HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 142. - No. 015.

Date 1766
Description

Eredetije hiányzik. Adatok az UC Index-ből (Tom. XIX. 211–12)

Text

Relatio (kísérőirat), amellyel Szent-Gály János a visegrádi koronauradalom inspektora (az UC 142 : 9-14 alatt szereplő) urbáriumokat és összeírásokat a kamarához felterjesztette. – Visegrádi koronauradalom inspektora Szent Gály János az UC Index tanusága szerint két részletben terjesztette fel a koronauradalom összeírásait és urbáriumait: 1) a visegrádi (UC 142 : 9-10 alatti), 2) a uradalom tartozékainak (UC 142 : 11-14 alatti) összeírásait és urbáriumait
Urbarium, amelyet a visegrádi koronauradalom úriszéke dolgozott ki és Nógrád megye ítélőszéke 1766. augusztus 21-én jóváhagyott. – Készítette lásd: 142 : 14.
Kis Maros:
Nógrád megyének egyház és országnagyjai, előkelői és nemesi emlékezetül adják, hogy midőn még április hónap 10-kén in curiali nostra domo Szügyiensi a megyét érdeklő bizonyos ügyek megtárgyalására összejöttek, akkor egyéb hivatalos ügyek mellett generosus dominus Benedictus Biber de Gyerkény, alias ordinarius iudex nobilium noster, qua tamen in sede dominali regio coronalis dominii Visegradiensis in oppido Nagy Maross, akit mint a megye testimoniumát küldték ki, a vele együtt lévő esküdt ülnökkel bemutatott előttük Kis Maros birtok részére per sedem dominalem jóváhagyott urbariumot ily szavak mellett: 1766-ban, február hó 20-án, miután Nagy Maross városában sedes dominalis regio coronalis dominii Visegradiensis folytatólagosan tartott ülésében, amely alkalomból Visegrad dominium coronale, Nagy Maross oppidum, Kis Maros, Kis Orosz, Zebegény, Koss Pallagh possessiones, képviseletében Szent Gály János visegrádi inspector bemutatta és a kamarai tanács elé utalta a Nagy Maros városra és a Kis Maross, Kis Orosz, Zebegény és Koss Pallagh Hont és Nógrád megyei birtokokra vonatkozó urbáriumot. (mint a szöveg mondja: eredetiben). – Pro possessione Kis Maross, mely Nógrád megyében fekszik és a visegrádi koronauradalomhoz tartozik. – Norma urbarialis: 1) A földadót, ahogyan eddig fizették, úgy a jövőben is minden egész telkes jobbágy fizet 6 ft., a féltelkes 3 forintot, a negyedtelkes 1 ft. és 50 dénárt, a házzal rendelkező zsellérek 1 ft. és 25 dénárt és a házzal nem rendelkező zsellérek 50 dénárt az uraságnak. Ezt az összeget az összeírás alapján a felügyelői hivatal rendelkezése szerint a falu bírái szedik be és szolgáltatják be negyedévenként az urasági pénztárba. – 2) Az igás munkát évenként 20 napon át végzik az egész és háromnegyed-telkes jobbágyok oly módon és annyi állattal, ahogyan a maguk munkáját szokták elvégezni, míg a fél- és negyed-telkesek csupán 12 napon át; a házzal rendelkező zsellérek 24 napon át végeznek kézi munkát, míg a házzal nem rendelkezők 12 napon át és pedig ott, ahol parancsolják nekik. Azok a colonusok pedig, akiknek vannak ugyan fundusbeli földjeik és tartozékaik, de állatokat bizonyos okból nem tartanak, 40 napi kézi munkára kötelezettek, oly megszorítás mellett, hogy munkájuk kétharmad részét a nyári időben, egyharmad részét pedig a téli időben kötelesek elvégezni. – 3) Az előbb felsorolt kötelezettségeken kívül a fundusbeli földekkel és tartozékokkal meg igás állatokkal rendelkező colonusok az uradalom Nagy Marossbeli majorsági földjein kötelesek minden szántás idején két napon át, összesen tehát hat napon át szántani, a felszántott földet bevetni, a létrejött termést saját fáradozásukkal és költségükön és aratórész ellenében learatni és a nagymarosi csűrbe behordani. – 4) Kis Maross közössége tartozik a bárányokból, kecskékből és méhekből és a fundusbeli meg irtványföldek őszi és tavaszi termései után és a kukorica után megfizetni a szokásos nyolcadot, amint az eddig is szokásban volt; úgyszintén a borból is. Kötelesek e nyolcadokat a Kis Maros-i cséplőkertbe szállítani, a kicsépelt gabonát pedig a visegrádi magtárba, a bort pedig a nagymarosi sajtóhoz. – 5) Az eddigi szokás szerint a nagymarosi majorsági szőlő szüretelésekor kötelesek szedőket rendelkezésre bocsátani, ami nem is számít a munkájukba, kötelesek a hordókat tisztán tartani, a sajtoló körüli munkát elvégezni és mindegyik paraszt köteles 25 karót készenlétben tartani és szükség esetén kiszállítani; a többi a szőlő körüli munka, mint a kapálás, a karók beverése és kihúzása, a kötözés már beszámítódnak a munkájukba, míg a továbbfejlesztést az uraság külön fizeti. – 6) Az utakat, melyeken át szállítják a nagymarosi erdőkből az uraság részére szükséges fát, hasonlóképpen minden munkabeszámítás nélkül tartoznak jókarban tartani, még pedig azért, mert azokat ők is használják saját fájuk szállításakor. – 7) Az uradalmi cséplő-kertnek azon helyeit, ahol a gabonát asztagokba rakják és ahol a cséplés végbe fog menni, a gabona behordása előtt a munka beszámítása nélkül kötelesek megtisztítani. – 8) Ahol a kissmarossiak kukoricát is termelnek, azt az igás állatokkal rendelkező colonusok tartoznak a cséplő-helyre szállítani a zsellérek kukoricájával együtt, majd azt megtisztítani és lemorzsolni úgy, hogy minden két rozs mérő morzsolása egy napi munkájukba számít. – 9) Amikor az uradalom vadászatot rendel, a szükséges embereket ingyen kötelesek szolgáltatni. – 10) Kötelesek az uraság részére szénát kaszálni, azt egybegyűjteni és a szénát oda szállítani, ahova parancsolják, de mind a kaszálás, mind az egybegyűjtés, mind a behordás beszámítódik rendes munkájukba. – 11) Amennyiben ők vágják és fűrészelik az uraság részére szükséges tüzifát és azt a marosi erdőkből a Dunapartra szállítják, akkor minden ölnek a vágását 30 dénárjával fizetik, a szállítást pedig 45 dénárjával, de mert az utóbbi díjszabás miatt panaszok merültek fel, azért figyelembe véve azt, hogy az ily faszállítás messze vidékről történik és hegyes területről, mikor az igás állatok és a szekerek is romlanak, úgy határoztak, hogy vágás ölenként továbbra is 30 dénárért történik, míg a szállítás 50 dénárért, ami a jövőre általános szabályként marad. – 12) Az említett nyolcadból befolyó gabonának a megtisztítása és kicséplése minden tizenegyedik pozsonyi mérő fejében történik, még pedig úgy, hogy minden második mérésnél még egy pozsonyi mérővel kapnak “pro pane”. – 13) A mészárszék, ha e helyen is fel lesz állítva, mint urasági jog meghagyatik az uraságnak. – 14) Az urasági borkimérőben a kimérés Kis Maroson egész éven át az uraság részére van fenntartva, de annak ideszállítása a nagymarossi partról, másrészt ugyanazon hely serfőzőjéből a sernek és pálinkának ide való szállítása az ő kötelességük a munka beszámítása mellett. És mivel a kissmarossi colonusok még nem bírják szőlőiket teljes tökéletességben, azért azon időközben, míg ezt az állapotot elérik, az eddigi szokás szerint csak negyedévi borkimérés jár nekik; amikor pedig szőlőik elérik a tökéletes állapotot, az 1550. évi 26. articulus szerint Szent Mihály ünnepétől Szent György ünnepéig a kimérés teljesen őket illeti, azzal a hozzáadással, hogy amikor a saját boraikat mérik ki, pálinkát, vagy sert sem nagyban, sem kicsiben iccénként az elkobzás terhe mellett nem szabad kimérniök; annál kevésbbé szabad idegenektől a maguk számára bort hozatniok. – 15) Figyelembe véve azt, hogy a kissmarossi közösségnek mily csekély jövedelmi forrása van, annak nagyobb jövedelemhez való juttatása céljából, az uradalmi földből kiszakítanak oly irtványterületet és azt a colonusok közt szétosztják oly arányban, hogy mindegyikük kap két pozsonyi mérő elvetésére elegendő földet. Azonkívül, amint az uraság eddig is megengedte, hogy a marossi erdőkben állatjaikat szabadon legeltethetik és a lehullott vagy száraz fát szabadon szedhetik tűzhelyük számára és szükség esetén nyers fát is kaphatnak az építkezéshez. – 16) Meg van nekik engedve egyrészt a saját szőlőhegyeiken termett bornak a kiárusítása, másrészt az általuk a szüret alkalmából égetett pálinkának iccénként vagy hordónként való árusítása és e célból meg van engedve a főzőüst tartása is, de mindegyik üst után két aranyat kell fizetniök. – 17) Meg van nekik engedve házuk vagy szőlőjük eladása, de semmi esetre sem a tartozékok eladása, mint amelyek az urasági joghoz tartoznak. És az urasági joghoz tartozik a vételi vagy eladási árból való levonás joga, amikor a jobbágy vagy zsellér, ha továbbra is a birtokon marad, minden forint után 2 dénárt ad le, ha pedig el is költözik, minden forint után 5 dénárt. – 18) Mentesek a kender, a káposzta és a kerti növények után járó nyolcad alól és a törvény szerint minden a konyhára adandó teher alól; ennek a fejében azonban a felügyelői hivatal által megállapított új zsákokat kell készíteniök az uraság számára és így nem kötelesek a saját zsákjaikat is rendelkezésre bocsátani. – 19) A kissmarossi közösségnek a makkoltatást illetőleg új szabályozást adtak, nehogy tudniillik nagyobb magtermés idején annyit kelljen fizetniök, mint az idegeneknek, bármilyen makktermés idején fizetnek az uraságnak minden nagyobb sertés után 10 dénárt, minden középszerű után 5 dénárt és minden kis sertés után két és fél dénárt az egész évi makkoltatásért. – 20) Ezen felsorolt engedmények mellett továbbra is az uraság részére marad meg az urasági jog és jogszolgáltatás, éppúgy a pallosjog is, továbbá a malmok, ha vannak ilyenek, felértékelése, azonkívül a királyi jog, amilyen a mészárszék, a kocsma, a ser- és pálinka-főzés feletti jog és a vadászat és a nevezett Kiss Maross birtoknak további kormányzása fenntartatik az uradalom számára. Datum in praetitulata sede dominali regio coronalis dominii Vissegradiensis, in oppido Nagy Maross, die 22 Februarii 1766. continuative celebrata.
Aláírások és pecsét az 1766. augusztus 29-i hiteles másolat kiadásakor.
Visegrádi koronauradalom tartozékai:
Visegrád oppidum (Pest m.) – Nagy Maross oppidum (Hont m.) – Kiss Maros possessio (Nógrád m.) – Kiss Orosz(i) possessio (Nógrád m.) – Zebegény possessio (Hont m.) – Koss Pallagh (Hont m.)

Content provider