HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 119. - No. 019.

Date 1678. április 4.
Description

Eredeti. Német.

Text

Extractus urbarialis
Kamarai extractus, mely a lypcsei dominiumbeli fiskális birtokrész fontosabb urbarialis adatait tartalmazza. Eredeti kamarai feljegyzés ez, melyet a fenti napon prezentáltak a kamaránál.
Lypcse oppidum:
Az oppidum még a régi magyar királyok alatt nyerte el kiváltságát, „vnd von allern ordinari Gaaben eximirt”. E kiváltságokat legutóbb maga I. Lipót császár és király is megerősítette. Ez a megerősítés úgy szól többek közt, hogy a culinaria megváltására évi 65 forintot kell az oppidumnak fizetnie. – A robot alól is mentesek, kivéve azt, hogy kötelesek a földesúr borát a földesúri kocsmákba beszállítani, az üres hordókat pedig a kocsmákból kiszállítani. – A vár körüli vadaskertet és a káposztáskertet saját költségükön körül kell keríteniük. – A hegyeken túli utakra, ha ilyenek adódnak, kötelesek 10 személy kíséretül adni a földesúri szállítmányokhoz, de ennek ellenében naponta és fejenként 12 magyar denárt kapnak. – Földesúri vámszedőhely (évente kb. 20 Ft a vámjövedelem). – Az oppidum határában van allodiális gyümölcsöskert és allodiális konyhakert is (bővebb adatokat nem közöl). – Nagy ünnepeken kötelesek „der Herrschafft aine gewisse Anzahl Trabanten zustellen, vnd selbige mit Essen vndt Trinken auszuhalten”. – Ha a földesúr körükbe jön, bizonyos, előre meg nem határozott, esetenként bekövetelni szokott élelmiszereket szolgáltatnak neki s kíséretének, sőt: a földesúri személyzetet kötelesek kvártélyra befogadni, és jól ellátni. – Ugyanígy kötelesek a szokásos eseményeknél (országgyűlés, hadbavonulás, családi események a földesúri családban) a dáciákat szolgáltatni; ezeket is esetenként követelik tőlük, illetve: esetenként adják ki a parancsot: mit kell, milyen alkalomból beszolgáltatniuk. – (Az összeírás készítői a helyszíni bejárás és szemle, a lakosokkal, előljáróikkal való beszélgetésekből azt szűrték le, hogy ha a fiskális birtokrész továbbra is a fiskus kezén marad, a lakosok minden erejükkel azon lesznek, hogy a tőlük házanként követelt 3 Ft-os évenkénti censust ne kelljen megfizetniük; túl magasnak tartják a fiskus, ill. a kamara e követelését.) – A földesúri két kocsma, a mészárszék, a vadaskert, valamint a város határában levő allódium adatait nem részletezi ehelyütt az extractus, ellenben az irat végén, csak a jövedelem kimutatása érdekében, szintén nem részletezve, pénzértékben megadja: mit hoz a kocsma, mit a majorsági szántógazdálkodás és mit az állattartás a fiskális birtokrész után a fiskusnak.)
Vliszka:
Jobbágyok és zsellérek (csak szám szerint, illetve: házak és telkeik száma szerint). – A régi urbarium szerint a jobbágyok házaik után cenzust nem fizettek, hanem a vár körül adódó minden munkát el kellett végezniük (gyalogrobotban). Ámde, mióta nem lakik földesuruk a várban, még 1/3 annyi robotot sem végeznek, mint azelőtt. A conscriptorok e tényt megállapítva javasolják: a fiskus, mint új földesúr térjen át a censusos rendszerre náluk is. (Már ami a házak utáni censust illeti.) – A subditusok a levélhordást is kötelesek voltak végezni. – Továbbá: saját költségükön tartaniuk kellett egy cselédlányt, akinek a várbeli konyhai munkában kellett segédkeznie. – Az iparosok pedig kötelesek a szakmájuk szerinti várbeli munkákat fél munkabérét elvétezni. – 3 kövű földesúri malom. Ez évi árenda-jövedelem 160 Ft 58 1/3 den. volt belőle. a malom javítási munkáihoz azonban a földesúr adja az anyagot: szöget, zsindelyt, lécet, deszkát. (Ez évente 26 Ft 20 den. kiadást jelent átlagosan.) Viszont a molnár köteles a malomkövek pótlásáról gondoskodni; köteles továbbá évente 4 sertést hízlalni, vagy darabonként 4 Ft 16 2/3 den. váltságot kifizetni. A molnár ezenfelül átvesz az uradalomtól évente 36 font tehénsajtot is.
(NB! Az extractus a fentiek szerint veszi végig a várbirtokbeli fiskális birtokrész valamennyi, oldalt jegyzett tartozékát. Az alábbiakban csak az eltérések, vagy kiemelendő adatok szerepelnek a kivonatban.)
Lucsatin:
A jobbágyok és a zsellérek együtt fizentek évente 39 Ft 37 1/2 magy. den. censust. – A halász, aki itt egy negyedtelken ül – bár az egész dominiumban a halászok természetben adták a halat addig, míg a földesúr a lypcsei várban lakott – most, hogy a fiskus lett e birtokrész tulajdonosa, a szolgálatandó halat készpénzen váltja meg. – A jobbágyok minden ház után gabonacensust is adnak: 1 mérő rozsot, 1 mérő árpát és 1 mérő zabot. – Birkáik és kecskéik után tizedet adnak. – (A commisariusok megállapítják: ezen a vidéken a juhsajt jobban kelenődő, mint a tehénsajt. Hogy mégis hasznosítsák az uradalom tehénsajt-készleteit, rászorították az összeíráskor megtartott tárgyaláson a subditusokat arra: „das isn Künftig Jeder Paur 12 Pfundt Küekäss Vbernehmben, vnnd das lb. (= libra) per 10 Vngerisch (= magyar den.) Bezahlen solle, so von disem Dorff ertragt per 108 lb. = 10 Fl 80 Vng.” – A subditusoknak két pálinkafőző üstjük van, egyenként 3 Ft 33 1/3 magy. den. censust fizetnek utánuk. – Minden „birkaszállás” („Schaff Salaschen”), azaz akol v. hodály után censusként fizetnek évente 1 birkát, 1 bárányt, 1 nyestbőrt, 1 cserépfazekat. – A conscriptorok – minthogy a régi földesúr idejében a subditusoknak a közéjük jövő urat és kíséretét vendégül kellett látniuk, s most a fiskus, tehát nem természetes, hanem jogi személy lett a földesuruk – úgy egyeztek meg a subditusokkal, hogy e szolgáltatás váltsága címén minden házaspár fizet évente 3 forintot.
Jeszenye:
A sessiók közt 2 3/4 sessio deserta van. A birtokrészhez ez idő szerint egyetlen zsellér tartozik, aki azon felül, hogy leveleket hordoz, természetben köteles évente beadni egy őzet, két nyulat, 10 foglyot. (A conscriptorok az őzet 60, a nyulat darabonként 50, a foglyokat darabonként 25 magy. den.-ral taksálják.) – A 2 pálinkafőző üstért és a birkahodályért úgy fizetnek, mint a lucsatiniak. – Minden jobbágy köteles évente 12 font tehénsajtot átvenni az uradalomtól, fontját 10 magy. den.-jával. – A földesúr vendégüllátása és az extra regálék váltsága címén minden jobbágy évi 3 forintot fizet. – Adják a birka- és kecsketizedet. – Az uradalmi malom bérbe van adva. Évi bére 36 Ft és 58 1/3 den., 2 hízott disznó vagy 8 Ft 33 1/3 den. A molnár köteles évente 12 font tehénsajtot átvenni az uradalomtól. – A fűrészmalomból évi 400 szál deszka a földesúr jövedelme.
Dubova:
A subditusok külön fizetnek a hegyi legelők használatáért 5 forintot évente.
Valaszka:
A jobbágyok és a zsellérek évente fizetnek összesen 500 Ft censust. – Egy halász, aki féltelken ül, a természetben adandó halak megváltásaképpen fizet évente 5 Ft 83 1/3 dénárt. – Adják a gabonatizedet. – Vámszedőhely gyenge jövedelmű (= „aine schlechte Mauth”), évente mindössze 8 forintot hoz.
Alsólehota:
Az itteni erdőőr („Der Forster aber allda”) évente ad 1 őzet, 4 nyulat, 12 foglyot. Földesúri malma árendába van kiadva a molnárnak (mint a valaszkai malom!). – Egyebekben mint a fenti falvak.
Az Alsólehotat követő, oldalt jegyzett possessiók szolgáltatásai minden fő pontban megegyeznek a fentebbiekével. Az öszeírók ezután tételenként, illetve proventus-fajtánként summázzák: az egész birtokrészből mi folyik be jövedelemként évente; mindez a fol. 16–18-on olvasható. Végül összesítik a szolgáltatásokból befolyó jövedelmet, majd a fol. 19-en „Gebaw vnd Vieh Taxa” címen az allodiális épületek ás állatállomány becsértékét adják, de nem tételesen, csak nagyobb csoportonként sommásan. Majd e becsértékeket összesítik.
A Lypsche-i fiskális birtokrész.
(Zólyom m.): Lypsche – Vliszka – Luczatin – Jesztenou (!= Jeszenye) – Dubova – Valaszka – Alszolehota (!= Alsólehota) – Brazno (!= Brusznó) – Nemezka – Rastocka – Szánt András (!= Szentandrás) – Hiadel – Mezibrodka – Podkoniza

Content provider