HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 125. - No. 001 / a.

Date 1778
Description

Eredeti.

Text

Conscriptio
A nagyváradi püspökség egykori javainak összeírása, melyet Kováts János kamarai inspektor, Kirmreith József kamarai főszámvevő és Bimbo Elek nagyváradi kanonok készítettek kb. egy esztendőn keresztül. Kelt Nagyváradon, a fenti évben. – NB! Előljáróban ehhez, az U et C fondon belül egyedülálló conscriptióhoz az alábbiakra kell felhívni a figyelmet: 1. A fenti fasciculus egyetlen numerusból áll ugyan, de a levéltári rend szerint ez az egyetlen numerus a Fasc. 125/a-tól 125/e-ig jelzett öt hatalmas csomóra terjed! Felhívom a figyelmet éppen ezért a jelzetnek a szokásostól eltérő voltára, aholis mind az Orsz. Levéltár, mind a Mezőg. Muz. betűjelzéseit használnom kell, ha ebben a hatalmas anyagban, melynek első, 125/a jelű fasciculusa maga egy 1550 oldalas, 15 kg súlyú kötet, el akarunk igazodni. – 2. A nagyváradi püspökség egykori javaiból az összeírás időpontjában az alábbi uradalmak alakultak ki, felsőbb rendelkezések sorozata nyomán: A) A nagyváradi latin szertartású püspökség (római katolikus) meghagyott uradalma. Jelen kivonat a fenti 1/a jelzéssel ezt az uradalmat tárgyalja, a kötet 1–1116. oldaláig. Attól kezdve a következő uradalmat majd új kivonatban 1/b jelzéssel kivonatolom. – B) A bélli uradalom, mely a Cassa Parochorum alapítványi birtoka lett, tehát lényegében kamarai kezelésben levő jószág. – C) A belényesi uradalom, melyet királyi adománybirtokként a nagyváradi görög szertartású egyesült (görög katolikus = g. kat.) püspökség kapott meg. – D) A vaskohi uradalom, mely szintén a Cassa Parochorum alapítványi birtoka lett, mint a B) alatti. – Tehát, összefoglalólag: Az UC 125 : 1 jelzetű numerus 5 csomóra tagolódik, UC 125/a-tól UC 125/e-ig. A kivonat-cédulákon a numerust jelző 1-es szám után következő a-d-ig terjedő betűjelzések pedig az egyes fenti uradalmakat jelölik. – Továbbá: mielőtt az első, a nagyváradi latin szert. (római katolikus) püspökség nagyváradi (gyakorlatban inkább váradolaszi) székhelyű uradalmának tartalmi kivonatát megkezdeném, jelzem, hogy az összeírók munkájukat azzal kezdték, hogy sorra vették a négy dominium valamennyi pertinenciális települését, praediumát.
Nagyvárad civitas:
Rövid leírás a székesegyházról, mely ugyan szilárd építőanyagokból épült, ősi templom, de a conscriptorok véleménye szerint külsejében is, belsejében is: "…uni pagensi Ecclesiae comparanda…" A székesegyház a Sebes-Kőrös partján fekszik. – Utána részletes, mindenre kiterjedő leírás a püspöki rezidenciáról. Rövid vázlat: A palotát 1732-ben kezdte építtetni gr. Csáky Miklós püspök, ki egy nemesi fundust és udvarházat vett meg erre a célra. 1772-ben, báró Patacsics püspök idejében leégett a teteje, ekkor renoválták az egész épületet, s újra fedték. Ugyanakkor az eredetileg egy traktusos épületet kettéosztották, felsőiskolának is helyet biztosítva ezzel a palotában. Ugyancsak Patacsics püspök volt az, aki 1762-ben egyik traktusra egy emeletet is ráhuzatott. (Igen részletes, a palota számos szobájára, azok berendezésére, rendeltetésére, beépített elemeire, a nyilászáró szerkezetekre, kályhákra stb. is kiterjedő inventarium.) – A gazdasági épületek közül először egy nagyobb (1000 csöbör bor befogadóképességű) és egy kisebb (100 csöbör borra méretezett pincét) kerítenek sorra az összeírók. (Akik egyébként a mellék- és gazdasági épületeket csak röviden írják le, megközelítőleg sem olyan részletesen, mint a rezidenciát.) – Majd az udvarban hátul levő kerekeskutat (lánccal, vödörrel), a konyhákat (külön sütő és külön főző konyha), egy 50 ló elhelyezésére méretezett istállót vesznek számba. – Külön elkerített kis udvarban van a 8×3 öles, kényelmes kocsiszín, de ugyanitt vannak a baromfiólak is. (Valamennyi melléképület is szilárd építőanyagokból épült, éppúgy, mint a főépületek.) – (NB! A conscriptorok az egész összeírás folyamán, iparosok segítségét igénybe véve, minden nagyobb tételnél, az ő becslésük alapján megadják az épületek becsértékét is, s ahol van ilyen, ott az összeírt egységből vagy tételből befolyó évi effektív készpénzjövedelmet is.)
Váradolaszi oppidum:
Mint az előző, Nagyváradra vonatkozó összeírás-részből is megállapítható, Nagyváradon a püspökségnek csak kicsi, régi, szinte csak hivatalos rezidenciája van, a megmaradt, s formálisan Nagyvárad székhelyű püspöki uradalom – sőt: maga a püspökségi – tulajdonképpeni székhelye Váradolaszi, amint az alábbiakból is kitűnik majd.) – 1752-ben, még gr. Forgács Pál püspök kezdte el itt megépíteni az új, nagy bazilikát (velencei stílusban: "ad normam Veneticam"); az épület még mai napig sincs befejezve. – A káptalani székház és az épülő új bazilika mellett kezdte meg az azóta kalocsai érsekké lett báró Patacsics püspök a kétemeletes, nagy, tágas, új püspöki palota építését; ez a palota fényes kivitelű lesz, de az összeírás idején még nem volt befejezve. – Az épület alatt két hatalmas, összesen 15000 csöbör bort befogadó pince. A pincék bejáratától nem messzire nagy jégverem. – Egyébként az új rezidenciában, ha készen lesz, több, mint 150 lakó- és mellékhelyiség lesz. Köztük nagy termek, a püspök házikápolnája, lakosztálya stb. – Ennek a hatalmas, új épületkomplexumnak becsértékét azért nem adták meg a conscriptorok, mert a sedisvacantia korábbi szakaszában, 1776-ban, királyi különmegbizatás alapján, az építkezések terveit és költségvetéseit egy Landerer Lőrinc nevű építészmérnök Bécsbe vitte. – A két nagy, befejezés alatt álló épületkomplexum (az új bazilika és az új, nagy püspöki rezidencia) részletes leírása után az összeírók arra az uradalmi épületre térnek át, amelyet gr. Forgács püspök a két nagy épületet építő mesteremberek szállásának, de szilárd, maradandó épületként építtetett fel. Emeletes épület ez, uradalmi gazdasági épület lesz belőle; most azonban a földszinten a mesteremberek laknak, az emeleti traktus pedig még nincs készen. – A fenti épületekkel egyidőben folyt és folyik még most is az új püspöki palotához és a káptalani székházhoz csatlakozó új, nagy kert kiépítése is. – Ezt a kertet kőfalak övezik, vasrácsos kapu vezet be rajta. Patacsics püspök ezt a kertet három részre osztatta: – Az első egy 95×26 öles terület, ez gyümölcsös. Ebben van a kertészmester (főkertész = hortulanus magister) kényelmes, kétszobás lakóháza, melyet még gr. Forgács püspök építtetett. – A kert második része lugasos kiképzésű díszkert lesz, de még nincs betelepítve. Viszont már készen áll benne egy 20×4 öles üvegház: "pro arboribus citri et Italicis." – A nagy üvegházban még két kisebb szoba is van, a kertészlegények és napszámosok lakószobái ezek. Jól megépített, boltíves helyiségek. De ugyancsak az üvegházon belül, az egyik legényszobával közvetlen összeköttetésben épült fel a hajtató-helyiség is ("Maturatorium vulgo Treb-Haus" = Treibhaus). – A kertnek ebben a második szakaszában biztosították a kert építői e kertész vízellátását is (de a szökőkút nyilván díszül is szolgál!); "iten existit in hac plaga fons saliens ad quam aqua ex advicinante Promonthorio in distantia 200 circiter orgyarum per Tubos Plumbeos (így! = ólomcsöveken!) derivatur. Cujus seturigo quattuor muris clauditur." – A harmadik kertrész a kőfallal körülkerített püspökkerten belül egy nagy, 50×62 öles terület, mely 16 kisebb mezőre van osztva. A mezők határvonalaira meggy- és egyéb gyümölcsfák kerülnek, részben már ott is vannak, a többi szakasz szintén különleges, lugasos, allés kiképzést kap majd. – A kert vízellátását – a fenti szőkőkúton kívül – érdekes módon oldották meg egy forrás segítségével: "…exstat hac in plaga fons insignis ex quo aqua per rotam calcatoriam attrahitur, et ad quattuor partes horti per canales subterraneos in Cados diffunditur." – Egyébként ebben a kertrészben is van egy hajtatóház, melyet különféle gyümölcsök hajtatására, nevelésére, érlelésére használnak, de: "principaliter autem pro Ananas destinatum". Ez a hajtatóház 10 öl×2 öl 3 láb alapterületű, szép kőépület. Közvetlenül a püspöki palotára néz. Kapuja művészien kidolgozott kovácsoltvas kapu. – E pompás új kerten kívül van még egy régi, az új rezidencia mögötti konyhakert is. 630 öl hosszú és 53 öl széles területen fekszik, s amellett, hogy konyhakerti vetemények vannak benne, sűrűn be van telepítve gyümölcsfákkal is. – Van ebben a kertben egy 7 öl×2 öl 3 láb alapterületű kertészlakás is. A kertet s benne a kertészházat sövénykerítés veszi körül. – A kertben kút: "Praeterea existit ibidem Fons ligneus cum Rota attractili, Catena et duabus hydriis instructa". – Az uradalmi majorság központja a Magyar utcában van. Fő előnye a tágas, jószágtartásra igen alkalmas majorudvar. Az egész majorságot gr. Csáky Miklós püspök idejében kezdték kiépíteni. Majorsági lakóépület, istállók, baromfiólak (csak általában). – Ettől az allódiális központtól távolabb, a mezőváros Nagy utca nevű utcájában van az uradalmi magtár. Szilárd építőanyagokból épített, egyszintes, 19 öl hosszú épület ez. De ebben a hosszban benne van az uradalmi provizor és az uradalmi számtartó szolgálati lakása is, mely lakások egybeépültek a magtár épületével. Ehhez a magtárházhoz tartozik egy konyhakert is, s ez előtt van a huzóskút. – Az uradalmi tisztek gabonájának tárolására épült itt egy kisebb magtárépület is, mely jól alá van pincézve. – (NB! Az összeírásból kitűnik, hogy a püspöki székben ez idő szerint sedisvacantia van, s ennek tartama alatt a királyi fiskus a kamarai gazdasági adminisztráció útján igazgatja az egész birtokot. Többször utalnak a conscriptorok arra is, hogy a korábbi sedisvacantiák idején a kamarai provizorok mi mindent javíttattak, csináltattak az allódiumban.) – Utána: részletes épületleírás az uradalmi börtönépületről, mellyel egybeépült a hajdúk lakása is. – Az oppidum Kut utca nevű utcájában van egy városi lakóház, mely a caducitas révén került a püspökség birtokába; egyszerű jobbágyház ez, vesszőfonatra vert sárból épült. – Részletes épület-és berendezésleírás "A bárányhoz" címzett uradalmi vendégfogadóról. A fogadó a mezőváros közepén van; tágas, egyemeletes épület; 1753-ban építtette Forgács Pál püspök. A fogadó tágas udvarán 20 lóra való, téglából rakott istálló, majd: szénapajta, kocsiszin (az utóbbi négy kocsira. A fogadó udvarán huzóskút. (Tiszta jövedeleme átlagban meghaladja az évi 500 forintot is.) – A Hosszu utcában van ezenkívül egy uradalmi kocsma is, melyet Patacsics püspök 1767-ben építtetett. Ötszobás, tágas kocsma; igen nagy a forgalma; elmegy benne évente átlagosan 736 urna bor is. (A conscriptorokkal együtt dolgozó iparosemberek kimért urnánként 1 forintra becsülik az uradalom tiszta hasznát; így ez a forgalmas kocsma többet hoz az uradalomnak, mint a nagy vendégfogadó.) – Részletes épületleírás a nagyváradi káptalannak közös vámházépületről is. (A vámjövedelem fele a káptalané, másik fele a püspöké. Ez a félrész több évet átlagolva, 287 Ft körül mozog évente.) – Ugyancsak részletes épületleírás az árendába kiadott hat bolthelyiségről, valamint a három mészárszékről is. – Allodiális rétek (hozamuk: kocsi szénában). (Ennek az oppidumnak a határában allodiális szántók nincsenek.) – Allodiális szőlők (hozamuk: urna borban). Az adatokból kitűnően: aszúbort is szoktak készíteni ebben az allodiális szőlőgazdaságban. A szőlőben csőszkunyhó is van, s van egy tágas, de már erősen romladozó állapotban levő présház is. – A mezővároson kívül, a Bihar oppidum felé vezető úton szintén van egy uradalmi kocsma. Ez is meghozza évente tisztán a 150 Ft körüli összeget. (Részletes levezetés itt is, mint a fentebbi kocsmánál és fogadónál.) Utána a conscriptorok részletesen számba veszik a dézsmaborokból származó földesúri jövedelmet, majd rátérnek az urbarialis adatok rögzítésére. – Az oppidanusok és a püspökség, mint földesúr közöt 1762-ben készült el az új urbárium, melyet a királynő 1766. szeptember 19-én hagyott jóvá. – Eszerint: Az oppidumban házzal bíró, I. és II. osztályba sorolt polgárok (ezek a kereskedők és az iparosok) évente 4 Ft censust fizetnek. A III. osztályba soroltak (szőlősgazdák és parasztok; általában azok, akik mezőgazdasági munkából élnek) évente 1 forintot fizetnek censusként, viszont kötelesek évente 12 nap gyalogrobotot teljesíteni. – A más házánál lakó városi lakosok, abban az esetben, ha a fentiek szerinti I. vagy II. osztályba tartoznak foglalkozásuk szerint, akkor évi 1 Ft censust fizetnek; ha viszont a III. osztályba sorolhatók, akkor készpénzt censusként nem fizetnek, de hat nagy gyalogrobotot kötelesek évente teljesíteni. (Ezután pontos számadatokkal levezetik a conscriptorok: melyik kategóriába hányan tartoznak, s censusukból mennyi folyik be az uradalmi pénztárba; ugyanígy kiszámítják az oppidanusok által teljesítendő robot készpénzértékét is, s e tételeket az uradalom proventusainak rovatába jegyzik be.) – Majd név szerint felsorolnak a conscriptorok öt olyan görög kereskedőt, akik nem földesúri bolthelyiségben, hanem saját, vagy polgároktól bérelt helyiségben kereskednek; továbbá: egy szappanfőzőmestert, egy magyar kereskedőt, egy borbélyt és egy pék özvegyét, akik kereskedést, illetve ipart folytatnak a püspöki tulajdonban levő mezőváros területén, s akik ezért évi 4 Ft-tól 40 Ft-ig terjedő taxát fizetnek az uradalomnak. – Ezután a dézsmaborokból eredő jövedelmet s a kisebb árendákból (pl. hentesek állatvágási jogot árendálnak stb.) befolyó évi készpénzjövedelmet veszik számba, megjegyezve, hogy: "De Frugibus Dominio hic loci nihil obtingit, nem oppidani terris arabilibus in proprio territorio carent." – Végül a pálinkafőző üstök taxáját, valamint a kereszténypénzt veszik számba a conscriptorok, azzal a megjegyzéssel zárva le az oppidum összeírását, hogy ennek az oppidumnak a határában nincs földesúri erdő; majd az öszeírási részt lezárva, rövid topográfiai leírást adnak az oppidum fekvéséről, határszomszédairól, a hosszában három, széltében egy óra járásnyi határ területéről.
Püspöki oppidum:
10 szobás, az összes szükséges melléképületekkel, házikápolnával, virágos kerttel felszerelt és ellátott püspöki nyári rezidencia, tartozékaival (részletes leírás), a személyzet használatára szolgáló helyiségekkel, gazdasági épületekkel. Utóbbiak: a rezidenciával közvetlenül szomszédos a kocsiszín. Előtte kétvödrös, láncos kút és külön megépített, jó pince. – A régi kulcsárház romos (a kulcsár bent lakik a püspöki nyárilakban). Hordószín (benne kis- és nagyhordók – üresen). Három további pince (befogadóképességük hordó- és csöbör-borban). – Az oppidumban vert falú uradalmi kocsmaépület. (Részletes leírás; a belőle származó tiszta jövedelem évi 330 Ft körül van.) A földesúri mészárszéket egy mészáros árendálja, évente 80 forintot fizet érte. – A gabonaőrlő malomról: "Mola farinacea trium lapidum, pure ex ligneis materialibus erecta, arundine tecta, 4 Orgyarum longa et 2 1/2 orgyarum lata…" A malom jövedelmének fele a földesúré, fele az oppidumé. Ennek ellenében az oppidanusok kötelesek a malmot jó karban tartani, beleértve a szükségessé váló felújításokat, sőt: új alkatrészek pótlását, ill. beszerzését is. – (NB! Már itt, a hatalmas volumenű összeírás elején rögzíteni kell az áttekinthetőség érdekében azt is, hogy az összeírás szerkezetileg úgy van felépítve, hogy egy dominiumon belül először valamennyi települést, ill. birtokegységet sorra véve a Váradolaszinál és itt, Püspökinél megismert séma szerinti szöveges magyarázatot, urbarialis adatsort rögzítik a conscriptorok. Majd amikor minden birtokegységnél ezt végigvették, ugyanabban a sorrendben, mint a szöveges magyarázatot, újra kezdve a helynevek rendjét, megadják valamennyi lakott település (a praediumok tehát csak akkor ismétlődnek, ha subditusok laknak rajtuk) úrbéri tabelláját, a subditusok név szerinti felsorolásával.) – Ezután igen pregnáns leírás a kizárólag uradalmi célokra szolgáló kovácsműhelyről: "Officina Fabrina ex solidis materialibus extructa, scandulis tecta, 7 orgyarum 3 pedum longa et 4 orgyarum lata, ac saltem pro usu Dominali, siquidem hic loci Equatium circiter 100 frustrorum servari assolebant, destituta…" – Sövénykerítéssel körülvett szénás-szérűskert, ahova csak szénát raknak; bene a kert két oldalán gerendákból összerótt, náddal fedett szárnyékok a ménesbeli lovak számára. Ez a szénásszérű 38 öl széles, 58 öl hosszú. De van egy másik, 50 öl hosszú, 35 öl széles szérű is, amelyben szárnyékok nincsenek, de a ménes tartására abban is csak szénát tárolnak. – Kis darab allodiális rét (hozama: öl szénában). Allodiális szőlő (hozama urna borban; területe: kapásokban). A számadatokból kitűnően, aszuszőlőt is érlelnek, aszubort is készítenek. Allodiális szántóterület ennek az oppidumnak határában nincs. – Egyéb jövedelmek: Két földesúri kocsma is van a mezőváros területén. Az egyiket az uradalom saját kezelésében tartja, ez bent van a városban. A város lakott területén kívül, a Micske praedium felé vezető úton van a másik, ezt viszont évi 27 forintért árendába szokták adni. – Továbbá: egy görög kereskedő, azért, mert saját házánál kereskedhet, évi 24 Ft censust fizet. A házankénti 1 forintos censusból 321 Ft folyik be évente, mert 326 ház van ugyan, de 5 ház mentes, mert azokban uradalmi konvenciósok laknak. – A további urbarialis kötelezettségekre vonatkozóan előljáróban fontos megjegyzést tesznek a conscriptorok: "Postea praestant isthic degentes Coloni non relate ad sessiones, quas tenent, ast a proportione earundem appertinentiarum, juxta usum et praxim per totum inclytum Comitatum Bihariensem urbarialiter introductum, cum ferme omnis sessionalista jam de agris, jam vero de Pratis plus debito pro suo constitutivo possideat." – Robotjuk: Az oppidanusok közül a jobbágyok öszesen évi 391 nap igásrobotot kötelesek teljesíteni (napját 20 kr-jával becslik); de van évente összesen 6 7/8 nap hosszúfuvar-kötelezettségük is (ennek napját is 20 kr-jával becslik). – Culinaria címén összesen adnak: 7 icce olvasztott vajat, 15 kappant, 15 csirkét, 89 tojást. Az összesen 6 7/8 sessiónyi jobbágytelek után egésztelkenként adnak 3 Kr. urbarialis borjúváltságot is. A házas-zsellérek évi 18 nap, a subinquilinusok évi 12 nap gyalogrobottal szolgálnak. – Igen érdekes és fontos a mezővárosban lakó nemesek statusquojára vonatkozó néhány adat: "Porro numerantur hic, in Püspöki No 46 Nobiles Domiciliati, quorum singulus titulo terragy, subincluso censu domali, annue 4 Florenos 7 Cruciferos pendit. Item No 8 Nobiles subinquilini (így! tehát: más házánál lakó nemesek!), qui nomine Taxae annue singillative 3 Florenos solvunt." – Az egyéb jövedelmek felsorolásánál a conscriptorok a pálinkafőző üstök taxáját a kilencedből és a tizedből befolyó kétszeres, zab, kukorica, bor és méhek pénzbeli értékét is feltüntetik. – A szőlőskertekről: "Praeterea dantur hic vineae hortenses, a quibus proprietarii post singulam urnam procreationis primae Classis Cruciferos 9, secundae classis vero 6 cruciferos solvunt…" – Az egy óra járással körülkerülhető földesúri erdőben igen kevés a tölgyfa. Túlnyomó többségben vadalma- és vadkörtefák nőttek benne. – A szőlőhegyhez, kiegészítképpen itt megjegyzik a conscriptorok: "sat amplum et vina in illo procreari solita, bonae qualitatis". – Végül a félóra járásnyi hosszú és negyedóra járásnyi széles oppidum topográfiai adatait rögzítik.
Bihar oppidum:
Egy uradalmi kulcsárház. Benne a szobákon, konyhán kívül, egy tető alatt egy hordószín, jó tágas, 1300 csöbör bort befogadó pince; a házhoz egy kert is tartozik, benne néhány gyümölcsfa. Az udvaron van három, földbe ásott, kisebb pince. Közülük kettőnek a bejárata fel van téglából falazva, a harmadiké azonban fa. – A város alsó végén: földesúri kocsma. (A régi kocsma vesszőfonatra vert sárból épült; mióta – a püspöki sedisvacantia miatt – az uradalmat a kamara kezeli, a már csaknem összedőlt régi kocsmát lebontották, s helyette fagerendákból ácsoltak újat, s náddal fedték.) Ezen a kocsmán kívül mérnek még bort és pálinkát az uradalom javára részint a fent említett kulcsárházban, részint egy magánháznál is. Sőt: a városon kívül, forgalmas utak mentén is van még két csapszék, melyekben szintén a földesúr javára mérik a szeszes italokat. – Földesúri mészárszék. (Ezt az oppidum közössége bérli, évi 72 Ft árendáért.) Földesúri malom. Kétkövű, de romlott állapotban levő. Falainak egy része vesszőfonatra rávert sár, másik része pedig nádpalló. Részint zsuppal, részint náddal fedett. A malom jövedelmeinek fele a mezővárosé, fele a földesúré. Viszont ennek ellenében a mezővárosiak kötelesek a malom karbantartási és javítási munkálatait hiánytalanul elvégezni. A javításokhoz a faanyagot azonban az uradalom adja saját erdejéből. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: köblösben). Főtermények: a tiszta búza és a zab. Allodiális rétek. (Hozamuk: öl szénában.) – Egyéb földesúri proventusok: Egy görög kereskedő, aki saját házában, saját boltjában árusít, fizet ezért évente 33 Ft taxát. – A subditusok censust ugyanúgy fizetnek, robottal is ugyanúgy szolgálnak, mint a püspökibeliek. Sőt: rétegződésük is olyan. – A város lakossága bérel a földesúrtól egy darab (30 kaszásnyi) rétet, évi 40 igásrobot-nappal fizet érte. – A hosszúfuvar-kötelezettséget konvertálták igásrobot-napoka, 71 4/8 napot teljesítenek érte. – A faizásról: Minthogy az oppidanusoknak a szomszédos Csatár mezőváros határában levő erdőkben szabad faizásuk van, kötelesek ennek ellenszolgáltatása fejében azt a tüzifát, amit a házas-zsellérek vágnak ki a földesúr számára robotban, a földesúr által megjelölt helyre befuvarozni. Minden házas-zsellér köteles fél öl tüzifát kivágni évente a földesúr számára. – A culinaria-t, a borjúmegváltást, a pálinkafőző üstök taxáját, a kilencedet és a tizedet ugyanúgy fizetik, ill. szolgáltatják, mint a püspökibeliek. – Szőlőhegy van, de ezen allodiális szőlő nincs. A subditusok szőlei dézsmakötelesek. A borok jó minőségűek. – A hosszában 1 1/2 óra, széltében 1/2 óra járásnyi határbeli föld első osztályú. (Topográfiai adatok. mint az előző településeknél.) – (NB! A szöveges magyarázatban és az urbarialis adatok rögzítésében a conscriptorok a fenti módszert követik nemcsak ennek a dominiumnak, hanem a másik háromnak összeírásánál is végig. Az alábiakban tehát csak az eltérések, vagy a fontosságuk miatt kiemelendő adatok szerepelnek a tartalmi kivonatban, annál is inkább, miután a másik három uradalom is az egy nagy, nagyváradi püspöki dominiumból szakadt ki, s urbarialis adataik, s általában véve a dominiumok profilja, az azonos gyökér miatt lényegében azonos!)
Régény praedium:
Allodiális rétek (Hozamuk: öl szénában.) Allodiális szántóföldek (három nyomásra, kapacitásuk: köblösben).– Egy uradalmi lakóház, vesszőfonatra vert sárból; szoba-konyhás, de már leromlott állapotban. Előtte kút, melynek kávája gerendákból van felrakva. – Topográfiai adatok: mint az előző településeknél.
Benke praedium:
Földesúri kocsmaépület, fából, nádtetővel. Pincéje jól megépített lenne, de nincs teteje. – Allodiális rétek (területük: kaszásban). Földesúri tulajdonban levő nádas. (Hozama: kévékben.) Ugyanilyen füzes (évi jövedelme forintban). Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: pozsonyi mérőben; a conscriptorok itt, az allodiális szántóknál megjegyzik: ha nem növelnék ilyen mértékben a kukorica vetésterületét, ebben a praediumban akár 150 birkát is át lehetnek teleltetni kényelmesen). – Ezt a praediumot egyébként évi 178 forintért árendába szokta kiadni az uradalom, egyedül a nádvágási jogot tartja meg magának, s az nincs is benne a fenti bérleti összegben. A nádat egyébként az uradalom harmadáért vágatja a subditusokkal. – (Topográfiai adatok: mint a fenti településeknél.)
Szaldobágy:
Hitvány, kisméretű, fából épült, zsupfedelű uradalmi mészárszék. Évi 4 Ft 50 kr-ért van árendába kiadva. Földesúri kocsma, vesszőfonatra vert sárból. – Allodiális szőlők (területük: kapásban). 1761. évi telepítésűek. A szőlőben: kis présház. Allodiális erdők; 6 óra járásnyi kerületűek, cser-, bükk- és tölgyfák nőttek bennük; az öreg fák többségét azonban már kiirtották, az új erdő most van növőfélben. Egyébként: mint a Püspöki és Bihar oppidumokbeliek.
Csatár oppidum:
Uradalmi kulcsárház (mint a fentebbi kulcsárházak, de ez vesszőfonatra vert sárból épült). Egy öreg pince (téglából épült, boltívesen kiképzett). E pince felett nagyobb, szilárd építőanyagokból épült lakóépület, nádfedelű. Benne 3 szoba és mellékhelyiségek, valamint ugyanazon tető alatt hordószín. A valamikor szilárd épület falai repedezettek, omladoznak. Pedig az épület – a hordószín kivételével – már hosszú esztendők óta nem uradalmi célokra szolgál. Ugyanis egyik szobája a plébános lakása, a másik, a pince feletti nagy szoba római katolikus kápolna céljára szolgál mindaddig, amíg fel nem épül a római katolikus templom és plébánia. – Egy ennél jóval kisebb uradalmi lakóépületen kívül még az uradalmi mészárszék (gerendákból épült, nádtetejű épület), s az alsóvárosban egy földesúri kocsma (vesszőfonatra vert sárból), mely romladozik. (Az uradalom egyébként a felsővárosban is méret ki pálinkát is, bort is, de ott egy magánháznál.) – Allodiális szőlők, melyeket 1763-ban telepíttetett Patacsics püspök, mégpedig: "partim Tokaiensibus, partim vero ordinariis vitibus…" Területük: kapásban; hozamuk: urna borban. Allodiális szántók és rétek ennek a mezővárosnak a határában nincsenek. – Egy görög kereskedő – mert saját házánál árusít – évi 24 Ft taxát fizet. Egyébként: mint az előző oppidumok.
Tóttelek praedium:
Allodiális szántók. (Kapacitásuk: pozsonyi mérőben. Ám csaknem fele részben az uradalmi kulcsár illetményföldjei; a másik felét viszont a Csatár oppidumbeliek szokták kibérelni.) Allodiális rétek. (Területük: kaszásokban. Kisebb részben a plébános és az uradalmi kulcsár illetmény-földjei, nagyobb részben azonban ezeket a réteket az uradalom harmadából ki szokta adni.) – A praediumban van szőlőhegy is, rajta: kilenc- és tizedköteles szőlők. – Allodiális erdők, hat óra járásnyi kerületűek; jó makktermő tölgyesek. Fakitermelés is folyik bennük az uradalom javára, de arra vigyáznak: ne pusztuljon ki az értékes erdő.
Latabár praedium:
Az allodiális réteket, allodiális szántóföldeket és a kevés, eléggé kiirtott földesúri erdőt évente mindenestől ki szokták adni árendába, átlagosan 180 forintért. – A conscriptoroknak e praediummal kapcsolatban javaslatuk van: "…ubi praeterea cum utilitate Dominii Educillum erigi posset, ex eo, quod via regia in Sylvaniam et Transsylvaniam per hoc praedium… (ducit)…"
Süvegd praedium:
Allodiális szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Allodiális rétek (területük: kaszásban). Kis darab füzes, az uradalom használatára. (A szántóterület egy része: a Csatár-i plébános illetményföldje. A praedium földje termékeny.)
Szentimre:
Uradalmi kulcsárház (mint a fentebbi kulcsárházak). Hozzá: kis konyhakert; két istálló, melyek most vannak épülőfélben. Uradalmi mészárszék és kocsma, valamint bognárház (eléggé rozzant állapotban). Hordószín (vesszőfonatra vert sárból épült). Uradalmi pince, szilárd építőanyagokból, 2000 urna borra. – Allodiális szőlők; 1763. évi telepítésűek. Területük: kapásban, hozamuk: urna borban. – A subditusok szolgáltatásai: mint a fentebbi településeknél, de van néhány rendkívüli beneficiumuk is. Van 10 holdnyi gyümölcsös a jobbágyok kezén; közösen fizetnek érte évi 2 Ft 30 krajcárt. Továbbá: a Berettyó folyón van a faluközösségnek egy 3 kövű malma; évi 65 Ft taxát fizetnek érte együttesen. – A terménykilenced és -tized szolgáltatásánál a kenderből is kimutatják a conscriptorok a szolgáltatást.
Magyarszentmiklós:
Egy hitvány uradalmi kocsmaépület; alatta kis pince. Földesúri szántóföldek (kapacitásuk: pozsonyi mérőben), melyeket a kilencedért és tizedért az uradalom ki szokott adni árendába subditusainak. (Tudniillik a helybelieknek.) – A faluközösség közösen tart fenn egy mészárszéket; évi 4 Ft taxát fizetnek érte. (Hasonlóképpen a malomért is fizetnek, de csak néhányan:) "Censum Molarum solvunt nonnulli in territorio huius Possessionis, unam molam aquaticam farinaceam habentes, cum Fl 5." (Egyebekben: mint a fentebbi települések.)
Bogyoszló:
A malom censusa: "Census Molaris ab una mola sicca, privati subditi hic loci existente Fl 2 cruciferi 33". – Az uradalmi pincéről: "Cellarium Dominale ex Terra excavatum, Lignis quercinis obfirmatum." Ebben a pincében rendszeresen méret az uradalmi bort és pálinkát, jóllehet ezen kívül van a faluban egy külön földesúri kocsmaépület is. (Egyebekben: mint a fenti települések.)
Pocsaj:
A falu összeírását birtoklástörténeti adatok előzik meg, melyek kitérnek a compossessorokra. A subditusok szolgáltatásaira, az úrbéri viszonyokra vonatkozó adatok – mint az előző településeknél. Az eltérések a földesúri regáléknál és az allódialis gazdálkodásra vonatkozó adatoknál vannak: A földesúri mészárszék jövedelme felében a püspökségé, felében a compossessor Ditrichstain grófé. Földesúri kocsma kettő is van: az egyik benn a faluban, félig téglából, félig fából épült, a szokásos ivó-, lakó- és mellékhelyiségekkel. A másik kocsma hasonló épület, de a falun kívül, a Debrecen felé vivő országút mellett. Az első kocsma jövedelme: évi 100 Ft árenda, ezt pontosan kettéosztja a püspökség és a Ditrichstain grófi intézőség. A másik kocsmánál úgy oldották meg a compossessoratust, hogy egyik évben a gróf, másik évben a püspökség használja a kocsmát, ill. élvezi jövedelmét. Ennek az utóbbi, az országút mellett levő kocsmának külön neve is van: Bajonta-kocsma. – A Berettyó partján, egy magaslaton, melyet régente Pocsajvárnak hívtak (sánccal van ugyanis körülvéve): egy uradalmi beszállókocsma és a vele egybeépült földesúri vámház. (Igen részletes leírás az öreg, boltíves helyiségekkel épült, s bár szilárd építőanyagokból összerakott, régisége miatt azonban már omladozó épületről, mely a leírás szerint nagyobb, erősebb, vagy éppen megerősített öreg udvarházhoz hasonló.) – A kocsma és a vám évi együttes jövedelme kb. 800 Ft szokott lenni, de ennyiért is van kiadva árendába az egész épületkomplexum, illetve az italmérési és vámszedési jog; a pénz fele a püspökségé, fele Ditrichstain grófé. Bár maguk az épületek nincsenek megosztott tulajdonban, azok teljes egészében a püspökség tulajdonai. – Egy bolthelyiség, mely csak a püspökségé, évi 10 Ft árendáért van kiadva. Az uradalmi épületek sorát – viszonylag részletes leírással és becsléssel – az alábbi allodiális épületek egészítik ki: – A tágas magtár, mely deszkaépület, náddal fedve. A kukoricagóré, melynek fala vesszőfonat, teteje nád. A béresház, vert falu, nádfedelű épület. Két istálló, melyeknek fala nádpalló, tetejük is nád. – Majd: tágas szérűskert, mögötte szilvás; utóbbinak olyan kitűnő a gyümölcse, hogy mindig a püspöki asztalra hordják be az egész termést. – Allodiális szántóföldek (három nyomásra; kapacitásuk: pozsonyi mérőben; kétszeres, árpa, zab, kukorica és lencse terem bennük. Allodiális rétek (területük: kaszásban; hozamuk: öl szénában). – Földesúri tulajdonban levő nádasok. (Ezekből jelentős mennyiségű nádat termelnek ki, mert 1480 kévét vágnak le évente. Egy kéve = egy krajcár; igaz, hogy a nádvágóké a harmadrész.) A Berettyó folyó halászati joga szintén a composessoroké, élnek is vele.
Keresztes:
Ebben a faluban is két földesúri kocsma van; az egyik bent a faluban, a másik a falun kívül, a Nagyváradra vezető országút mellett. A földesúri mészárszék évi árendája 14 Ft. – Allodiális szántóföldek (két nyomásra; ezeket a földeket mindig zabbal szokták bevetni). Allodiális rétek. (Területük: kaszásban; hozamuk: öl szénában.) Földesúri nádasok (hasznosításuk: mint Pocsajnál).
Nagyrábé:
Épülőfélben levő földesúri kocsmaépület. Öt nagy kukoricagóré. (Különböző nagyságban, az alábbi építéstechnikával: 18–42 faoszlopon nyugszanak; oldalfaluk vagy vesszőfonat, vagy nádpalló. Tetejük: nád.) – A malmokról: "Taxa Molarum a No 2 Molis siccis, quarum una Communitatis, altera vero unius privati est, penduntur singillatim Fl 1 cruciferis 30". – A jobbágyok és a zsellérek robotjához a nádvágás és nádkévék fuvarozása is hozzátartozik. – A szőlőskertekről: "Vineae hortenses extra villam in Agris et respective Pascuo implantatae, fossorum circiter 73; distinctum autem aliquod Promontorium hic datur nullum." – A földesúri nádas évente átlag 531 kéve nádat hoz. A subditusok harmadából vágják.
Kisrábé praedium:
Földesúri szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásban; igen szétszórtan, sok darabban, különböző szigeteken is!). Földesúri legelők (kb. 100 db. számosállatra). – Mind a szántókat, mind a réteket, mind a legelőket gyakran önti el a víz, ezért nemcsak hogy allódialis művelés alá nem vonja ezeket az uradalom, de hiába kínálja árendába is; nemigen szokták azokat kivenni; különösen a szántókat nem. A praedium vizenyős, mocsaras terület; sikvizek is vannak itt, köztük pedig szigetek. A szigeteken legalább fű nő, de a mocsaras területeket semmire sem lehet használni. – Kis darab földesúri erdő. Sok haszna ennek sincs, hacsak az nem, hogy az uradalom nyaranta méhészetet tart benne. A méhész tavasszal kiköltözik ide, az e célra épített kunyhóba, melyben a méhkasoknak is jut hely, s ősszel, hordás és pergetés után megy innen el. – Olyan esztendőkben, amikor az uradalom maga használja majorsági gazdálkodása keretében a szántókat, akkor tiszta búzát, árpát, zabot, borsót, babot, kölest és kukoricát vetnek a földekbe. Ha sikerül kiadni a szántókat, vagy azok egy részét, akkor a kilencedért adja ki az uradalom. Ugyanakkor a réteket harmadáért, a legelőterületet pedig pénzbeli taxáért. – A mocsaras, szittyós területen kivágott nádból 3–400 kéve szokott megmaradni a földesúr javára. Egyébként: a viszonylag nagyon is mostoha körülmények ellenére az uradalom évente átlagban kb. 1000 Ft jövedelmet szokott bevenni ebből a praediumból is.
Udvari:
Romladozó, nádfedelű uradalmi lakóépület (alantasabb beosztású uradalmi konvenciósok számára lenne megfelelő szolgálati lakás, de csak jó állapotban). Földesúri pince, mely, miután külön földesúri kocsmaépület nincs a faluban, egyben a kocsma céljait is szolgálja: az uradalom pálinkát is, bort is itt méret a maga javára. – Fából épült, náddal fedett, egykövű földesúri szárazmalom. 40 faoszlopon nyugvó, lécekből épített kukoricagóré. Vertfalu, nádfedeles 3×2 öl alapterületű mészárszék. Téglából épült, három szobás, konyhás, kamrás uradalmi tiszti szolgálati lakóépület; náddal fedett. Ez idő szerint az uradalmi számtartó lakik benne. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: köblösben; ezek is a mocsaras területek szigetein terülnek el, két nyomásra művelik őket, bár nedvesebb esztendőkben nem valami sok hasznukat veszi az uradalom.) – A falu területén magánosok kezén van hat szárazmalom, egyenként évi 1 Ft 30 kr. a taxájuk. – Szőlőhegyük nincs, de szőlőskerteket azért telepítettek az extravillanumban: "Promontorium vinearum hic datur nullum, sed saltem Vineae Hortenses, in fundis extravillanis implantatae, fossorum circiter 96…" – A földesúri tulajdonban levő nádas hasznosítása is eltér az eddigiektől. Az általános gyakorlat – mint az a fentebbiekből már megállapítható – a harmadrészért való nádvágás. Itt azonban: "Arundineta, e quibus dominio annue circiter 486 manipuli arundinis obveniunt, residuo pro foco et aedificio subditorum relicte." – NB! Felhívom a figyelmet arra, hogy eddig a dominiumban nem volt praecedens arra, hogy a náddal való tüzelést engedélyezte volna a dominium subditusoknak!) – Egyébként itt is megvan a subditusok nádvágási robotkötelezettsége.
Báránd:
Sárból vert földesúri kis lakóépület, nádfedelű, romladozó. Földbe ásott pince; előtere náddal fedett. Kocsmaépület hiányában az uradalom itt méreti ki a bort és a pálinkát. – Földesúri gyümölcsöskert. Benne szilva- és almafák. Területe: 129×54 öl. Az egész kert körül van árkolva. A conscriptorok azért nem tudták pontos jövedelmét megállapítani, mert a jól kezelt kert minden gyümölcsét mindenkor egyenesen a püspöki udvartartás használatára szállították be mindig Váradra. Ezért a kertet – érdekes módon – csak "juxta ejus Intrinsecum valorem" becsülik 50 forintra (miután nem tudták alkalmazni a proventusból 5 v. 6%-os kamatbázison történő visszatőkésítés szokásos kamarai becslésmódját!) – Uradalmi magtárépület; szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű, 16 öl×3 öl 3 láb alapterületű épület, belülről megerősített faszerkezettel (erős gerendázattal). Az uradalmi kukoricagóré 48 faoszlopon nyugszik, oldalfalai vesszőfonadékból vannak, teteje nád; 24 öl 3 láb×1 öl alapterületű. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: pozsonyi mérőben); ezeket a földeket – melyek nem egy tagban vannak – vizes, mocsaras területek veszik körül, így nedvesebb esztendőkben teljes kapacitásuknak csak legfeljebb 1/3 részét lehet bevetni úgy, hogy termés is várható legyen belőle. Árpát és zabot szokott itt termeltetni az uradalom. – A földesúri mészárszéket a faluközösség bérli, évi 6 Ft árendát fizet érte. Egy görög, azért, mert saját házában tarthatja boltját, ugyanennyit fizet évente. A faluban hét szárazmalom van magánkézben; mindegyik után évi 1 Ft 30 kr taxát fizetnek üzembentartóik. – A subditusoknak szabad nádhasználatot engedélyez itt az uradalom. Ennek fejében azonban kötelesek egyenként évente 40–40 kéve nádat a földesúr által megjelölt helyre fuvarozni. A zselléreknek itt is robotkötelezettségük a nádvágás. – Nincs ugyan a falu határában szőlőhegyük, de: "Vineae hortenses in fundis extravillanis implantatae… fossorum circiter 146…" – A nádas földesúri hasznosítása: mint az előző possessiókban.
Velencze oppidum:
Földesúri kocsmaépület. (Kőépület, zsindelyfedelű; hozzá: pince.) Földesúri mészárszék. (Fagerendákból összerótt, náddal fedett, kis alapterületű épület; ez idő szerint évi 30 forintért árendába van kiadva. (NB! A magas árenda: nyilván az oppidumbeli nagyobb forgalom miatt!) – Az elől említett kocsmán kívül van a mezővároson kívül egy másik, amannál jóval nagyobb forgalmat lebonyolító s jövedelmet hozó földesúri kocsma is. (A jövedelemtöbbletet okozó tényezőket kitűnően tükrözi a szöveg:) "Item extra oppidum in Diverticulo Volff, et via, qua versus Transsylvaniam itur, inter Dumeta et Respective Terras arabiles ac Prata Velenczensium, habetur adhuc aliud Educillum Dominale, germanice Volff, ungarice vero Fehér Farkas nuncupatum…" ez a kocsma nem régi épület: 5 esztendővel ezelőtt épült, szilárd építőanyagokból. – A falu határában, egy cserjés helyén allodiális irtásföld van; de csak a fákat, a cserjéket irtották le róla négy évvel ezelőtt, tulajdonképpen még fel sem törték, meghagyta az uradalom egyelőre legelőterületnek. A cserjésnek van egy másik, irtatlanul maradt része; ennek az uradalom alig veszi hasznát. A mezővárosiak a rőzsét tüzelésre gyűjtik össze benne. – (Egyébként az urbarialis viszonyok: mint a fentebbi oppidumokban a dominiumon belül.)
Szöllős:
A Pecze nevű folyócskán földesúri vízimalom. Négykerekű, vegyes: tégla- és kőépület, külön gabonatároló helyiséggel; egy régi, 4 kövű malomból épült át. Mellette tágas molnárház. Ugyanitt bérel évi 12 Ft 36 den.-ért egy nagyváradi tímármester egy kis malmot, bőrcserző munkájához. Ez a kis malom fából épült, zsindelyfedelű. – Földesúri pálinkafőző-ház. Már annyira romladozó, hogy olcsóbb lenne egy újat építeni, semmint ezt a régit kijavítani. Konvenciós uradalmi pálinkafőzőmester dolgozik benne, ki minden urna kiégetett pálinkáért 1 Ft készpénzt kap. – A pálinkafőzde mellett egy kis uradalmi lakóépület. Fából épült, szalmazsuppal fedett. Bár romladozik, évente 4 Ft árendát adnak érte. – E mellett a kis ház mellett van a földesúri mészárszék, mely szilárd anyagból épült; évi 10 forintért van árendába kiadva. – A mészárszéktől nem messzire: földesúri pince. Téglából, boltozatosan épült. Régente, kocsma hiányában, ebben a pincében mérette az uraság a bort s pálinkát, sört. Újabban azonban nem itt, hanem a nagyváradi püspöki uradalomból kiszakadt Bellényes-i uradalom provizorának, Váry Ferencnek itteni házánál mérik. – A faluból kifelé haladva, Hajó falu irányában, tehát keletnek tartva, van a Petze folyócskán három urasági kallómalom. Ezek fagerendákból összerótt, szalmazsuppal fedett épületek. Ez idő szerint mindhármat, összesen évi 100 Ft árendáért a debreceni posztóványoló-mesterek bérlik az uradalomtól. – A falu határának északi oldalán, Nagyszalka praedium irányában van egy földesúri serfőzőház. Szilárd építőanyagokból épült, tágas épület. Van benne megfelelő szolgálati lakás nemcsak a serfőzőmester, hanem legényei számára is. Üstje 60 csöbör űrtartalmú, ugyanekkora a hűtőedénye is. (Pontos levezetés és hosszas: mit jövedelmez ez a serfőzőház, illetve termelvénye az uradalomnak.) – A serfőzőháztól nem messzire: földesúri vadaskert. 207×226 öl kiterjedésű. E területen belül egy 30×50 öles kis égerfaerdőcske van, a kert déli oldalán pedig egy szilárd építőanyagokból épült csűr, mely zsindellyel fedett. A kb. 80 darabra tehető fiatal őzállomány megszokta már ezt a helyet, s zimankó idején ide be is szokott huzódni; egyébként a vadállomány téli etetésére szánt takarmányt is ebbe a szárnyékba készítik ki az uradalmi vadászok. Egyébként a vadaskert felső végében egy 18 faoszlopra épített, vesszőfonat-falakkal készült uradalmi kukoricagóré is van; alapterülete 15 öl 3 láb×2 öl. – (Egyebekben: mint a dominium fentebbi falvai.)
Kisszalka praedium:
Az összeíróknak az a véleménye előljáróban, hogy: "hocce praedium potius diverticulum nuncupandum". – Földesúri szántóföldek (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Ezek a földek azonban olyan gyenge minőségűek: "ut saepe nec semen restituant". Ennek ellenére egy részüket az uradalmi tisztek illetményföldjeinek szokták kimérni, két nyomásra, uradalmi igaerővel felszántva; másik részüket pedig az erre jelentkező jobbágyparasztoknak szokták odaadni, hogy azok a termés kilencedéért munkálják. Ha vetik, akkor búzát, árpát, kukoricát, zabot termelnek benne. Allodiális rétek (hozamuk: öl szénában). – A praediumban van egy, egykor nyári lakásnak – inkább nyári esők ellen védő hajléknak – épített kőépület, valamint egy másik, ehhez hasonló ház, hozzá egy istálló. Ámde valamennyi épület – jóllehet szilárd építőanyagokból épültek egykor – ma már annyira romokban áll, hogy ki sem lehet többé javítani őket. – Egy földesúri pince és egy földesúri kocsma is van ebben a praediumban. Utóbbi faépület, zsindellyel fedett. Bort, pálinkát méret benne az uradalom. Továbbá: fából épült, zsindelytetős csőszház a praediumot őrző konvenciós uradalmi csősz használatára. A Várad felé vivő út mellett van egy régi uradalmi kocsiszín is. Faoszlopokon áll, teteje zsindely volt, de ma már csaknem teljes egészében elkorhadt. A színnek mind a négy oldala nyitott.
Vásárhely:
A possessiónak csak fele a nagyváradi püspökségé (ez 42 házat jelent), a másik fele a Bohuss családé. Az összeírók csak a püspökségi félrészt írják össze. Ennek a felerésznek minden jövedelmét a püspökség a nagyváradi papnevelőintézet szükségleteire fordítja, beleértve a földesúri regálejövedelmeket is. – Földesúri kocsma a Modos-patak mellett, a Telegd felé vezető út mentén. Az allódiális épületek fából épültek, de egy faoszlopokon nyugvó, vesszőfonat falú, 3 1/2 öl hosszú kukoricagóré kivételével már igen rozzant állapotban vannak. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: köblösben). Allodiális rétek (területük: kaszásban). Friss, néhány éves telepítésű allodiális szőlők (területük: kapásokban). – A compossessorok sorshúzással osztottak fel itt egymásközt egy fiatal tölgyerdőt. A püspökségnek jutot felerészt egy óra járással lehet megkerülni.
Hajó:
Fontos adatok a malom leírásánál: "Hic loci habet dominium ad finem Pagi et fluvium Petze e regione Ecclesiae Graeci ritus Unitorum Molam 3 rotarum ex solidis materialibus erectam, Scandulis tectam, 14 orgyarum longam, et 4 orgiarum latam, quam molam intrando, pervenitur ad ipsum Molendinum, tegulis stratum, tribus lapidibus et omnibus necessariis requisitis in statu bono instructum, ac a supra asseribus praeclusum, conservatorium frugum habens. Inde vero ad conservatorium requisitorum, et una laboratorium, ubi per prius Molendinum erat; quae pars si restauraretur, Mola adhuc uno lapide augeri posset…" – Földbe ásott, kisebb földesúri pince. Utána: a molnárház. Ebben a szokásos lakó- és mellékhelyiségeken kívül, van egy kiseb szoba is a molnárlegények lakása céljára és van a lakóházzal egybeépített kocsiszín és egy kisebb istálló. – Ezeket a felsorolt lakó- és melléképületeket nem aestimálják az összeírók, érdekes indokolással: "Domus haec cum adjacentibus aedificiis, et iam supra mentionatum cellarium minus aestimata, ex eo, quod omnia opere et sumptibus ipsius Molitoris exstructa et erecta fuerant et Dominium ad eorundem structuram, praeter aliquas trabes nihil contribuerit." – A falun kívül, a premontrei rend tulajdonában levő Szentmárton praedium határán van egy "farkas" nevű uradalmi csárda. Fából s vesszőfonatból épült, már erősen romladozik; tartozik hozzá egy is földbeásott pince is. – Ezután igen érdekes és fontos adatok következnek a termálfürdőről: "Item, versus orientem, in valle, ad fluvium Petze habentur Termae Dominales Calidae, ob earundem laudatam qualitatem et bonos effectus in variis Infirmitatibus adeo famosae, atque per concurrentes ex Transsylvania et aliis Comitatibus inde ad multa miliaria infirmos et nobiles nimium frequentes…" – Ezután igen pontos és részletes, de éppen ezért hosszas leírás a fürdő épületeiről, azok rendeltetéséről. E rész rövidre fogott vázlata: Első maga a fürdőépület. Ez 21 öl 3 láb× 7 öl 3 1/2 láb alapterületű, szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű épület. (A zsindelytető sürgősen ki kellene cserélni.) Maga a fürdő két medencére van osztva; az egyikhez hat vendégszoba tartozik, a másikhoz négy. – Továbbá: "…in area harum Termarum ampla et recenter robottis jam Fisci Regii noviter sepibus cincta, exstant adhuc alia duo Balnea, quorum unum Sancti Ladislai Balneum nuncupari solitum, sub Tecto arundineo, ligneis columnis insistenti, aliud vero sub Dio existit." – A fürdőtelephez tartozik még a fürdőmester lakóháza is; ez is uradalmi épület, ez idő szerint a fürdőtelep bérlője lakja. Ugyancsak a telephez tartozik egy Szt. Imre herceg titulusára szentelt kápolna is, valamint egy kőből épült pince. Egyébként a fürdőtelep bérlője a fürdőmesteri lakás egyik szobájában – az uradalom engedélyével – bort mér a fürdővendégeknek. – (NB! A becslő iparosok, akik a conscriptorokkal együt haladnak végig a dominiumon, a fürdőt, a melegforrást magát nem aestimálják; ellenben a fürdőtelep építményeit – az eddigiekhez képest – igen magasra, összesen 4500 forintot meghaladó összegre becsülik.) A falu egyebekben: mint a fentebbi possessiók.
Kardó:
Egy kisebb földesúri pince. A subditusok küön taxát fizetnek szilvás- és almáskertjeik után: "De taxa Prunetorum et Pomariorum, quorum Incolae huius Possessionis 3 1/2 jugeri (sic! recte: "jugera") insimul possident, et a singulo jugero cruciferos 15, in summa autem cruciferos 52 1/2 (solvunt)." – Egyebekben: mint a fenti possessiók.
Gyires:
Egy kis, fából épült, nádtetejű földesúri kocsma. Allódiális káposztáskert. (Területe: pozsonyi mérőben.) Van ebben a possessióban egy síkvizekkel megszaggatott mocsár, amelyből az egyetlen jövedelemforrás a halászat lenn. Ámde ezekben a sikvizekben csak aprócska, hitvány halakat lehet fogni. A parasztok által a földesúri jog elismeréseképpen beszolgáltatott halak értéke messzire alatta marad azoknak a költségeknek, amelyeket a mocsár megzabolázására kell az uradalomnak folyamatosan költenie. – Egyebekben: mint a fenti falvak.
Alcsi praedium:
A praediumban van egy kis romos földesúri kocsmaépület; évi 12 forintért. Van itt egy kis csőszház is, "in formam Tugurii". – Nagy kiterjedésű allodiális szántóföldek. (Kapacitásuk: pozsonyi mérőben.) E földek egyik részét az uradalom műveli, másik részüket azonban ki szokták adni az uradalmi subditusoknak a kilencedért művelésre. A földekben búzát, árpát, borsót, lencsét, kölest, tatárkát, lent, mákot és kukoricát szoktak termelni. – Az allodiális réteket (területük kaszásokban) azonban az uradalom sosem adja ki, mert szénájukat saját allódiumában használja fel. Egyébként a subditusok a szénát harmadából szokták levágni, s a hordásig kezelni (forgatni, kalangyázni). – Vannak a praediumban legelőterületek is; ezeken is nagyrészt saját jószágát nevelteti az uradalom, néha befogad kevés idegen állatot is bérlegeltetésre; évente átlag 7 Ft jön be fűbérből. – A terjedelmes nádasok nádtermését is harmadából szokták learatni a nádaratók.
Mácsa praedium:
Az egész praedium részben allodiális művelés alatt áll, részben a kilenced szolgáltatása ellenében a subditusok használják. Allodiális szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). A földekben búzát, kétszerest, lencsét termelnek a majorsági gazdálkodás keretében, míg a kilencedért kiadott földeken a parasztok búzát, árpát, zabot, kukoricát, kendert termelnek, de abból a tényből kiindulva, hogy megadják a bárány- és méhkilencedet is, nyilvánvaló, hogy a praediumot méhészkedésre és birkatartásra is felhasználják. – A legelőterületet az uradalom bérbe szokta adni. Évente átlag 9 Ft az ezért bejövő taxa. Allodiális rétek (területük. kaszásban, hozamuk: öl szénában). – Van egy uradalmi birkásház is, akollal együtt. De csak azért, hogy a szomszédos possessiókból behajtott kilenced- és tizedbirkákat itt egy uradalmi konvenciós juhász őrizete alatt addig tarthassák, míg az uradalom értékesíteni nem tudja azokat, miután az ilyen címen bejövő állományt sosem használja fel továbbtartásra, vagy tenyésztésre az uradalom, hanem mindenkor eladja. – További uradalmi épületek: két csőszkunyhó és egy kis kocsmaépület, mely már erősen romladozik s egy kis pince is tartozik hozzá.
Kissomogy praedium:
Földesúri szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásban). Van itt egy uradalmi csőszkunyhó. – A praedium hasznosításáról: "Totum hoc praedium autem jam a multis annis cum omnibus beneficiis semper exarendabatur, unde etiam nullus alter ejusdem proventus deduci et exponi potest, quam annualis arenda, quae subsistit in Fl 150".
Nagyürögd:
A faluban van egy uradalmi kocsmaépület "e tegulis non ustis erectum, scandulis tectum…" tágasabb, két szobás, mellékhelyiségekkel és pincével ellátott épület ez. – Allodiális szántók (kapacitásuk

: pozsonyi mérőben; elsősorban zabot és kukoricát termel bennük az uradalom.). – A subditusok szolgáltatásai, urbarialis kötelmei: mint az előző falvaknál.
Oláhapáti:
Mint Nagyürögd, de itt nincs uradalmi épület, továbbá: "Silva hic loci datur nulla, sed dumetum, quod pro pascuo communi deservit."
Somogyuzsopa:
Mint Oláhapáti, de: itt van egy nagyobb földesúri erdőség; jó tölgyes, csaknem minden évben hoz makkot; ezenkívül: "quibus in silvis annue, sine earundem devastatione, circiter 150 orgyao lignorum secari queunt". – Ezenkívül: az erdőségből – szintén a pusztítás veszélye nélkül – még kb. 2000 db. karó is ki szokott kerülni évente.
Nyárlo:
Mint Somogyuzsopa, de: erdejében nemcsak tölgy-, hanem bükk-, éger- stb. fák is vannak. Nagyobb is az itteni erdő, mint amaz, de mert fiatalabbak a fák, itt is csak 150 öl tüzifa kerül ki belőlük – az erdőbeli kártétel nélküli kitermeléssel évente, viszont innen kikerül átlagosan évente kb. 6000 db. karó is. – (Urbarialis viszonyok ezeknél a falvaknál is: mint a fentebbieknél.)
Mikló-Lazur:
A falu belterületén nincs ugyan urasági épület, de a falun kívül, határán belül, a Váradra vivő királyi út mellett van egy földesúri beszállókocsma. Vegyes építésű. Az épület fele tégla, másik fele azonban vesszőfonatra vert sár. Egyébként az összes szükséges mellékhelyiségekkel és pincével is jól el van látva. A fogadós megsegítésére, miután nem belterületen van a fogadó, az uradalom kb. 4 kaszásnyi rét és 6 pozsonyi mérő vetőmagot befogadó szántó használati jogát adta át neki. – A fogadós által használt szántóterület mellett van egy hosszú, keskeny, 10 kaszásnyi területű sáv, melyet hat esztendővel ezelőtt az uradalom irtatott ki rét céljaira. De nem kaszálják ezt a területet azóta sem, hanem meghagyták az uradalmi igásökrök legelőterületének. – A subditusok szolgáltatásai, urbarialis kötelezettségei – mint a fentebbi possessiók subditusaié. – A földesúri erdő bükkös és tölgyes, s általában 3 évenként hoz jó makktermést. Az uradalom a makkoltatást rendszerint bérbeadja.
Nagykáránd praedium:
Kevés allodiális rét (területe: kaszásokban). Kis darab földesúri erdő (bükkös-tölgyes).
Magyargyepes:
Mint Somogyuzsopa (erdejét tekintve is!), de: jóllehet a faluban nincs kocsmaépület (földesúri), az uradalom egyik magánháznál méreti ki borát és pálinkáját.
Oláhgyepes:
Mint Magyargyepes, de itt: "Arenda Educillationis liquorum hic loci per novem menses Dominio competentis, Fl. 20."
Dékányesd:
Mint Somogyuzsopa; erdeje is akkora és olyan.
Jáncsesd:
Mint Dékányesd, de itt a subditusok kezén van összesen 1 1/2 holdnyi gyümölcsöskert is, melyért összeen 22 1/2 kr. taxát fizetnek évente.
Bikács praedium:
Földesúri szántók (kapacitásuk. pozsonyi mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásban). – A praedium hasznosításáról: "…quae terrae et parata semper exarendari solent, unde etiam nullus alter eorundem Proventus deduci et in calculum assumi potest, quam ipsa summa arendatitia, quae subsistit in Fl 55." – A praedium másik fele földesúri erdő. (Bükkös-tölgyes. Bár területét még a szokásos módon: a körüljárásához szükséges idő feljegyzésével sem adja meg, de abból, hogy makkos évben átlag 4 Ft szokott itt lenni a makkbér, az következtethető, hogy kis darab erdőségről van szó.) – Igen érdekes és fontos adat a kőbányáról, melynek köveit ez idő szerint az épülő új váradi bazilikához és új püspöki rezidenciához használják fel: "Ac ubi Lapicidina lapidis Mollis, pro rebus Statuariis et lapicidarum aptis. Quae Lapicidina, cessante semel structura novae residentiae episcopalis et Basilicae Magno-Varadini, quo lapides ad portas, fenestrs et pro gradibus ac aliis insummebantur et actu adhuc insummuntur, exarendari poterit, hic et nunc autem nullum proventum infert."
Gruj Lung alias: Hosszúliget:
Mint Somogyuzsopa, de a határában levő földesúri erdő kétszer akkora, mint az ottani.
Nagypatak:
Mint az előző falu; erdeje valamivel kisebb, továbbá: a subditusok kezén van összesen 3 holdnyi gyümölcsös, mely után évente összesen 45 kr. taxát fizetnek.
Kiskáránd praedium:
Földesúri szántók (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásban). Ezek hasznosítása: "Recensitae Terrae arabiles et prata semper exarendabantur, in annuis, isthic pro Proventu expositis Fl 38 kr. 30." – Erdejét viszont az uradalom maga használja, kb. 50 öl tüzifa kerül ki belőle, s makkos esztendőben 5 Ft körüli makkbér.
Mizló praedium:
Azonos Kiskáránd praediummal hasznosítása szempontjából is, de szántói és rétjei jóval nagyobbak, erdeje viszont ugyanakkora.
Mocsár:
Mint Hosszúliget, de: erdeje kisebb, továbá: a subditusok kezén itt van 2 3/4 hold gyümölcsös, mely után évi 41 1/4 kr. taxát fizetnek. A kocsmáltatást évi 15 forintért árendálják.
Szoldobágy-Szelistye:
A földesúri féléves kocsmatartás jogát az uradalom évi 15 forintért árendába adja. Földesúri makktermő erdő is tartozik a faluhoz; 3/4 óra járásnyi a kerülete. A határbeli föld az I. osztályba sorolt. Egyebekben: mint a fentiek.
Széplak:
A falu fele része a nagyváradi káptalané, fele a püspökségé, ezért a jövedelmeket is pontosan felezik. (NB! Itt felhívom a figyelmet arra, hogy esetleges feldolgozásnál erősen figyelni kell erre, mert vannak proventus-fajták, melyeknél csak a püspöki felerészt jegyzik fel a conscriptorok, másoknál pedig az egészet, igaz, hogy utóbbiaknál rendszerint megmondják: ebből mennyi az a félrész, ami a püspökségé.) – A subditusok kezén 2 holdnyi gyümölcsös van; taxájukból évi 15 kr. a püspökségé. A faluközösség fenntart egy malmot. Egész évi teljes taxája 26 Ft, ennek azonban csak fele a püspökségé. – A kocsmáltatás joga fél évre a földesúré. De ezt a jogot az uradalom árendába szokta kiadni, évente 14 Ft ebből a jövedelme. – A faluhoz tartozó földesúri erdőt egy óra járással lehet megkerülni. – Tüzifát is termeltetett ki eddig az uradalom belőle, de makkbérből is bejön makkos esztendőben 40 Ft. A határbeli föld II. osztályba sorolt. – A subditusok urbarialis kötelmei: mint a fenti falvaknál.
Lakattya praedium: ("alias etiam Szelistye")
A hosszában 3/4, szélességében 1/2 óra járásnyi praedium 1/3 részben a nagyváradi káptalané, 2/3 részben a püspökségé. Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: mérőben). Allodiális rétek (területük. kaszásban). A földesúri erdők tűlevelű fákkal benőtt, nem nagy kiterjedésű erdők; a püspökséget megillető 2/3 részt évente átlag 28 forintban szokta bérbeadni az uradalom.
Kápolna:
Ez a falu is ugyanúgy oszlik meg tulajdonjogilag, mint Lakattya praedium A szokásos censusukon kívül: A faluközösségnek van egy egykövű vízimalma, melyért 30 Ft, az egyik subditusnak is van egy ugyanilyen malma, melyért az 15 Ft árendát fizet évente. Továbbá: a püspökséget illető 1/2 évi kocsmáltatást évi 15 forintért szokta bérbeadni az uradalom. – A falu határában erdőség nincs. Urbarialis kötelmek: mint az előző falvakéi. A falu határa II. osztályú.
Gyanta:
Földesúri kocsma; fából épült, szalmazsuppal fedett; 1 szoba, 1 konyha és egy boroskamra van benne; az uradalom itt maga méreti ki borát, pálinkáját. – A szokásos censuson felül: a faluban van összesen 7 hold gyümölcsös a subditusok kezén; évi 1 Ft 45 kr. taxát fizetnek érte. Egy görög, azért, mert saját boltjában árusít, évi 10 forintot fizet ezért taxaként. Az uradalom ebben a faluban évről évre árendába szokta kiadni a kilenced- és a tizedjövedelmét. – Az urbarialis egyéb kötelmek: mint a fentebbi falvaknál. A falu határában levő tölgyesből tüzifát is termeltet ki az uradalom, de amikor makk érik, azt is bérbeadja.
Kocsuba:
Az uradalom itt az egyik jobbágy házánál méreti ki borát-pálinkáját, mert uradalmi kocsmaépület nincs a faluban. Egyébként: mint a fenti falvak, de: itt egy jelentős erdőterület is tartozik a dominiumhoz. – Tölgy-, cser-, hárs-, gyertyán- és juharfák vannak benne bőven. – Amellett, hogy az uradalmi subditusok faizzák ezeket az erdőket, az uradalom még eladásra szánt tüzifát is termeltet ki bennük; de innen látja az erdőtől nem messzire, annak szélén a Fekete-Körös folyón létesített, állandóan működő fűrészmalmot (respective: deszkametszőt) is, rönkökkel. – A malom maga fából épült; zsindellyel borított a teteje, de ezt az egész tetőt ki kellene már cserélni, mert elkorhadt teljes egészében. Ezt annál is inkább meg kell tenni, mert a malom berendezése, felszerelése még jó állapotban van. Durvább és finomabb deszkákat metszenek benne, valamennyi fent felsorolt faféléből. (Részletes bevételi kimutatás durvább és finomabb deszkafajtánként.) Ez a malom évi 300 Ft jövedelmet hoz az uradalomnak. A falu határabeli föld II. osztályú.
Bélfenyér:
Földesúri kocsmaépület. Ezt az új, gerendákból összerótt, nádtetejű kocsmát már a mostani sedisvacantia ideje alatt építtette a kamarai jószágigazgatóság. A régi porig égett, de olyan rossz állapotban volt, hogy ha nem égett volna le, fel kellett volna gyújtani. Az új kocsmában az uradalom maga méreti ki borát, nem szokta a kocsmát árendába adni. – Néhány subditus kezén van egy kétkövű vízimalom, évi 20 Ft taxát fizetnek utána. (Egyébként a subditusok urbarialis kötelmei – mint a fenti falvaknál.) – A földesúri mészárszék is a sedisvacantia tartama alatt épült; azonos építési technikával, mint a kocsma. Ezt azonban, nem az uradalom kezeli, hanem árendába szokta kiadni, évei 6 forintért. – A földesúri cseres és tölgyes erdőségből tüzifát is termeltet ki az uradalom, de a makkoltatást is bérbe szokta adni. A határbeli föld minősége II. osztályú.
Tenke:
Ebben a possessióban a mostani kalocsai érsek, Patacsics, még váradi püspök korában építtetett egy háromszög alaprajzú, tágas uradalmi lakóépületet. Szilárd építőanyagokból áll az épület, mely már lakható, bár még nincs egészen befejezve. Zsindelyfedelű, 15 öl 3 láb × 4 öl 3 láb az alapterülete. – Ugyancsak újonnan épült egy istálló (fából, náddal fedve) és egy kocsiszín (hasonlóképpen). Az uradalmi lakóépülethez tágas, 50 öl × 27 öl területű, sövénnyel kerített kert is tartozik. Ez idő szerint még nincsenek benne gyümölcsfák; felét konyhakertnek, felét kukoricáskertnek hasznosítják. A kertet is, a lakó- és melléképületeket is az uradalmi ispán használja. – Kis földesúri mészárszék. (Évente 6 forintot fizet érte a bérlője.) Egy kisebb földesúri lakóház, melyben a bolt van ("domus mercantilis"); a benne lakó kereskedő évi 13 Ft árendát fizet érte. – A falu végén, a Bélfenyér felé vezető út mellett van egy uradalmi fogadó; fából épült, szalmazsupos épület. Pincéje külön álló, földbe ásott pince. Ez a fogadó olyan rozzant állapotban van, hogy a kamarauradalmi jószágigazgatóság már elkezdette mellette egy új fogadó építését. A fogadó udvarán gerendákból megépített, szalmazsuppal fedett, 6 lovat befogadó istálló. – A subditusok a szokásos census mellett közösen fizetnek a faluközösség által fenntartott vizimalomért évi 20 Ft taxát. (A subditusok szolgáltatásai, úrbéri kötelmei: mint a fentebbi falvaknál.) – A falu határában levő földesúri erdőt 2 óra járással lehet megkerülni. Az erdő tölgyes. A subditusok faizzák, de az uradalom is termeltet ki belőle tüzifát, s jó makkos évben 110 forintot is meghaladó összeget szokott makkbérből beszedni. A falu határabeli földek az I. osztályba soroltak.
Rippa:
A falubeli subditusok kezén van 1 1/2 hold gyümölcsöskert összesen; évente 22 1/2 kr. külön taxát fizetnek érte. – Két malmuk is van. Az egyiket maga a faluközösség tartja fenn, kétkövű vízimalom, 20 Ft taxát fizetnek érte; a másik szintén kétkövű, több subditus kezén; ők viszont csak évi 8 Ft 30 Kr.-t fizetnek érte taxaként évente. – A faluban nincs földesúri kocsma, ezért az uradalmat megillető 3/4 évi kocsmáltatást évi 15 forintért árendába szokta kiadni az uradalom. (A subditusok urbarialis kötelmei – mint a fentebbi falvaknál.) – A földesúri erdők tölgyesek és bükkösök, makktermésüket bérbe szokta kiadni az uradalom, de tüzifát is termeltet ki belőlük, s karókat is hasíttat, értékesítésre. A falu határa a II. osztályba sorolt.
Solymos praedium:
Földesúri szántóföldek (kapacitásuk: pozsonyi mérőben). Földesúri rétek (területük: kaszásokban; megjegyzendő, hogy ezek a rétek a 20 kaszásnyinál jóval nagyobbak, sőt: többszörösek is lehetnének, de nagyobbik felüket annyira benőtte a tövisbokor, a cserjés, ciheres, hogy a kasza már nem fogja.) – Továbbá: van egy darab mocsaras terület, mégpedig "…18 circiter metretarum Posoniensium…, sed nullius usus." Végül van a praediumban egy fából épült csőszkunyhó az itteni uradalmi csősz számára.
Kisradvány praedium:
Földesúri szántók és rétek – mint az előző praediumban. (A rétek itt is elbokrosodtak.) A földesúri tölgyes csak kitermelésre jó, mert 16 esztendeje nem hozott makktermést, meddő. Van a praedium területén négy db. uradalmi csőszkunyhó; mindegyik fából összeróva, szalmazsuppal fedve.
Rózsafalva:
A szokásos censuson felül, a subditusok kezén levő, összesen 5 1/2 holdnyi gyümölcsös után összesen 1 Ft 22 1/2 kr. külön taxát fizetnek évente. A subditusok bérlik a földesúri kocsmáltatási jogot, évi 15 forintot fizetnek érte. (A subditusok urbarialis kötelmei: mint a fenti falvakban.) – Erdeje cseres-tölgyes; csak ritkán makktermő; ilyenkor bérbe adja ki a makktermést az uradalom. Tüzifát is termeltet ki belőle. A falu határa a II. osztályba sorolt.
Varsánd:
A rendes censuson felül az alábbi taxát fizetik: 4 3/4 hold gyümölcsös van a subditusok kezén, ezért fizetnek évente összesen 1 Ft 11 1/4 kr. taxát. Van egy vízimalom, Varsánd és Oláh-Gyepes között, mely néhány varsándi subditus kezén van; egykövű malom. Évente fizetnek érte összesen 9 Ft taxát. – Egy görög, Muntyán Dragmán fizet évi 4 Ft 18 kr.-t azért, mert saját boltjában kereskedik. A földesúri kocsmáltatási jogot évi 43 forintért bérlik, de mivel földesúri kocsmaépület nincs a faluban, az egyik subditus házánál mérik ki a szeszes italokat. (A subditusok urbarialis kötelmei: mint a fenti falvaknál.) – A cseres-tölgyes, 3/4 óra járással megkerülhető földesúri erdőt tüzifa- és karókitermeléssel, valamint a makkoltatás árendába adásával hasznosítja az uradalom. A falu határa II. osztályú.
Hosszuaszó:
Az uradalom borát, pálinkáját bent a faluban egy jobbágyháznál maga méreti, a jogot árendába nem szokta kiadni, de nincs saját kocsmaépülete a falu belterületén. – Továbbá: a falun kívül, a Váradra vezető országút mellett is fenntart egy kocsmát. Ez nem mindig volt urasági kocsma, hanem a püspökség engedélyével a jánosdai uradalmi ispán építtette és tartotta fenn. De a sedisvacantia ideje alatt a kamara 30 forinton megvette az épületet az ispántól, s azóta az uradalom tartozéka; viszont évi 20 forintért bérbe szokta kiadni. (A subditusok urbarialis kötelmei: mint az előző falvakban.) – A falu határában levő tölgyes-cseres erdőt, mely földesúri erdő, s melyet kb. 2 óra járással lehet megkerülni, az uradalom ugyanúgy hasznosítja, mint a varsándit. A határ minősége az I. osztályba sorolt.
Tulka:
A földesúri kocsma rozzant, szalmatetős faépület; az uradalom maga méreti ki benne borát, pálinkáját (még ebben a rozzant, korhadt állapotban is meghozza az évi 260 Ft jövedelmet). A faluközösségnek van egy 1 kövű vízimalma; évi 15 Ft taxát fizet utána. – Erdeje – mint a hosszúaszói, de valamivel kisebb; hasznosítása azonban ugyanaz A falu határa az I. osztályba sorolt. Egyebekben: mint a fenti falvak.
Ősi-Pata praedium:
Ez a praedium hosszú, keskeny földterület; 1 óra járásnyi hosszú, 1/4 óra járásnyi széles. Allodiális szántóföldek (kapacitásuk mérőben). Allodiális rétek (területük: kaszásban). Van egy kis darab földesúri tölgyes is, de abból fát nem termeltet ki az uradalom; makkterméskor azonban ki szokta adni bérmakkoltatásra. – Ez a praedium is hosszú, keskeny földterület; nagyobb, mint az előző, mert 1 1/2 óra járásnyi a hossza, szélessége 1/2 óra járásnyi. – Földesúri szántóföldek (kapacitásuk: mérőben). Földesúri kaszálók (területük: kaszásban). Sem a szántókat, sem a kaszálókat nem allodiális gazdálkodás keretében hasznosítja az uradalom, hanem árendába adja ki rendszerint. – A praediumban van egy kisebb tölgyes is (nagyságát nem adja meg); ez jó makktermő erdő; az uradalom tüzifát is termeltet ki belőle, de makktermését is bérbe szokta kiadni.
Andocs praedium:
A 1/2 óra járásnyi hosszú és 1/4 óra járásnyi széles praedium nagyobbik részét földesúri szántók foglalják el (kapacitásuk: mérőben). Bár ezek terjedelmesek – 800 mérősek összesen – az uradalom nem allódiálisan műveli, hanem bérbeadással hasznosítja. Árendában befolyik értük átlagosan 256 Ft évente. Ugyanígy hasznosítja a földesúri réteket is (területük. kaszásokban). – Van a fentieken kívül egy cserjés is, ámde: "Dumeta nihil fructificantia." (NB! Ezután az összeírók az alábbi hat praediumról előbb a közös és igen fontos följegyeznivalókat adják meg, majd – ugyancsak igen fontos és az eddigiektől eltérő adatokkal – egyenként veszik újból sorra őket. Ezt a módszert követem.)
Attyás praedium, Barmod praedium, Szil praedium (NB! A betűrendes helységnév-jegyzékben ezt "Sziles"-nek írták!), Kölesér praedium, Péterháza praedium, Gejza praedium (A betűrendes jegyzékben "Gejzath"):
Valamennyit Nagyszalonta mezőváros bérli a püspökségtől, az alábbiak szerint: "Praememorata sex praedia, velut ad invicem contigua, insimul et unacum Diversorio Episcopali ad pontem Póósa, jam a compluribus Annis (:excepta Lignatione in Sylvis et libero pascuo Pecorum Dominalium:) semper et actu etiam eidem exarendata sunt, erga annue in aere parato praestandos Florenos Rhenenses 1050." – továbbá: ad a mezőváros a bér kiegészítése fejében 3 borjút, 100 icce olvasztott vajat, 200 db. teknősbékát (ha megváltják, 7 kr. darabja!), továbbá: "…et denique erga 1 Florenum per singulum Hospitem Titulo Taxae Lignationis solvendam, non secus etiam 1 Fl a quolibet Hospitio Pecorum (Ez igen fontos: baromszállások, lásd lentebb az egyes praediumoknál!), cum Tuguriolo Szállás vocari solito pendendum…"
Ez a hatalmas bérleti szubsztrátum, melyből Nagyszalonta mezőváros virágzó állattartása bontakozik ki, az egyes praediumokban az alábbi beneficiumokat foglalja magában:
Attyás praedium:
220 mérő, kapacitású szántóföld, 54 kaszásnyi rét, egy kis tölgyerdő, mely azonban csipkebokorral s egyéb tüskés bokrokkal erősen be van nőve a fák aljában, úgyhogy füve nem kaszálható, makkja nem legeltethető.
Barmod praedium:
800 mérő kapacitású szántóföld, 900 kaszásnyi rét (ez még akkor is hatalmas terület, ha a Pósa folyó gyakori kiöntései miatt egyes részei időnként nem kaszálhatók). – Erdeje is nagy kiterjedésű, s a makktermő fákon kívül gyertyán és juhar is bőven akad bennük. Annyira sűrű ez az erdőség, hogy "nec pro pascuo, eo minus pro Falcastro vel terra arabili usuari possit." – Továbbá: az erdőségbeli faizásért külön fizet 70 szalontai subditus évente összesen 70 Ft taxát (ez az 1 forintos faizási taxa, melyről fentebb szó volt!). De más extraneusoknak is ad ki faizást az uradalom, szintén évi 1 forintos alapon személyenként, és ebből kb 30 Ft szokott bejönni. – A Pósa folyó partján van egy földesúri beszállókocsma (részletes leírás a terjedelmes, jól megépített fogadóról, melléképületeiről, pincéjéről); állapotát, az építkezés minőségét az is mutatja, hogy az összeírók 1000 forinton felül becsülik csak az épületeket! – Hasonlóan jó állapotban van egy 10 öl 3 láb × 3 láb alapterületű istálló, s erős, faoszlopokon nyugvó kocsiszín is, ezek földesúri építmények, nádfedelűek. – Ezeken a földesúri épületeken kívül a nagyszalontaiaknak itt vannak a baromszállásaik, az alábbiak szerint: "Hospitia Pecoralia Szalonthaiensium propria, Szállás Ungarico Idiomate vocitari solita No 40 (Így! Ez a szám is bizonyítja a szalontaiak virágzó állattartását, s mint később kiderül ennek ez a praedium volt a centruma!) cum totidem Tuguriolis et 2 hortulis Viridariorum". – Ezekért a szállásokért a fenti globális árendán felül, külön is fizetnek a szalontaiak: "a quibus hospitiis una cum Tuguriolis, singulum Florenum 1 annue solvi debet…", ami a 40 szállás után évi 40 Ft külön jövedelmet biztosít a földesúrnak. – Továbbá: a Pósa folyóban jó halászati lehetőség van; a csikfogás is bőséges szokott lenni, és sok teknősbékát is lehet itt fogni. Mindez a beneficium is benne van a bérleményben; illetve: ezért szolgáltatják a szalontaiak külön a 200 db. teknősbékát évente a földesúrnak.
Szil praedium:
Ezt a praediumot helyesebb lenne a szomszédos Barmod praedium szigetének nevezni, de ez idő szerint önálló praedium. Van benne 500 mérő kapacitású szántó, 800 kaszásnyi rét. A réteket itt is sűrűn elönti a Pósa folyó árja. – Ezek mind beletartoznak a bérleménybe. Nem tartozik azonban bele a tölgyes erdő, melynek makktermését, makkos esztendőben bérbe szokta adni az uradalom. Itt is van a szalontaiaknak 20 baromszállásuk, itt is megfizetik mindegyikért az 1 forintos különcensust évente.
Kölesér praedium:
Ezt is inkább lehetne Barmod praedium diverticulumának vagy szigetének nevezni, de ez idő szerint ez is önálló praedium. – Terjedelmes földesúri szántók (kapacitásuk mérőben) és kaszálók (területük: kaszásokban). Erdeje ugyan nincs, de sok benne a tocsogós, mocsaras terület, melyekben kitűnően lehet csikászni, és sok teknősbékát lehet bennük fogni. – A szalontaiaknak itt 30 baromszállásuk van, 1–1 kunyhó mindegyikhez, és itt is megfizetik szállásonként az 1–1 forintot.
Péterháza praedium:
Ez a kis praedium széltében-hosszában mindössze 900–900 lépés. Kevés földesúri szántóföld van benne, s itt csak ezt bérlik a szalontaiak, egyéb beneficium nincs.
Gejza praedium:
Ez a praedium ugyan 3/4 óra járásnyi kerületű, de úgy körülveszi a mocsár, hogy hasznot csak a közepén álló dombos terület ad. Ezen van ugyanis kevés földesúri szántóföld és kevés földesúri rét. Egyéb beneficium nincs. (NB! A fentiekből is világosan kitűnik: a szalontaiak álattartó gazdálkodásának Barmod praedium lehetett a centruma, amelynek mintegy kiegészítője, a bérlemény tárgyát képező többi praedium.)
Jánosda:
A falu 1/4 részben a feloszlatott jezsuita rendé volt, 3/4 része a nagyváradi püspökségé. A jezsuiták 1/4 részét ez idő szerint Böjthi Imre ítélőmester bírja. – A püspökség javai: Egy 50 × 50 öles csűröskert ("hortus horrealis"), sövénykerítéssel. Egy egyszintes, fából épült, de sárral kívül-belül megtapasztott magtárépület; szalmafedelű; 8 öl 3 láb × 2 öl 4 láb alapterületű épület. Két kukoricagóré. Falaik vesszőfonadékból, tetejük szalma, de olyan rozzant állapotban vannak, hogy becsülni sem lehetett őket semmire. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk: mérőben). Kétszerest, zabot, kukoricát termel bennük az uradalom. A subditusok urbarialis kötelmei: mint az előző falvakban. – A falu területén a jobbágyok kezén levő 8 1/4 sessión kívül az uradalmi alkalmazottak is használnak egy sessiót. Mindaddig, amíg az uradalom szolgálatában állnak, s tőle kapják konvenciós járandóságaikat, semmit sem szolgáltatnak e sessio után. Azonkívül: van 2 7/8 deserta sessio és egy "fundus inquilinaris" is. – És jóllehet a conscriptorok elméletben kiszámítják és rögzítik is azt, hogy mi jövedelme lenne az uradalomnak abból, ha ezeket a desertákat megszállítanák subditusokkal, sietnek hozzátenni azt, hogy a deserta sessiók megszállítása ezen a vidéken nem megy könnyen, mégpedig: "ex eo, quod his in partibus degens gens ad fugam multum proclivis, sit". A falu határa az I. osztályba sorolt.
Ezzel zárul a nagyváradi római katolikus püspökség javai conscriptiójának első, szöveges része. Mielőtt a bevezetőben már említett urbéri tabellákra térnének rá, a conscriptorok, a kötet 381–390. lapjain egy rekapitulációs táblázat-sorozatot közölnek, amelyben falvanként, de most már csak egy-egy összeggel, kivetítik a fenti szöveges részben sorra vett uradalmi jövedelmeket, az általuk megállapított épület- és jövedelem-becsléseket. – Ennél a táblázat-sornál sokkal értékesebb rekapitulációt iktatnak be a conscriptorok a 391–405. lapokon. Itt először summative rögzítik: az uradalom évi bruttó jövedelme 86233 Ft és 23 kr. Utána részletezik azokat a ráfordításokat és költségtényezőket – uradalmi alkalmazottak javadalma, javításai, karbantartási, felújítási költségek és egyéb ráfordítások -, amelyek esztendőnként esedékesek; ezek 35842 Ft 47 kr.-t tesznek ki; az uradalom tehát évente 50390 Ft 41 kr. tiszta haszonhoz jut évente. – A ráfordítások sorából igen változatos és részletes az uradalmi alkalmazottak javadalom-jegyzéke (a kötetben a 393–402. oldalig). – Mind a készpénz-, mind a természetbeni járandóságokra tételesen kitérő, igen pontos jegyzék ez. Tartalma: Először az alábbi uradalmi főtiszti funkciókat veszi számba az összeírás: – A teljhatalmú uradalmi prefektus. Illetménye: készpénz, bor, sör, kétszeres, zab, főzelékfélék, sertések, széna, tüzifa. (Mindenütt pontos mértékek és mennyiségek). – Az uradalmi inspektor. Mint a prefektus, de kisebb az összeg, kisebbek a mennyiségek. – Az uradalom bécsi ágense. Csak készpénzt kap. – A királyi kúrián alkalmazott állandó ügyvéd. Tiszteletdíjként csak készpénzt kap. – Az uradalmi fiskális. Mint az inspektor, de kisebb a készpénz összege, kisebbek a mennyiségek. Külön kap készpénzt írnoktartásra. – Az uradalmi vicefiskális. Lényegesen kevesebbet kap, mint a fiskális. – Az uradalmi főpénztárnok. Kb. azt kapja, amit az uradalmi fiskális. – Az uradalmi földmérő. Úgy, mint a főpénztárnok és a fiskális. – Az uradalmi főszámvevő. Valamivel többet kap, mint a fiskális. – Az uradalmi főszámvevő adjunktusa. Készpénzben a főnöke fizetésének 1/4-ét, természetbenieknek pedig felét kapja. – A gazdasági tanácsadó. ("Consultor oeconomicus.") Valamivel többet kap, mint a főszámvevő adjunktusa. Nyilván csak időnként kérték ki tanácsát. – Ezután az alsóbb tisztikar és a szolgai funkciók következnek, "officiales subalterni" és "servitores" megnevezéssel. – A provizor. Kb. úgy, mint az uradalmi földmérő, de 1/3-dal kevesebb készpénzt kap. – Két számtartó. Nagyváradon és Sárréten. Természetbeniekben valamivel többet kapnak, mint a provizor. – A nagyváradi magtáros. Kb. felét kapja annak, amit a számtartók. – Több kulcsár az uradalom különböző gazdaságaiban. Mint a váradi magtáros, de ezek kapnak gyertyamegváltást is. – Több ispán. Ezeknek a készpénzjárandósága igen változatos, de egy-kettő kivételével alatta van a kulcsárokénak, a megtárosénak; a készpénz arányában változik a természetbeni járandóságuk is. Van, aki annyit kap, mint a kulcsárok, vagy a váradi magtáros, de van olyan köztük, aki ennek felét sem kapja meg. Nyolc ispán van az uradalom területén. – Az uradalmi szőlősgazda ("curator vinearum"). Kb. annyit kap, mint a tekintélyesebb, a nagyobb gazdaságok élén álló ispánok. – Az uradalmi bognárok (resp-pintérek). Kb. annyit kapnak, mint az ispánok, de ők is változóan. 5 konvenciós bognárja (resp. pintére) van az uradalomnak. – 13 főnyi uradalmi katona ("milites"), kik a főtisztek mellett teljesítenek szolgálatot. Megkapják az egyenruhát és kb. olyan javadalmat, mint a közepesen dotált ispánok. – A hajdúkáplár és 5 uradalmi hajdú. Az egyenruhán kívül csak készpénzt és búzát kapnak. – Az erdőőrök, csőszök, az uradalmi iparosok (magyar és oláh bognárok) búzát és készpénzt kapnak, a magyar bognárok egy-egy sertést is. – Az uradalmi kéményseprőmester annyi készpénzt kap, mint a legerősebben fizetett ispán, s kap kenyérgabonát is. – Az uradalmi ítéletvégrehajtó (hóhér = "executor justitiae") amellett, hogy esetenként napidíjat kap a halálos ítéletek végrehajtásakor, kap pausál összeget is, viszont ő gabonát nem kap. – Mint fentebb többször utaltam rá, az összeírás utolsó fázisa az összeírás fenti rendjében, Nagyvárad kivételével, ahol jobbágyai nincsenek a püspökségnek, Váradolaszitól kezdve Jánosdáig, a kötet 407. oldalától 1115. oldaláig: a felsorolt települések úrbéri tabellái. Ezek a tabellák a szokványos és az úrbérrendezéskor használatba került kérdőpontokat tartalmazzák, s minden egyes subditust, zsellért, jobbágyot egyénenként számba vesznek. Minthogy a tabella kérdőpontjai a szokásosak, a fejrovatok ismertetését ezúttal mellőzöm.
(Ezzel zárul az UC 125 : 1 (a) alatti uradalmak elsőjének, a fenti uradalomnak conscriptiója.)
A nagyváradi római katolikus püspökség javai. (Bihar m.)
A) Nagyváradi dominium: Nagyvárad civ. lib. reg.
a) mezővárosok: Bihar oppidum – Csatár oppidum – Olaszi oppidum – Püspöky oppidum – Várad-Velence oppidum
b) falvak: Báránd – Belfenyér – Bogyoszló – Dékányesd – Gyanta-Gyires – Gruj-Lungo, alias Hosszu Ligeth – Hajó – Hoszu Aszó – Jánosda – Jáncsesd – Kardó – Kápolna – Keresztes – Kocsuba – Magyar Szt. Miklós – Magyar-Gyepes – Mikló-Lázur – Mocsár – Nyárló – Nagy-Rábé – Nagy-Patak – Nagy-Ügrögd – Oláh-Apáti – Oláh-Gyepes – Pocsaj – Rósafalva – Rippa – Száldobágy – Széplak – Szent-Imre – Somogy-Usupa – Szelistye – Szöllös – Tenke – Tulka – Udvari – Varsánd – Vásárhely
c) praediumok: Andacs – Alcsi – Attyás – Barmóth – Benke – Bikács – Gejzath – Kiss-Rábé – Kiss-Radvány – Kiss-Káránd – Kiss-Szálka – Köllesér – Lattobár – Lakattya – Miácsa – Mirló – Nagy-Káránd – Nagy-Szálka – Őssi-Pata – Pata – Péterháza – Régény – Széles – Somogy – Solymos – Süvegd – Tótth Telek
B) Béll-i uradalom:
a) mezővárosok: Béll
b) falvak: Agris – Árkus – Barzest – Bényesd – Bogy – Bokkia – Bottfej – Gross – Hagymás – Kalacsa – Kiss-Laka – Koroj – Krajova – Kumanyesd – Maross – Nyermegy – Olcsa – Ökrös – Örvényes – Rogoz – Szakács – Szék – Siád – Tagadó-Medgyes – Toplicza-Káránd – Valány-Csontaháza – Poklusa
c) praediumok: Bandarászó – Bokkia – Bozal – Buzásd – Cseri – Hodosel – Káránd – Kiss-Mocsirla – Klitth – Medgyes – Nagy-Mocsirla – Poklositza – Szuszág – Talmács – Telmegye – Vajvogyesd
C) Bellényes-i uradalom
a) mezőváros: Bellényes
b) falvak: Alsó-Vale-Nyágra – Alsó-Pojény – Balalény – Belesény – Belényes-Kocsuba – Belényes-Lazar – Belényes-Szelistye – Belényes-Sonkolyos – Belényes-Szent Miklós – Borz – Brostt – Bragyet – Burda – Budarasza – Buntyesd – Dombrovány – Dragottyán – Dragonyest – Dsoszán – Gurbesd – Felső-Pojeny – Felső-Válye-Nyágra – Fenes – Feneres – Fericse – Füzegy – Gurány – Gyalán – Gyoszán-Forro – Henkeres – Janos-Falva – Kakacsény – Karbunár – Kebesd – Kiss Belényes – Kiss Kóh – Köszvényes – Kreszulya – Kuráczel – Lelesd – Magura – Morág – Mézess – Meziád – Nyeger-Falva – Nyemoesd – Örvényes – Pakalest – Pantasest – Cziganyest – Petrány-Vallány – Petrász – Solymos – Petrósz – Pocsavelest – Pokola – Preszáka – Remete – Rossia – Száka – Sebess – Szent Márton – Szoód – Szohodol-Lázur – Szokány – Solyom – Szudrics – Talp – Tárkány – Tarkaicza – Tatár-Falva – Telek – Ujlak – Venter-Rogoz
c) praedium: Hidas-Telek
D) Vaskoh-i uradalom:
a) mezőváros: Vaskoh
b) falvak: Alsó-Kimpány – Alsó-Várzár – Barest – Brihény – Felső-Kimpány – Felső-Várzár – Fonácza – Gyigyisény – Vojén – Határ – Herzest – Kalugyer – Kerpenyéth – Kimpul – Kollest – Kristyór – Lehecsény – Lunka-Urzest – Petrilén – Szavojen – Pojána – Réz-Bánya – Rieny – Segyestt – Szegyestyel – Sztéj – Szorbest-Föltest – Szohodol – Susth – Vaskóh-Szelistye

Content provider