HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 124. - No. 001.

Date 1779
Text

Conscriptio
Az utolsó apát, gr. Elsz-Kempenich Hugó halálával a fiscusra szállt birtok. A felsorolt falvak lakói részben német telepesek, római katolikusok, részben rácok, illírek és magyarok, ezek örökös jobbágyok, a németek szabad költözésüek; mind belső, mind külső telkekkel el vannak látva, szabad fajzásuk van. Az uradalom szőlőhegyein, más idegenekkel együtt szőlőjük van. Kicsépeletlenül adott kilenceden és borkilenceden kívül, egyházi tizedet is adnak, mely az apátságé. – 1768 óta, mióta az úrbéri szabályozást bevezették, szerződésük van a lakosoknak ezekre, királyi jóváhagyással, ezt is mellékeli. – Az egész uradalom telkeinek száma (1779 2/8), ennek helyesbítése. Holdanként 12 krajcárt fizetnek, kilenceden és tizeden kívül. A királyi beneficiumokat mint mészárszék, serfőző, malom, az uradalom censusért ki szokta adni. – Fából és sárból készített hombárokon kívül, promontóriumbeli pincéken kívül uradalmi házak száma helységenként. Uradalmi kocsmaépület sehol sincsen, a községi kocsmákban mérik a földesúri bort, ezek szabályozása helységenként. – Allódiális állatok az egész uradalom területén nincsenek, legelők és rétek hiánya miatt, ugyanúgy földművelés sem, két provizorális szántón és két káposztáson kívül. – Van még az uradalomnak saját költségén irtott 633 3/4 hold földje, jobbágyoknak adják ki holdanként 12 krajcár censusért; kilencedet és tizedet is adnak utánuk. Allódiális rétek szintén nincsenek, sarjuk és szénajövedelme az uradalomnak. Két allódiális szőlő, nagysága kapásokban a versendi hegyen, értéke, van még két másik házilag művelt szőlő is. – Jobbágyok által irtott földek holdakban, három illetve két évig mentesek, utána ugyanúgy fizetnek mint az uradalmi irtásföldekért. – Makkos bükkerdők, faizásra, épületfára is, részben ki vannak pusztítva, makkoltatást öt évenként lehet számítani; az erdők részben növendékfákból állnak. – Plebániák felsorolása, jövedelemmel el vannak látva, részben perselyből, részben az apátság adományából is kapnak segélyt. Szomszédos uradalmak. Az uradalom területén közbeékelt idegen falvak, a pécsi püspökségé. – Az uradalom igazgatása három kerületre van felosztva: bosoki, babarczi és pécsváradi, az első gabonára jó, a második gabonára és borra, a pécsváradi a föld terméketlensége, nádas és köves volta miatt mind gabonából, mind borból gyengébb termést ad. Több hely gyümölcsfákkal is ellátott. – A lelkiismeretes tisztek vallomása alapján jövedelem búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból, kukoricából, babból, lencséből, kenderből, dohányból, fehér és vörösborból, köblökben, kimért borból, kimért pálinkából, úrbéri fából, leszámítva a vágás és beszállítás költségeit; szénából és sarjuból ölekben, mindegyiknél értéke is feltüntetve. Összeírási és számadási megjegyzések.
Pécsvárad:
Első osztályú helység, az uradalom székhelye, Pécstől való távolsága, ez a fő vásárhelye, a hegyek miatt az út nehéz, annyira, hogy a megrakott szekérrel menő parasztnak majd egész napot kell utaznia oda vagy vissza. – Telkek. Jobbágyi és zselléri házak. Lakói részben szabad költözésűek, római katolikus németek, részben református magyarok és rácok; imaházuk, papjuk van, örökös jobbágyok. Nagyobb részük földműves, kisebb, mintegy nyolcadrészének van a föld és szőlőművelésen kívül valami mestersége, leginkább kereskednek. – Szabad faizás az uradalmi erdőben; erdő határa, részben cserjés, egy része kivágva. A föld nem nagyon hegyes, de nagyobb része terméketlen, köves, árvíznak kitett, ezért a lakosok nem nagy haszonnal művelik a földet. Szőlőik és kertjeik a promontóriumon vannak; bormérés Szt. Mihálytól Györgyig szabad. – Szomszédos falvak. A hegyen puszta vár, bástyafal formájú kövekkel, leírása, 1728 óta egyik emeletét (szárnyát?) lakhatóvá tették, szobái száma, magtárral, kádásműhellyel, pincékkel, falépcsők vezetnek a mélyebb udvarba; itt két különböző célra használható raktár, pálinkafőző, lóistálló, jégverem; a vár tornyában kocsiszín, prefektusi hivatal, várkáplán szobája, most üres, hajdúk szállása. – Nyugat felé a völgyben nagy kert, tíz és fél holdas, gyümölcsfákkal, főleg dióval, szilva és gesztenyfákkal, kerített, kis haltárolóval; eddig a főtiszt használta, nem jövedelmezett. Szénatároló, kapacitása. A kerten belül elkerített szőlő, hozama közepes évben, ingyenes használata a főtiszt részéről az apát halálával megszünt. – A vár mellett régi majorház, nyers téglából, mintegy 40 éve épült, ez volt a provizor lakása, leírása, később építettek hozzá. Egyéb házak, leírásuk, egyikben konvenciós kertész lakik. – Két földesúri kert, fakerítéssel, egyik konyhakert, másik inkább díszkert, gyümölcsfákkal, eddig az uradalomnak semmi haszna nem volt belőlük, mert a legfőbb tiszt használta, az apát halálával ez is megszünt. – Kasznárház, leírása. Ispánház, leírása. Templom, 12 éve emelték, a város közepén van, mögötte másik templomocska, a lakosok most renoválják, temetői kápolnának fogják használni. Plebániaépület, leírása, mögötte iskola, mester lakásával. – Jobbágyok névvel, külön a szabad költözésűek, külön az örökösök. Telkük nagysága, befogadóképessége, rétjeik, szőlőik, pálinkafőző üstjeik. Állataik: lovak, ökrök, tehenek, méhek. Házas zsellérek, belső földjük, szőlőjük, tehenük van. Házatlan zsellérek, csak szőlőjük van. – Évi jövedelem. Kis földesúri szántó, helye, 3 nyomásra van felosztva, nagysága holdakban, egy hold két köblös, városiak bérlik, kb. 20 denárért holdanként, azonkívül kilencedet és tizedet adnak utána, harmadát parlagon hagyják, kétszeres jövedelme. Leszámítva a munka értékét, a föld terméketlensége miatt csak kétszeres, ennek kiszámítása, észrevételek. Cséplőhely fölött mintegy hét holdnyi provizorális föld, ezután az uradalom használja. Allódiális rét, egy kaszásra való, értéke. – Gesztenyés, szőlő, szilvás jövedelme. Város végén téglaégető, jövedelme. Mészárszék, árendája. 22 malom, molnárok censusa. Papírmalom, a víz elfogyása miatt megszűnt. Városi kocsmák, jövedelmük. Serfőző, bérlője neve, árendája. Erdők jövedelme. – Jobbágyok censusa, a bírót és földesúri szolgákat kivéve mindenki fizeti. Kézirobot, értéke. Faszállítás, értéke. – Megjegyzések (observatio ex parte politica) kézi robotról; szokás és úrbéri szerződés ellenére robotba való beszámítás nélkül kell a tizedet és kilencedet a kijelölt helyre szállítaniok, időre való tekintet nélkül kinyomtatni és kicsépelni, minden héten nyáron szellőztetni, az elszállítás helyére, többnyire a Dunapartra hordani; bár tilalmas az úrbéri punctumok szerint, de ebben az uradalomban a jobbágyok saját hordójukban tartoznak a dézsmabort beszállítani, ezért az uradalomnak több mint még egyszer annyi robotra van szüksége; a dézsmabort az uradalmi pincékből a kocsmákba is kell szállítaniok, vagy máshová; az uradalom saját dézsmahordók készítését, tárolását, kiszállítását a jobbágypincékhez, megtöltve visszaszállítását, az uradalmi pincékből való szétszállítását csak igen nagy nehézséggel tudja megoldani és robothalmozással, a rendeletek szerint mégis be kell számítani a robotba. Szükséges, hogy az uradalom vezetősége arra alkalmas helyeken magtárakat, csűröket építsen, lopások megakadályozására is, ebbő következik, hogy minden helység, melyek területén feküsznek ezek, résztvesz a dézsma behordásában, robotba való beszámítással, nem további ingyen munkával. Következő összeírásba a jobbágyok e szerint, és minden úrbéri és szerződés szerinti excessustól menten irassanak össze, kötelességeikkel együtt, a robotnapok tényleges kiszámítása, értéke. – Szomszédos barcsi kamarai uradalom jobbágyainak helyzete könnyebb, mint az apátság jobbágyainak. Telkenként roboton, tizeden, kilenceden felül fizetett pénz, összegezése. Élelmiszerek helyett fizetett összeg. Kamarai részről erre nincsen semmi észrevétel (a sedria előtt megreformált urbarium menjen át a gyakorlatba), csak hogy a faszállítást számítsák be az értékelésbe, minden telekre egy öl fát számítva, ennek értékelése, erre vonatkozó observatiók. – Hosszufuvarra természetben kötelesek, sem pénzen meg nem válthatják, sem másfajta munkára át nem cserélhetik, de mivel az uradalomnak erre nincsen szüksége, nehogy a szokás megszűnjék, Pécsváradra fuvaroztatják őket, négy ökrös robottal lenne helyettesíthető. – Házas zsellérek (kivéve a tisztségviselőket és szolgákat) által fizetett összeg. Néhány házas zsellér, főleg özvegyi sorban élők, annyira nyomorultak – felsorolja név szerint – hogy az uradalom elengedte nekik a fizetést. Minden házas zsellér az urbárium szerint 1 nap favágással tartozik, leszámítva a fenti nyomorultakat, értéke. Házatlan zsellérek robotja, értéke. – Pálinkafőző üstök száma, megjegyzések. Irtásföldek nagysága holdakban, jobbágyok irtották, utánuk fizetett census. Tizedszámadások szerint közepes évben, leszámítva a papi tizenhatodot, búzából, kétszeresből, rozsból, árpából, zabból befolyt köblök, értékük. Bárány és méhdézsma megváltásából befolyt összeg. Kukoricadézsma (morzsolva) mérőkben, értéke. Fehér és vörös borból befolyó dézsma, leszámítva a papi tizenhatodot, urnákban, értéke, leszámítva a veszteséget a hordókban való átöntés alkalmával. Kiskilencedből (ex parva nona): kenderből, babból, lencséből, dohányból nincsen jövedelem. Szalma eladásból, leszámítva az uradalmi épületek fedéséhez szükséges zsuppkévéket, befolyó jövedelem.
Várkony:
Első osztályú földek. Pusztafalu alias Kisvárkony tartozik hozzá, hegyek közt fekszik. Lakói németektől eltekintve református magyarok, saját oratoriummal és lelkipásztorral. Telkek, házak száma, köztük egy házas és 3 házatlan zsellér. – Legelője erdőben, cserjésben. Földje közepesen alul termékeny, szőlőhegye utolsó osztályú. Erdő kiterjedése, tüzifára és épületre elegendő. Határai. – Uradalmi épületek itt nincsenek, kivéve egy sövényből készült szalmával fedett pajtát, kapacitása. Plebánia nincsen. – Jobbágyok, házas és házatlan zsellérek névvel, csak házasnak van belső telke. Molnárok névvel, két malom a községé, egy Pécsváradé, censusuk egyenként, szántóik, rétjeik, szőleik vannak, állataik nincsenek. – Mészárszék bérének jövedelme. Malmok jövedelme. Községi kocsmában kimért bor, pálinka tiszta hozama. Makkoltatás jövedelme. Földesúri gesztenyés, helye, jövedelme. – Irtásföldek holdakban, jobbágyok irtották, minden hold után fizetnek, tizeden és kilenceden kívül. Dézsmát fentieken kívül kenderből is adnak, kévék jövedelme. Fehér és vörös borból is adnak dézsmát.
Pusztafalu:
Várkonytól 3/4 órányira fekszik, csak házas és házatlan zsellérek lakják, nevük, házasok közül soknak van tehene, szőlője. Molnár neve, censusa. Házcensust fizetnek. Egy zsellérházban a királyi útnál földesúr részére mérnek fél éven át bort, mennyisége, jövedelme.
Kékesd:
Másodosztályú föld, Pécsváradtól fél órányi távolságra fekszik. Jobbágyoknak szőlői saját promontóriumukon vannak. Saját erdeje nincs a helységnek, fajzásuk más uradalmi erdőkben van, főleg Meskén és Pécsváradon, innen kell fát is szállítaniok és vágniok az uradalomnak. – Egy fából és sárból készült hombáron kívül más uradalmi épület nincs itt. Uradalmi malom a Dráván két kerékre, molnárházzal, leírása, szekérszínnel, pincével, kerti házzal, egy kaszásnyi réttel, az egész bérbe van adva, összege. Templom és iskola nincsen. – Jobbágyoknak juhaik is vannak. A falu kocsmájában fél éven át mérik földesúr borát, a fenti malomban (!) egész éven át, jövedelme. Fehér és vörös borból adnak dézsmát.
Szilágy:
Lakói valamennyien katolikus magyarok, örökös jobbágyok. Az erdők elfogyása miatt (kivéve egy cserjést, melyet az uradalom magának fenntartva őriztet), a várkonyi uradalmi erdőbe járnak faizásra, kötelező faszállításért. Hombáron és a promontóriumon lévő pincéken kívül más uradalmi épület nincsen, kapacitásuk. Templom nincsen, a község gondoz egy régi kicsi kápolnát. Néhány jobbágynak méha is van. Egy jobbágyi malom, bére. Fehér és vörös borból is adnak dézsmát.
Berkesd:
Szilágytól való távolsága. Magyarok és kevés rác lakja. Erdejük elfogyott, Vasasra járnak faizásra és uradalmi faszállításra. Uradalmi épület hombáron kívül nincsen, kapacitása. Jó anyagból épült templom, nemrég renoválták, szükséges felszereléssel. Község által épített iskolaház. Hét jobbágyi malom, bérük. – Kéménd felé van egy darab allódiális föld, jelenleg helybeli jobbágyoknak van kiadva. 20 denár holdankénti bérért, azonkívül kilencedet és tizedet is adnak utána; nagysága holdakban, befogadóképessége, esetleges jövedelmének kiszámítása, ha házi kezelésben lenne, harmadát művelésre számítva, értéke. Allódiális szőlő a promontóriumon, már majdnem puszta nagysága kapásokban, hozama közepes évben, értéke, leszámítva harmadát művelésre. – Házcensust nemcsak a bíró, hanem a sekrestyés sem fizet. Minden két telek ad egy öl fát. Házas zsellérek összes szolgáltatásaikat, házcensussal együtt megváltják, összege; házatlanok is, de kevesebbért. Fehér és vörösborból dézsmát adnak.
Ellend:
Magyar, katolikus, örökös jobbágyok lakják. Földek egy része vizáradásnak kitett. Jobbágyok szőlői a helybeli promontóriumon kívül a berkesdin is vannak, kisebb részben. Erdők elfogyása miatt – itt csak őrizet alatt lévő uradalmi erdő van – Berkesdre járnak faizásért és uradalmi faszállításért. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Templom nincsen. Öt jobbágyi malom, censusuk. – Allódiális föld, nagysága holdakban, lakosoknak van holdanként árendába adva, kilencedet és tizedet is adnak utána, jövedelme. Ha az uradalom házi kezelésbe venné, várható kétszeres jövedelme köblökben, értéke, harmadát művelésre fordítva, figyelembe véve, hogy harmadát ugarolnák, várható értéke. Hodos diverticulumban rét, egy kaszásnyi, hozama közepes évben, sajruhozama, értéke. Census fizetése alól senki sem mentes.
Pereked:
Lakói katolikus magyarok, örökös jobbágyok. Saját szőlőik vannak ezen a hegyen. Erdők elfogyása miatt vasasi erdőbe járnak faizásra és uradalmi faszállításra. – Két hombáron kívül más allódiális épület nincs itt, sem templom; de nagy iskolája van. Három jobbágymalom, censusuk. – Bekefa praediumban jobbágyi földek közt uradalmi szántók, nagyságuk holdakban, befogadóképességük, helybeliek árendálják holdanként, béren kívül kilencedet és tizedet is adnak, jövedelme; várható jövedelme, ha az uradalom házi kezelésbe venné.
Ramonya:
Másodosztályú föld. Lakosai magyarok, katolikusok, örökös jobbágyok. Helyben kevés szőlőjük van. Erdő nincsen, vasasi uradalmi erdőbe árnak faizásra és faszállításra. Sem temploma, sem iskolája nincsen. Két hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Egy jobbágyi malom, censusa. – Uradalmi rét, nagysága kaszásokban, ha árvíz nem önti el, hozama közepes évben, értéke. Fehér és vörösbor kilenced és tized jövedelme.
Hird:
Másodosztályú földek. Magyar, örökös jobbágyok lakják. Elég sok szőlőjük van, de erdejük nincs, faizásra és uradalmi faszállításra Vasasra járnak. – Pécsre vezető út mellett régi templom áll, ahogy mondják néhány százada épült. Két csűrön kívül más uradalmi épület nincs itt. Hét jobbágyi malom, censusuk. – Uradalmi szántók, nagyságuk holdakban, befogadóképességük; árendán kívül kilencedet és tizedet adnak utánuk, jövedelmük, várható jövedelmük, ha házi kezelésbe vennék. Perin diverticulumban két allódiális rét, nagyságuk kaszásokban, hozama közepes évben, ha az árvíz nem önti el, sarjúhozama. – Község kocsmáján kívül van egy paraszti kocsma is, jövedelmük. Fehér és vörösbor dézsmajövedelme.
Vasas:
Első osztályú földek. Magyar, katolikus, örökös jobbágyok lakják. Uradalmi erdő faizásra szabad. Jobbágyok szőlői a helybeli promontóriumon. Templomuk és iskolájuk Hirdiekkel közös. Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Három paraszti malom, censusuk. Egy fűrészmalom, a pécsi ferenceseké, censusa, de el szokták engedni. – Jobbágyok kilencedet előbbiek mellett hajdinából és dohányból is adnak, jövedelme. Vörös és fehér borból befolyt dézsma, értéke.
Bozsok:
Első osztályú föld. Lakói nagyobbrészt katolikus németek, szabad költözésűek, és négy szakadár (rác) család. Szőlőjük helyben nincs, mégis bormérés fél éven át szabad. Rétek elegendők, de legelők szűken vannak, azok is cserjésben és szántóknak kasznált földeken, úgy hogy a szomszédos Véménd uradalmi legelőire járhatnak. Erdeje nincs, csak egy is tilalmas növendék erdőcskéje, Véméndre járnak faizásra és kötelező faszállításra. – Falu közepén uradalmi ház, provizor lakja, leírása, pincével, kapacitása, bortárolásra alkalmatlan, ezért két éve a falu végén másik pincét kellett ásni; sövényből font szénatároló, cselédház. – Tehén és lóistálló, 4–4 állatra. Ól, 8 disznó hízlalására. Szekérszín, négy téglaoszlopon. Kút állatok itatására. Négy másik istálló, sövényből fonva, szekérszínnel, mögöttük kis veteményes kert, nem kevés gyümölcsfával, forrással ellátva, eddig provizor használta. – Plébániakert mögött nagy hombár, fából készült, tavaly fedték szalmával. Templom, földesúr építtette szilárd anyagból öt éve, vele szemben plebánia, leírása. Templom mellett másik oldalon iskolamester háza. – Öt jobbágyi malom, censusuk. Kereskedő censusa. Szecső felé allódiális föld, jelenleg a lakosok használják árendáért, kilencedért és tizedért, nagysága holdakban, befogadóképessége; várható jövedelme, ha házi kezelésbe vennék. Más uradalmi földek is vannak, a provizoré, helyük, nagyságuk holdakban, befogadóképességük, jövedelmük. Allódiális rét, nagysága kaszásokban, széna és sarjúhozama ölekben közepes évben, árvíznak kitett, értéke. – Falu végén téglaégető kemence, 1770-ben épült, jövedelmének kiszámítása. A fölösleges földek (telkek) után régen fizettek, összege. Irtásföldek, nagyságuk holdakban, jobbágyok maguk irtották, pénzt, kilencedet és tizedet adnak utána, értéke. Kilencedet előbbiek mellett babból is adnak, jövedelme. Vörös és fehérborból is adnak kilencedet és tizedet. Szalmaeladás évi jövedelme.
Véménd:
Német, katolikus jobbágyok lakják, szabad költözésűek. Szőlőjük helyben van. Rétekkel, legelőkkel elegendőképpen el vannak látva, annyira, hogy bozsókiak is legeltetnek itt. Uradalmi erdőkben szabad fajzásuk van. – Két hombáron kívül más uradalmi épület nincs itt. Falun kívül a lakosok saját erejükből építettek templomot. Három éve iskolát is építettek, leírása. Hét jobbágyi malom, censusuk. Egy zsellér (névvel), mivel megengedték neki a kereskedést, fizet. – Allódiális szántók, helyük, nagyságuk holdakban, befogadóképességük, lakosok használják, árendát, kilencedet és tizedet adnak érte, harmada nyugszik, elvetett búza és zab köblök, jövedelmük. Uradalmi káposztás, befogadóképessége káposztafejekben, jövedelme. – Falu kocsmáján kimért fehér és vörösbor, jövedelme. Makkoltatás jövedelme, öt évenkénti termést véve alapul. Faszállítás jövedelme. Irtásföldek, nagyságuk holdakban, jobbágyok pénzt, kilencedet és tizedet fizetnek utánuk. Fehér és vörösborból adott dézsma.
Szebény:
Első osztályú földek. Jobbágyoknak legelőik, rétjeik, fajzásuk van, promontóriumon saját szőlőik. Részben magyar örökös jobbágyok, részben német szabad költözésűek. – Egy nyers téglából épült, kerített hombáron kívül más uradalmi épület nincsen; valamint a promontóriumon hét pince, kapacitásuk. Földesúr által épített templom. Szébény és Szür között régi kápolna, Szt. László tiszteletére, jó anyagból épült, kerített. Plebániát két éve renováltatta földesúr, leírása. Iskolát a falu építtette, leírása. – Makkoltatás jövedelme. Négy jobbágyi malom, censusuk. Vörös és fehérborból adott dézsma. Szalmaeladás jövedelme.
Szür:
Első osztályú földek. Csak katolikus, német, szabad költözésű jobbágyok lakják. Rétjeik szűken vannak, a telkek arányában. Faizásra a püspöki erdőbe járnak a szomszédos falvakba. Legeltetésük csak a földeken és cserjésben van. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincs itt. Község a falu közepén kápolnát épített részben fából, részben nyers téglából. – Földesúrnak allódiális javai nincsenek itt, sem mészárszéke, sem malma, de a lakosok házaiban fél éven át borát méreti, jövedelme. Fehér és vörösborból adott dézsma. Szalmaeladás jövedelme.
Fekett:
Első osztályú földek. Katolikus, német, szabad költözésű jobbágyok lakják. Csekély rétjeik és legelőik vannak. Szabad faizás az uradalmi erdőkben. Saját szőlőiket nagy haszonnal művelik. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Templomát jobbágyok maguk építették 10 éve. Szemben vele iskola. Öt malom, censusuk. Allódiális telek, mészárszék nincsen. Földesúr borát jobbágyok házaikban mérik, jövedelme. Fehér és vörösbor dézsmajövedelme.
Mecske:
Első osztályú földek. Lakói részben német, katolikus, szabad költözésű jobbágyok, részben görögkeleti örökös jobbágyok. Talaja fövenyes, nem nagyon termékeny, hegyek és völgyek között fekszik, elegendő legelője, és rétje nincsen, nagy részét árvíz elönti. Egy tilalmas növendék erdő, szomszédos erdőkbe járnak faizásra és épületfáért. Szőlőik saját hegyükön vannak. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Falu elején templom, uradalom kezdte építeni, még nincs befejezve. Vele szemben nagy ház (plébánia?), leírása, tavaly építtette az uradalom; mögötte iskola, ezt a helység építette. Öt jobbágyi malom, censusuk, egyikben földesúr borát is mérik, a két falusi kocsmán kívül. – Irtásföldek, nagyságuk holdakban, jobbágyok használják, kilenceden és tizeden kívül fizetnek is utánuk holdanként. Vörös és fehérborból adott dézsma. Szalmaeladás jövedelme.
Varasd:
Harmadosztályú földek. Lakosai mind katolikus, szabadköltözésű német jobbágyok. Szántóik és rétjeik hegyek között feküsznek, árvíz gyakran elönti. Legelőik szántókon és erdőkben. Promontóriumán szőlők. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Helység kis kápolnát építtetett nemrég; fából iskolát is. Hét malom, censusuk. Mészárszék és más uradalmi beneficium nincsen. – Makkoltatás jövedelme. Mészégetés engedélyéért kemencénként fizetnek. Irtásföldek, nagyságuk holdakban, kilenceden és tizeden kívül fizetnek utána holdanként. Vörös és fehérbor dézsma.
Lovász-Hetény:
Másodosztályú földek. Lakói katolikus német, szabad költözésű jobbágyok. Szántóik és rétjeik hegyek és dombok között vannak, állandó árvízeknek kitéve. Legeltetés földeken és erdőkben. Faizásra a szomszédos uradalmi erdőbe járnak. Szőlőik saját promontóriumukon. – Falu végén uradalmi hombár. Saját erőből emelt templom, nyers téglából, náddal fedve, szemben vele iskola. Kilenc jobbágyi malom, censusuk. Allódiális rét, nagysága kaszásokban, széna és sarjúhozama, jövedelme. Vörös és fehérbor dézsma. Szalmaeladás jövedelme.
Boda:
Első osztályú földek. Hegyek között fekszik. Lakói katolikus németek, szabad költözésűek. Faizás helyben, de mivel a jobbágyok nagyrészt már kivágták és elpusztították az erdőt, alig elegendő saját szükségletükre, urbáriális favágásra és szállításra a várkonyi erdőbe járnak. – Egy fa hombáron kívül más épület nincsen. Kis templom, a község építette. Iskola, jó állapotban. Négy jobbágyi malom, censusuk. Tekenyős praediumban egy allódiális rét, nagysága kaszásokban, árvíz gyakran elönti, széna és sarjúhozama közepes évben. Fehér és vörösbor dézsma.
Vörsönd:
Első osztályú földek. Földje síkságon fekszik, termékeny, földművelést nem kis haszonnal folytatják. Szőlőhegy egy órányi távolságra, jó bort ad, fehéret és vöröset, idegeneknek is vannak itt szőlői. Lakói részben szabad költözésű német, részben rác örökös jobbágyok. Rétjeik, legelőik elegendőek; az erdő elfogyása miatt Mecskére járnak faizásra, épületfáért, és úrbéri fa szállításáért. – Uradalmi ház jó anyagból, 1772-ben épült, provizor lakja jelenleg, leírása; pincével, élelmiszertárral. Vele szemben a régi provizorház, leírása, szekérszín, ló és tehénistállóval, óllal. Balra tőle csűr, zsindellyel fedett kúttal. Kis veteményeskert, a régi provizorház mögött másik, elég nagy, különböző gyümölcsfákkal, provizor használja. – Az úton túl, iskola mellett uradalmi káposztás, nagysága káposztafejekben. Szemben vele régi uradalmi ház, ún. quártélyház, leírása, semmi másra nem használják jelenleg, minthogy dézsmakukoricát tárolnak benne, kerített udvarán szénát. – Falu közepén uradalmi pince, préssel, szőlő tartozik hozzá, nagysága kapásokban, értéke. Magtár a falu közepén. Templom, község építette 1771-ben az uradalom támogatásával, haranglábban 3 új haranggal. Iskolát a község építette; kis szilvás tartozik hozzá. – Uradalmi rét a plébánia rétje mellett, nagysága kaszásokban, széna és sarjúhozama. Fenti káposztás jövedelme. Kőbánya árendája, Vörsönd és Monyoród között fekszik.
Szajka:
Első osztályú földek. Lakói valamennyien szabad költözésű német jobbágyok, katolikusok. Kis legelőjük van. Saját szőlőjük helybeli hegyen. Erdők elfogyása miatt Mecskére járnak faizásért és úrbéri faszállításért. – Uradalmi épület egy hombáron kívül nincsen. Falu közepén jó anyagból épült templom, tíz éve renoválták, az apát közbejött halála miatt abbamaradt. Szemben vele plébánia, leírása. Iskola. – Vörös és fehérbor dézsma. Szalmaeladás jövedelme.
Babarcz:
Első osztályú földek. Lakói református magyar örökös, és katolikus német szabad költözésű jobbágyok. 15 éve használják az erdőt, most Mecskére járnak faizásra és úrbéri faszállításra; más urbáriális beneficiummal el vanak látva elegendően. Szőlőik saját promontóriumon. – Két uradalmi hombár, promontóriumon pincék préssel. Templom mögött is nagy pince, falazott nyílással, épület nélkül. Templom, ahogy mondják régen épült, a falu renoválta, kerített. Vele szemben plébánia, leírása. Mellette iskolamester háza. Két jobbágyi malom, censusuk. – Korpád praediumban allódiális rét, nagysága kaszásokban, száraz időben nem kaszálható, azért nagyon minimálisra veszi széna és sarjúhozamát. Ugyanitt allódiális szántók két táblában, nagyságuk holdakban, 3 nyomásra felosztva, jobbágyok használják, pénzt, kilencedet és tizedet fizetnek utána. Várható jövedelme, ha házi kezelésbe vennék. Szőlőhegyen allódiális szőlő, nagysága kapásokban, hozama közepes évben, értéke, harmadát munkára számítva. Kereskedés engedélyezéséért fizetett összeg. Fehér és vörösbor dézsma.
Nyarad:
Első osztályú földek. Lakói szabad költözésű német jobbágyok. Kis növendék erdőcske, jobbágyok Mecskére járnak faizásra és uradalmi faszállításért. Legelővel közepesen vannak ellátva. Szőlőik a helybeli promontóriumon. – Egy hombáron kívül más uradalmi épület nincsen. Hegyen jobbágyok munkájával ásott két pince. Templom, falu saját erejéből építette, ó anyagból, torony és belső berendezés még nincsen készen. Mögötte iskola, romos állapotban. Egy jobbágyi malom, censusa. Vörös és fehérbor dézsma. Szalma eladás jövedelme.
Liptod:
Elsőosztályú földek. Részben rác örökös, részben katolikus német, szabad költözésű jobbágyok lakják. Erdejük nincsen, faizásra és úrbéri faszállításra a mecskei erdőbe járnak. Rétekkel és legelőkkel közepesen vannak ellátva. Saját szőlőiket a helység promontóriumán haszonnal művelik. – Egy hombáron és három pincén kívül más uradalmi épület nincsen. Templom nincsen, iskolát tavaly renoválták. Mészárszék árendájának jövedelme. Házas zsellérek természetben robotolnak, azelőtt fizettek, házatlan zsellérek megváltják. Irtásföldek, nagyságuk holdakban, jobbágyok használják, pénzt, kilencedet, tizedet adnak utánuk.
Szederkény:
Első osztályú földek. Lakói valamennyien német, szabad költözésű jobbágyok. Szőlőik a helybeli promontóriumon. Erdők elfogyása miatt Mecskére járnak faizásra és úrbéri faszállításra. – Két hombáron és négy földbeásott pincén kívül más uradalmi épület nincs itt. Templomot a falu épített, ugyszintén iskolát is. Három jobbágyi malom, censusuk. Vörös és fehérbor dézsma. Szalma eladás jövedelme.
Monyoród:
Másodosztályú földek. Lakói horvátok és magyar katolikusok, örökös jobbágyok. Erdő nincsen, faizásra, épületfáért és uradalmi faszállításért Mecskére járnak. – Két hombáron és két pincén kívül más uradalmi épület nincs itt. Templom, iskolája nincsen. – Jobbágyi malom, nemrég építették, molnár nem fizet censust ebben az évben. Szokásosoknál árpából nem adnak tizedet. Vörös és fehérbor dézsma. Tavaszi szalmaeladás jövedelme.
Kéménd:
Elsőosztályú földek. Hegyek között fekszik. Lakói katolikus, német szabad költözésű, és örökös horvát jobbágyok. Rétjeik, legelőik elegendők. Erdeje még gyenge, faizásért és úrbéri faszállításért Mecskére járnak. – Egy hombáron és a promontóriumon hat pincén kívül más uradalmi épület nincsen. Falu közepén régi templom, mellette egykori plébánia, leírása. Falutól fél órányi távolság a másik templom, 1742 óta ez a plébánia, az előbbi ennek filiája. Emeletes plébánia, leírása. – Hét jobbágyi malom, censusuk. Berkesd felé uradalmi szántók, nagyságuk holdakban, a község árendát fizet utána, kilencedet és tizedet is adnak. Vörös és fehérbor dézsma.
Marász:
Másodosztályú földek. Hegyek közt fekszik, közepesen termékeny. Lakói részben szabad költözésű német, részben örökös rác jobbágyok. Rétekkel és legelőkkel közepesen van ellátva. Szőlők a helyi promontóriumon. Erdejük nincsen, Mecskére járnak faizásért, és uradalmi faszállításra. – Két hombáron és egy pincén kívül más uradalmi épület nincsen. Temploma nyers kőből és fából épült, szalmával fedett, rossz állapotban, mellette iskola, ezt is a község építette. – Egy jobbágyi malom, censusa. Fölösleges földekért használatért kilencedet és tizeden kívül fizetnek.
Végén summarium az egyes helységek jövedelméről. Kiadások: prefectus, ügyész, provizorok, számtartók, kasznárok, írnokok, kádárok, kádársegédek, vincellér, katonák, hajdúk, vadászok, erdőőrök, fűtők fizetése: pénz, bor, búza, zab, kukorica, ocsú (?excribratura), széna, vaj, csirkék, tojások, lencse, bab, kender, faggyú, tüzifa, káposzta, mindegyiknek a pénzértéke is összegezve. Bírósági kiadások. Hordók váráslására és javítására fizetett összeg. Templom javítására és karbantartására fordított összeg. Uradalmi épületek javítására és karbantartására fordított összeg.
Mellékletek:
1.) Úrbéri szerződés az apátság és pécsvárádi jobbágyok között; pontjai: minden egész telkes évi hat napot dolgozik két marhával, vagy helyette 12 napot, ezen felül kilencedet a határból a tisztek által kijelölt helyre behordani, gabonából és borból. – Tized gabonát a szérűn tartoznak összerakni és kinyomtatni vagy csépelni, tisztogatni, hombárba hordani, ugyanúgy a kilencedet is. – Bort a pincékbe, s onnan szükség szerint a kocsmákba tartoznak hordani, ezekre telkenként 12 nap szekeres, vagy 24 napi gyalogmunka számítandó telkenként. – Ezt földesúr nem viheti át a jövő évre, ha a jobbágyok restanciába maradnának; jobbágyok a vármegyén kívül, vagy egy napi járóföldnél messzebb nem tartoznak hordani, felét tavasszal és nyáron, másik felét ősszel és télen jó időben és jó utakon. Ha több lenne 12 napnál, beszámítandó az első pontban írt robotba. – Nem négy telkenként tartoznak hosszú fuvarba menni, hanem az egész helység eggyel tartozik, de ha földesúr nem veszi igénybe, nem viheti át a következő évre. – Mivel tüzi és épületát ingyen kapnak, favágással, ölberakásal, behordásával tartoznak, ha földesúrnak nem lenne rá szüksége, kérheti pénzben való megváltását, de nem többet telkenként egy forintnál; de a jobbágyok nem kényszeríthetők a megváltásra. Káros vadak irtásával az urbarium szerint tartoznak. – Árenda fizetés. Robotmegváltás szabályozása. Akinek szántóföldje van, kilencedet és tizedet ad utána, azonkívül holdanként fizet, ha nem tenne ki egy holdat (a töredék) csak dézsmával tartozik utána. – Konyháravalót: csirkét, kappant, vajat, tojást adnak az urbárium szerint, ha földesúr pénzen kívánná, fizetik, árszabályozása; borjút természetben adnak. Üstjeik után, ha főznek, fizetnek. – Minden terményből, kivéve a kertet, kilenceddel tartoznak, kenderből és lenből csak két fontot adnak, de amikor földesúr gabonáját eladja, a jobbágyok saját zsákjaikban kötelesek hordani. – Bárányokra, gidákra, méhekre vonatkozólag az urbárium rendelkezései irányadók. – Borárulásért pénzt kapnak. Mivel földesúr a jobbágyoknak hordóra való fát is ingyen ad, a dézsmabort saját hordóikban kötelesek szállítani, szüret után földesúr visszaadni tartozik. – Az összes olyan pontok, melyeket ez a szerződés nem változtat meg, érvényben marad. A szerződés az apát haláláig tart, utána érvényét veszti. – A második melléklet újabb szabályozás a robotról. Végén extractus. Telkek összegezése falvanként. Használatlan és megművelt telkek összegezése. Allódiális szántók árendájából befolyó összegek summariuma kerületenként. Irtásföldek extractusa. Pécsi káptalan oklevele egy pécsváradi szőlő elidegenítésére, az apát nevében plenipotentiáriusa tette.
Pécsváradi apátság birtokai.
(Baranya m.): Pécsvárad – Varkony – Pusztafalu – Kékesd – Szilvágy – Berkesd – Ellend – Pereked – Romonya – Hird – Vassas – Kemend – Szederkény – Monyorod – Vörsönd – Szaika – Bararcz – Kiss-Nyárad – Liptód – Marász – Boda – Szür – Szebény – Bosok – Véménd – Feked – Mecske – Varasd – Lovász – Hetény

Content provider