéka, amiből kéthatod-rész a bárót illeti, fl. 26,40. – Van egy kendertiloló malma is, amelynek hozadéka a kéthatodnak megfelelően 51 kr. – A molnár itt is köteles egy segédet munkára adni, azt kéthatod részben számítva, az összeg fl. 12,30. – A már említett sessiokon kívül van ott egy fa anyagból épült curia, 24 állatra való istállóval, és csűrrel, 43 mérő elvetésére alkalmas földdel és 4 szekér szénát adó kaszálóval; mindezeket Kornis György tartja bérben 340 forintért. – Ugyancsak 340 forintért tartja zálogban Egérér Sámuel a három fél és egy negyed puszta-sessiot.
Possessio Ránk:
Abaúj vármegyében fekszik; zálogjogon éppúgy van a báró kezében, mint Bollyár. – Ezeket a telkeket találjuk benne: félsessio 2, gyepsessio 1, puszta félsessio 2, negyedsessio 6, nyolcadsessio 1. – Proventus annualis: Adót vagy árendát nem fizetnek, robotmunkát a többiek módjára végeznek. – Mindegyik hospes ad 2 tyúkot à 6 kr., és 1 zsákot à 12 kr. 36 kr. – Fonni is 36 kr. értékben tartoznak. – Karót készíteni 1 ft. értékben. – Tizedet fizetnek 4,30 ft. értékben. – A puszta telkek utáni földek hozadéka fl. 25. – Itt is van egy kocsma, de mint a többiek, ez is bérbe adva.
Possessio Felső Kemencze:
Abaúj vármegyében fekszik. A tulajdonos kihalta folytán a kincstárra szállt, majd Petrásch bárónak ítélték oda. – A következő sessiokat találjuk benne: félsessio 2, negyedsessio 4. Proventus annualis: Adót vagy árendát nem fizetnek, robotmunkát pedig a többiek módjára végeznek. Minden hospes ad 2 tyúkot à 6 kr., és 1 zsákot à 12 kr. fl. 1,48. – A kötelező fonás értéke ugyancsak fl. 1,48. – A karók értéke fl. 1. – Tizedet fizetnek 12 ft. értékben. – Egykövű malmának a hozadéka fl. 18. – A felsorolt sessiokon kívül van 5 félsessio Kelcz Zsigmond úrnál 560 forintért elzálogosítva, és egy fundus 8 puszta negyedsessioval Kux úrnál 7 évre elzálogosítva ezer rajnai forintért. – Szüret idején a féltelkesek közül ketten együttesen egy szekérrel állnak rendelkezésre, míg a többiek a szüret alatt gyalog munkát végeznek.
Következnek a praediumok.
Praedium Herlán:
Abaúj vármegyében fekszik; a ránki és bollyári részekkel együtt Kappi Ferencnél volt elzálogosítva, majd a Homonnaiak kihalta után a nevezett báróra szállt. – Ez a praedium a szomszédos Zsír, Ránk és Kemencze erdei és bozótjai közt feküdt, ezeket a báró kiirtatta, úgy hogy most ott három calcaturában 240 mérő elvetésére elegendő szántó, és 50 szekér széna hozatalára megfelelő kaszálók keletkeztek. – Minthogy a földje igen jó és trágyázására megfelelő trágya áll rendelkezésre, azért csak búzát és árpát vetnek bele, ami igen szép termést hoz; a harmadrészt pihentetve, elvetnek benne évenként 80 mérő búzát, és 80 mérő árpát, amelyek után remélni lehet 320 mérő búzát, mérőjét 1 forintjával számíta, az összeg fl. 320. – 320 mérő árpát, mérőjét 30 krajcárjával számítva az összeg fl. 160. – Az 50 szekér széna 1 forintjával számítva, az összeg fl. 50. – Az egész hozadék 530 ft. – Van itt major is, ahhoz csűr, istállók 100 tehénre és 500 juhra, és három lakószobával a majoros, a juhász, és az ispán részére, kőből és sárból építve, zsindellyel fedve, háromszögletű épület, mely nem szorul külön kerítésre. Jelenleg csak 50 tehenet tartanak benne, amelyeknek szerződés szerinti hozadéka à 6 ft., és számítva a minden ötödik borjú is fl. 300. Régebben 300 juh és 100 kecske volt az állomány, de ezek a múlt télen vész folytán elpusztultak. Most leszámítva a leszámítandókat, minden juh után 50 krajcárt számítva, és minden kecske után 44 krajcárt, a hozadék fl. 326,40. A juhtartás a földek trágyázása miatt is hasznos, és szükséges. – Van itt egy méhes is, angol módra felszerelve. Van itt néhány fából és vesszőből emelt kisebb épület pro excoquendo cinere harmincezer főzésére minden szükséges felszereléssel, mint kádakkal, vízvezetékkel, stb. ellátva. Amely kifőzés 800 forintért egy zsidónak volt bérbeadva, de mert az épületekkel senki nem törődött, azok romlásnak indultak.
Praedium Puszta Mező:
Sáros megyében fekszik, Vörös Vágás, Erdőcske és Turina szomszédságában, erdők között, a völgyet körülvevő hegyek között. Semmi másra nem használható, mint szénagyűjtésre. – Birtokosok benne a Keczerek is, akiket annak éppen a fele illeti. A másik fele a bárót illeti, amely három kaszálót foglal magában, amelyek egyike Szinaichin 20 szekér szénát ad, a másika, a Bunyeticzky 30 szekér szénát és a harmadik a Posztregyhi 40 szekér szénát hoz, összesen tehát 90 szekér szénát, szekerét 1 forintjával számítva, az összeg 90 ft.
Praedium Decske:
Ez is Sáros megyében fekszik. Szomszédjai: Lapispatak, Bogdán, Várgony, a Tarcza völgy irányában, a domboldalon, melyet hátulról erdők öveznek. Nagyságra igen kicsiny, még nincs megosztva Balassa comes, és a Keczerek közt. Így magában semmi termést nem hozhat, de ha a báró elgondolása szerint irtványfölddé teszik, 40, 50 mérő befogadására is alkalmas lesz. Jelenleg a fiscus regius birtokolja.
Sylvae.
Az ezen birtokokhoz tartozó erdők, mind terjedelmesek és szélesek, többnyire tölgy és bükkerdők, nagyon alkalmasak az építkezésre, kivéve a kostelanyi erdőt, amely csak tüzifára jó, a lipoczi, tisittei, modruczi és herláni erdők tisztán a báróhoz tartoznak, amelyekből eddig csak az a haszna volt, hogy mikor jó makktermés volt, a hozadék is megfelelő volt, így 1749-ben a saját disznóik makkoltatásán kívül hoztak 353 ft. hasznot, 1750-ben és 1751-ben 225 ft. hasznot, míg 1752-ben és 1753-ban semmit, 1754-ben is csak 14 ft. Így az évek hozadéka nagyon is változatos lévén, 5 évi átlagban évi 124 ft. hasznot lehet felszámítani. – A fenti erdőkön kívül, amelyek tisztán a bárót illetik, a többi birtokban lévő erdők, mint Peklén, Vörös Vágás, Bunyita, Várkony, Ófalu és Turkina erdei a Keczereket is illetik, úgy, hogy ezeknek makkos hozadéka felében Keczer családot illeti, másik fele a bárót. Az összeg fl. 74. – A Bollyarhoz és Ránkhoz tartozó erdők még osztatlanok: az Egere-, Kornis- és Jabrovszky-családok közösen használják őket, akik részben saját állatjaikat legeltetik, és makkoltatják azokban, de az egész oly kevés, hogy az összeg, amely kéthatod címén jár a bárónak, csak fl. 6. – Jóllehet a felső-kemenczei erdőben a makkoltatás joga egészben a bárót illeti, de Kelcz Zsigmondnak is engedélyezett ott bérletet disznói makkoltatására, így azok hozadéka fl. 12. – Ezen jövedelmeken kívül a bárót illeti az Ófaluban lévő kétkövű malomnak a fele, a másik fele a Keczer-családot illeti, így az egyik fél hozadéka fl. 40. – A kendertörő hozadéka fl. 2. – Azonkívül a molnár köteles egy disznót hízlalni, vagy helyette 6 ft. fizetni. Köteles továbbá az egyik segédet munkára bocsátani, összesen 125 napra, 9 krajcárjával számítva az összeg fl. 18,45. – Majd hozza a tervezetet, miképpen lehetne e birtokokat jobbítani. – Majd név szerint elsorolja azokat az alattvalókat, kiket a báró, különböző mesterségekre képeztetett ki, vagy mint árvákat neveltek fel. – Ezek, a név elmellőzésével, a következők: auriga dominalis, agazo, circulator, oeconomus, arcularius, hortulanus (4), magister murarius, magister faber, cothurnarius, allodiator, subulcus, opilio, molitor, faber lignarius, a név szerint felsoroltak gyermekei avagy testvérei, továbbá árvák összlétszáma.
Javaslatok az uradalom jövedelmének fokozására: 1) jobban kihasználni a 96 lakott félsessió igásrobotját, pl. télen szántalpakon tüzifát szállítani Sóvárra – 2-3) a peklini sör és pálinkafőzés hasznosítása Kassán, hivatkozás az előző tulajdonos, Petrasch báró ilyen irányú próbálkozásaira. – 4) a tokaji kincstári uradalom hordószükségleteit innen, erről a birtokról lehetne ellátni, ha 6-7 bodnárt (kádárt) telepítene az uradalom a peklini birtok deserta sessióira, hogy ezek „in sortem taxae et robothae vasa et antaliones conficerent” – 5) innen lehetne ellátni a tokaji uradalom szükségletét gubacs terén is, „Galorum… singulo anno multis millibus eget dominium Tokajense” – 6) a szökevények visszahozatala révén nemcsak a peklényi uradalom desertáit, hanem még a sóvárit is újra lehetne telepíteni, ehhez fel lehetne használni a volt tulajdonos, Petrasch báró jegyzékét a fugitivusokról. – 7) Rank helységben látogatott savanyúvízforrás van, így a vendégek kedvéért érdemes volna oda kocsmát állítani. – 8) folytatni kellene a Petrasch báró által „pecuniario labore” elkezdett irtásokat Herkán és Pusztamező prédiumokon. – Az összeírás végén összesítések az uradalom bevételeiről. – Első tételként szerepel a szilvások haszna, továbbá a peklényi, tissitei, és vörösvágási allódiumok utáni jövedelem – aztán a felsorolt tartozékok, possessiók, portiók, malmok, stb. utáni jövedelem összesen 6412 Ft. 55 1/2 fr. – Az összeírás legutolsó adata a lipoczi vadaskertre vonatkozik, állatállomány: 7 szarvas, 4 őz, méhes, jövedelem csak a méhes után van – pisztrángos tó.
Peklén castellum és tartozékai „ad… Ernestum Lib. Bar Petrasch S.C.R. Maj. Colonellum spectans.
(Sáros m.): Peklén (Ketzer Peklen) – Kostelan – Lipocz – Tissite – Vörös Vágás – Patacskó – Mudrocz – Vargony – Bunyita – Bolyár – Ránk (Abaúj m.) – Felső Kemencze (Abaúj m.) – Herlán praedium (Abaúj m.) – Puszta Mező praedium – Decske praedium – Ófalu (Opina) – Kostelan – Lipocz – Tissite – Vörös Vágás – Patacsko – Vargony – Herlán – Puszta Mező