HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 128. - No. 005.

Date 18. század
Text

Conscriptio
Dall:
Lakosok névvel, nős testvérek, fiak száma. – Telkük nagysága. – Állataik: lovak, öszvérek, ökrök, üszők, tehenek, borjak, juhok, kecskék, disznók, méhek. – Szőleik nagysága kapásokban. – Búzával, rozzsal, kukoricával, zabbal, árpával elvetett holdjaik. – Rétjeik nagysága kaszásokban. – Termékeny és rosszabb szántóik nagysága áthúzva, de kitöltve a rubrikákban. – A város síkságon fekszik, negyedórányira a Dunától, köröskörül kertekkel, kerítésekkel övezve, szőlőhegy különböző gyümölcsfákkal. – Erdő névvel, hársfákból áll, nagysága holdakban. – Török alatt a város híres volt, nagyobbrészt törökök lakták, kisebb részben görögkeleti és katolikus lakosok, egykori és jelenlegi házaik. A magyar zavargások alatt a Duna másik oldaláról rácok jöttek a városba, leginkább a mezőn telepedtek meg; mint katonák jöttek, semmi szolgáltatást nem fizetnek, időközben 30 rác módra épült házat emeltek maguknak, a zavargások után vissza akarnak térni lakóhelyükre; semmi módon nem engedték magukat összeírni. – A város határai, kiterjedése, sáncokkal meg van erősítve. – Marinovcze puszta hely, melynek lakói Bécs ostroma után a török sereg visszatértét megvárni nem akarták, is hozzátartozik, itteni török alatti házak. Török császárnak Kanizsára fizettek közösen adót. – Termékeny és rosszabb szántók nagysága holdakban (marinovczei szántók is), azokat emberemlékezet óta nem művelték, ahogy mondják, sem búza, sem más növény nem nő meg benne. – Rétek nagysága kaszásokban. – Volt-e keresztény templom a városban, senki nem tudja; török mecset, szemben vele lerombolt török fürdő. – Halászat a Dunán és mocsarakban, egyik a Dunán túl fekszik, török idők óta tartozik a városhoz, census. – Híd más nincsen, csak amit a mocsáron át emelt egy pasa. – Három malom, kettő Petrovaczhoz tartozó, péterváradiaknak eladták, jelenleg nincsen. – Mészárszék és kocsma nincsen, mindenki a lakosok közül szabadon vághat és mérhet bort; érdemes lenne állítani, jól jövedelmezne. – 16 bolt és műhely. – Keresztény földesúrra senki nem emlékszik a lakosok közül, utolsó török földesúr neve, Eszéken lakott. – Mind a törökök, mind a keresztény lakosok minden gabonából és borból tizedet adtak neki, állatokért fizettek; robotot csak a keresztények teljesítettek, házanként évi 3 napot, törökök mentek voltak alóla; török császárnak is csak a keresztények fizettek házanként. – Aestimatióban házak, telkek száma, censusa, robot értéke, erdők értéke, kilenced helyett tized számítandó, mészárszék és kocsma várható jövedelme, ha állítanának, halászat censusa, kereskedések, műhelyek bére.
Borovo:
Lakói régen magyarok voltak, abban az időben a város közelebb feküdt a Dunához, partján templom romjai látszanak, egykori házak száma, 5 bástyával megerősítve, 300 éve építette Lausch magyar vajda. Török alatt görögkeletiek lakták, házaik. – Termékeny és rosszabb, tövissel benőtt szántók holdakban. – Rétek nagysága kaszásokban. – Művelt és műveletlen szőlők nagysága kapásokban. – Halászat a Dunán és mocsárban, jó halat ad. – Lakosoknak volt egy malmuk a Dunán, de elmerült; két, hajdúkhoz tartozó malom.
Ternovacz:
Síkságon fekszik a Dráva mellett, egykor 50 lépésnyire tőle, jelenleg a folyó fehér partjáról Belo Berdonak hívják. – Művelt és tövissel benőtt szánók nagysága holdakban. – Kestincz és Mochari puszta helyek is ide tartoznak. – Rétek nagysága kaszásokban. – Erdők tüzifára és makkoltatásra, nagyságuk holdakban. – Újonnan ültetett és műveletlen szőlők kapásokban. – Halászat a Dunán, Dráván, mocsárban. 3 éve volt egy Eszékhez tartozó malom, most nincsen. – Török alatt is, most is görögkeletiek lakták, házaik.
Végén öszegezés, végösszeg 5%: 15400 ft.
Királyi fiskális birtokok.
(Verőce m.): Dall (oppidum) – Borovo (oppidum) – Ternovacz – Mochar – Kestincz

Content provider