HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 108. - No. 009.

Date 1672
Text

Urbarium seu Connumeratio
Ecsed város:
Lakosok név szerint, sessió – megjegyzés rovatban a nevek után: jelenlegi lakóhely, mesterséggel szolgál – deserták.
Kisecsed:
Marhás jobbágyok, gyalogszeres jobbágyok – censust nem fizetnek, helyette a várnak szolgálnak, a vár kertjeit művelik – dézsmát adnak őszi és tavaszi vetésekből – méh tized vagy készpénz megváltás – pázsit-disznóból tized vagy készpénz megváltás – minden csikászó ember egy-egy veder csíkkal avagy helyette 40 pénzzel tartozik – a vár itteni kertjei: lugaskert, veteményeskert – téglaégető, jelenleg a németek kezén – bírságpénzek: bírságpénzekből 12 Ft-ig a földesúré a 2/3 az udvarbíróé az 1/3, 12 Ft-on alul a tiszttartó és a falubírók osztozkodnak rajta.
Fábiánháza:
Készpénzcensus – teremiekkel közösen vágómarhát és lenmagot adnak a vár számára – ősziekből és tavasziakból termény tizedek – akinek nincs vetése: füst- vagy kereszténypénz fizetésére kötelezett – ha van makktermés, pázsittized helyett a makkoló sertésekből adnak tizedet – öregdisznó „váltója’ 10 dénár, süldőé 5 – rétek szénahozama – a vízimalom neve Pokol-malom (csak zivataros, „pokoli” időjárás esetén jár) – évi terményjövedelem: káposztásföldek után minden jobbágy a várnak 125 fej káposztát ad, gyalogszeres a felét – erdei nyilasok után egy-egy öl széna jár a várnak – szolgáltatások a vár számára: minden négyökrös jobbágy egy hetet szolgált a várnak – kétökrösök összefognak egy hétre, két hétig azután maguknak dolgoznak, így minden harmadik hét a földesúré – fuvarba közösen fognak össze „hetélő rend” szerint – szántás-vetésre csak ritkán veszik őket igénybe, inkább fahordásra, aratásra és szénakaszálásra – ellentétek a szomszéd csaholyiakkal, pl. „az nyomásokat egyenlőjül nem akarják tartani véllek”.
Szent Márton:
Marhás jobbágyok évi censusa 1 Ft – gyalogszereseké és özvegyeké „az Várhoz szolgáló Drabant és az Bíró ettől az adózástól immunis” – szabadosok – deserták száma 23 – bárány tized – Itt is minden harmadik hét a földesúré, két-két hét a maguké.
Matocs:
A vámjövedelem 2/3-a a váré, 1/3-a a révészeké, a természetbelieket is így osztják szét. – 37 lovas és ökrös ember 29 sessión ül. – 73 gyalogszeres 48 és fél sessión. – 16 özvegyasszony ? sessión – deserta 20 sessió – szolgáltatások: „Immunitásoknak continentiája szerint: minden külön kenyeres egy hétig arat, egy hétig kaszál és takar, egy hétig a várnak szolgál „hetelessel” – Az ecsedi jószág egész gyapjúhozamát nekik kell megfonni és megszőni „megkarlani és vegekben még szür számra az várba beszolgáltatni”. – A malomgátakat és a Szamoson a hidast karbantartják. – Minden vetéssel rendelkező jobbágy dézsmáláskor a dézsmaszedőnek egy-egy tyúkot ad.
Porcshalma:
Készpénz census – közösen 20 kősó, olaj és vaj – tyúk és lúd a vár konyhájára kívánság szerint.
Gerebjény:
A vár majorság méheit gondozzák egész évben, itt helyben, – köpűkről is ők gondoskodnak „az Raj eresztésére – a malomban a molnár harmados.
Börvely:
Közös szolgáltatások: készpénz census, vágómarha, lenmag – külön-külön minden tehenes gazda egy-egy meszely vajat ad – a tilalmas erdőkből épületfát a vári udvarbíró cédulájára kaphatnak – a három fő ünnepen közös ajándék 6 lúd és 12 tyúk – földesúri majorság, veteményeskert, istállók.
Vállaj:
Majorsági szántók 3 nyomásban, vetéskapacitás – veteményeskertbe vereshagymát vetnek.
Merok (Mérk):
A közös szolgáltatások között: bárány vagy borjú a vállajiakkal közösen – külön-külön „edgy–edgy vesling turoval” tartoznak – minden csikászó ember egy–egy veder csikot köteles adni a várnak.
Szoldobálterem:
„Szoldobál vizén volt az Paraszt embereknek négy Pokol malma, igen kicsiny jövedelmüek” – a várnak nem adóztak – az erdő és a rétek közös használatának rendje a bátoriakkal, „az Báthoriak az hárs hántással igen vesztegetik az erdőt, melyet hogy el igazitson az ecsedi udvarbiro, kévántatik, el se mulassa, ha becsületit szereti”.
Majtény:
Földesúri majorságföldek 3 nyomásban, vetéskapacitás nyomásonként – földesúri kaszálók szénahozama – halászóvíz a majtényi tó, „mely az Karasznával árad es onnet szaporodik hallal, melynek rekeszsze vagyon” – a helybeli két kovács mesterséggel szolgált a földesúri vízimalmoknál, ezért nekik ingyen őrlés járt – vámjövedelem – nemesi kúria földesúr számára, veteményeskert, majorház, csűröskert – a minden harmadik hetes szolgálati rendet itt is „az idvözült Ur, Bethlen István” rendelte el.
Szentmiklós:
Deserta, régen „jó marhás emberek” lakták, de a török kirabolta és felégette őket, ezért a falu most lakatlan.
Terebes:
A marhás és gyalogszeres jobbágyok között „husz napos”-ok – a közös censusban ˝ köböl kendermag is van – az oláhok nem adnak semmiből dézsmát – a nyílások után a magyarok egy–egy öl szénát tartoznak adni a várnak, az oláhok semmit – inscriptióba adott nemesi kúria „in fl. hung. 200” – az ünnepi tyúk-ajándékot évente háromszor az oláhoknak is meg kell adniok – határviták Szatmár város lakóival „mivel azok Patens, ezek pedig együgyuek” az ecsedi tiszttartók oltalmazzák meg a falu határát.
Dob:
„az kinek vészsze vagyon minden Csikaszo ember tartozik az várhoz edgy-edgy veder csikkal, vagy azért 40 den-t ad” (utólagos megjegyzés:) „régen nem adják”.
Nyíregyháza:
Tizenkét napos marhás-jobbágyok és gyalogszeresek – „jobbágyból álló béresek”. – „szabados katonák, kik lovak hátán szolgálnak” – özvegy jobbágyasszonyok – „özvegy katonánék” – földesúri majorság, majorház, csűröskert, aklok – béres ökrök, fejőstehenek, ekék – „juhot valamennyit akarnak tartani tarthatnak” – szolgálatok a tisztek rendelése szerint „szántást, vetést, aratást, kaszálást, takarást az itt való majorsághoz tesznek” – a bírságpénzek az ispánt és a bírót illetik – inscriptióba adott sessió további eladása egy kállói „tüsérnek” (tőzsérnek), aki semmi szolgáltatást nem ad a nyíregyháziaknak a földek után, sőt marháit is a nyíregyházi határban legelteti.
Nyíradony:
Karácsonyra külön-külön tyúk és kenyér ajándék, de a többi ünnepekre nem adnak semmit.
Nyírbathor:
Az idevalósi lakosok mellett külön felsorolás a beköltözött vasvári és teremi marhás és gyalogos jobbágyokról – továbbá az uradalomban valamilyen tisztséget betöltő jobbágyokról: béres, kerülő, kertész, juhász, cséplőbíró – mesteremberek: varga, mészáros, csizmadia, szabó, ács, szőcs, kovács, lakatos, borbély – szabados katonák – özvegyasszonyok – zsellérek – „jobbágyokból álló város pásztorai” – cigányok – exemptek – külön feljegyezve: egy-egy sessióval városháza, plébánosház – földesúri majorságföldek három nyomásra „az város szánto földeitől külön szakasztva” – a helybeli jobbágyokkal nem tudják ezeket a földeket mind megműveltetni, ezért kilenced fejében idegeneknek is bérbe adják – az ecsedi iskola javára átengedett szántókat újra az uradalom használja – a lugaskert évi bortermése – hagymás- és veteményeskert – vásárvám nincs „ki ide vásárra jő, semmi némő vámmal sekinken nem tartozik” – a mesterek szolgálatjának rendje azok számára, akiknek igás marhájuk van: 3 nap szántás-ugarlás, forgatás és vetés, 3 nap aratás, 3 nap fűkaszálás – a többi városi jobbágy a tisztek rendelése szerint dolgozik – a városba való beköltözés és az onnét való eltávozás rendje: más birtokról idejött jobbágyot „ha csak hites köteles nem volt”, a város ki nem adott ha volt gazdája azt állította, hogy „azon jobbágy kezesség alatt volt, törvény nélkül ki nem adták” hanem törvénnyel – be- vagy kiköltözni akaró jobbágynak vagy mesterembernek „az Biró igasságát ugy mint edgy forintot letévén szabad jövetele menetele volt”.
Gyulaj:
Officialisok: béresek, pallér – a majorságföldek két nyomásban vannak, mindegyik nyomásban „el vethetni – csak legyen elégséges szántó jobbágy ember – öt száz köböl buzát meg többet is annuatim”.
Pocs:
Szt. György és Szt. Mihály adóját még nem adják, mert jövevény jobbágyok, – a földesúrtól függ, hogy meddig hagyja meg őket ebben az „adózatlanságban” – szolgáltatások: termény tizedek, füst-pénz, sarló-pénz, tyúk-pénz – az új megszállók egy része hat napos vagy kevesebb szolgálatra köteles „az kik magyar örökös jobbágyok voltnának kösztök” azok a többi falu rendje szerint szolgálnak – malom „üszögében”, egy kőre forgó „felyül csapó, mely ollyankor szokott forogni, mikor sok esők járnak”.
Szaniszló:
Földesúri szántók a bátori majorsághoz csatolva 3 nyomásban, egy-egyben megterem ezer-ezer kalangya búza.
Misztótfalu:
A készpénz censust, Szent Márton adóját borral váltják meg, „a mikor bővebben borok terem akkor iczéjét edgy pénzben, a mikor ugyan szükön terem iczéjét két pénzben, de fellyeb és aláb nem.” – A bordézsma rendje a földesúr számára: minden 12 1/2 köböl borból 1 köböl a dézsma, 100 köbölből 8, 200-ból 16 köböl „esik dézsmába, mely bort Anglit bornak szoktak nevezni”. – Ezenkívül az várhoz decimat is szoktak adni. – Borlefoglalás (kötelező eladás) a vár számára olyan áron, amilyenen másnak is eladhatták volna, de (!) minden kifizetett forint vételár után ráadásul egy köböl bort kell adniok a váriaknak „minden forintra edgy köböl bort kell adni, és az immár nem pénzben leszen, hanem itt gyülik ki a lucrum”. – A vidékiek a földesúr számára a dézsmabort, az „Anglit” megadják, de kötelező boreladásra a várnak nincsenek kötelezve. – Sem ferton-pénz, sem ászok-pénz nincs szokásban. – Szüretre közösen vágómarhát adnak a provizornak. – Sessiók nagysága szerint készpénzcensus az udvarbíró számára és régi usus szerint „aki számára exigaltatik edgy szekernyi saruja jár avagy azért fl. 1.”. – Földesúri szőlők, melyek majorságiak, hely és terméseredmény szerinti felsorolása. – Pénzen vett földesúri szőlők. – A vár kaszálórétjét házhelynek osztották fel. – Misztót patakban kövihal. – A malmok közül egy a földesúré, kettő a falué, egy magánosé. – Szolgálatuk a földesúri szőlők gondozása és a borok beszállítása. – A majorsági szőlők két vincellérjét és négy szőlőpásztorát a malom jövedelméből fizetik készpénzzel és terménnyel. – Elköltözni akaró 8 pénz lefizetése után szabadon mehet, de ha szökik „az olyat az határig szabad megüzni és mindenét elvenni”. – Nem fogadják be „ha kezes, hites vagy számadó szolga vagy jobbágy volna” ilyet kis is adják törvényesen, de „törvénytelenől senkinek nem szabad kivinni jobbágyát”. – Gyalogszeres jobbágy saját építésű malma háza helyén „az Dominus Terrestris hire nélkül” utólagos engedéllyel a jövedelem 3/4-e az övé, 1/4-e a földesúré.
Apa:
Marhás emberek pázsit-helyen. – Készpénz census és ferton-pénz. – Majorsági szőlők felsorolása hely és termés szerint.
Tasnad:
„...az mely nemes ember paraszt funduson lakik ad taxát az várhoz esztendeig öt forintot”.
Csög:
Konyhára való tyúkot marhás emberek kettőt, marhátlanok egyet adnak, „tyukmonyokat is szoktak rajtok exigálni”. – Terménytizedeket „az eő régi szokások szerint nem adnak”, pázsittized sincs, de van makktized. – Bárány és méh után sem adnak dézsmát „az eő ususok szerént” (lásd alább Kegyénél: „az oláhok rendtartása szerént”).
Kegye:
Ha a földesúr Ecseden tartózkodik a szokásos konyha-tyúkon kívül tojásokat is kell adniok. – Őszi és tavaszi vetésekből, bárányból, méhrajból az oláhok rendtartása szerént nem tartoznak decimával a várhoz. – Pázsitdisznók után nincs dézsma. – Makkoló sertések után, akár száz is legyen, csak az első tíz után adnak egyet. – Deserta 40 sessió.
Királydarócz:
Földesúri majorságföldek 3 nyomásban.
Gyöngy:
Szolgálatuk „harmadik héten való hetélés valamellyik majorsághoz az tisztek fordittyák őket”.
Extractus Urbarii néven összesítés az ecsedi uradalom felsorolt 33 birtokáról: 618 marhás jobbágy 531 sessión 635 fiúgyermekkel, állatállományuk 294 ló, 2198 ökör, 1470 tehén, 3220 juh, 2383 sertés, 1305 méhraj. – 366 gyalogszeres 265 sessión 291 fiúgyermekkel, állatállományuk: 6 ló, – ökör, 304 tehén, 123 juh, 419 sertés, 221 méhraj. – 67 özvegy 55 sessión 79 fiúgyermekkel, állatállományuk: 5 ló, 38 ökör, 51 tehén, – juh, 83 sertés, 32 méhraj. – 13 zsellér, 9 fiúgyermekkel, állatállományuk: – ló, 14 ökör, 9 tehén, 60 juh, 7 sertés, – méhraj. – 44 mesterember 44 sessión 62 fiúgyermekkel, állatállományuk: 7 ló, 111 ökör, 85 tehén, 33 juh, 92 sertés, 44 méhraj – 137 szabados katona és officiolatus 181 sessión 228 fiúgyermekkel, állatállományuk: 153 ló, 647 sertés, 543 ökör, 153 méhraj, 426 tehén, 1173 juh.
Generalis Summa: 1245 személy 1076 sessión 1304 fiúgyermekkel, állatállományuk: 465 ló, 2904 ökör, 2345 tehén, 4609 juh, 3631 sertés, 1755 méhraj – 148 ecsedi lakos 147 sessión „kik semmi szolgálatot nem praestálnak” – 6 nemes 6 sessión – 707 deserta sessió – az évi szolgáltatások összesítése: 263 Ft. készpénz, 15 db. vágómarha, 57 db. lúd, 333 db. tyúk, 9 3/4 köböl lenmag
Index Privilegiorum et Litterarum Inscriptionalium Urbario Anni 1648 conscriptarum: Betűrendes helynévtár, azon belül név szerinti és összeg szerinti felsorolás: pl. „Bőrvejben az Ecsedi káplán Lőrincz Pap házának in flor. 60 Bethlen István urunktól való Inscriptiója” – Berczi Máté István házának Immunitása és Exemptiója Bátori Gábortól”. – „Szilágyi Simon Libertinatussa Báthori Gábortól”. – „Majténi Lovas Szabadok Nobilisatioja és Házok exemptioja Báthori Gábortól”. – „Nyr Bátori Mester Emberek Privilégiuma Confirmatioia Bethlen Gábortól”. – „Nyr Edgyházi Tisztartó Tatár Balás házának inscriptioja”. – „Nyr Edgyházi Lovas Szabadok Immunitása Bethlen Istvántól”. – „Vallaji Sipos Jánosnak és Györgynek Nehai Ecsedi Bathori Andrasnetol edgy malomhelyről valo Collatio”
Eched vár és tartozékai Szatmár megye.
Rákóczi György fejedelem özvegyének Báthori Zsófiának tulajdona. Eched – Kis Eched – Fabian Haza – Szent Marton – Matócz, fele részben – Porcshalma – Geberien – Tunyog – Jarmi – Szalka
Processus Beorvey: Beorey – Kalmand – Wallay – Merok – Szoldobalterem
Processus Maitiniensis: Maitin – Szent Miklós – Terebes – Ghilvács – Tagy – Dob
Processus Nyregyhaza: Nyiregyháza, fele részben – Nyradon – Radvany – Nyrbathor – Vasvari – Gyulay – Pocs – Szaniszlo
Processus Miztthotfalu: Miztthotfalu – Busak – Bartfalva – Nagy Sikarlo – Kis Sikarlo – Apa
Tasnádi uradalom tartozékai: Tasnak – Csög – Alsó és Fölső Kegye – Csan – Usztató – Oláh Csaholy – Magyar Csaholy – Kis Falu – Uy Nemeth – Szakacsi – Hatvan – Kavasi – Szent Király – Czegeny – Király Darócz – Gyöngy

Content provider