HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 093. - No. 005.

Date 1670. június 6.
1670. június 6.
Description

53 oldal, német, másolat. + Jelentés a kamarához 1670. június 6.

Text

„Urbarij und Grundtbuch” Összeírás: subditusok neve, úrbéres szolgáltatásaik. Készítette: Carl Ludwig Gattermaier. Az összeíró bevezetése, az előző összeírások ismertetésével. Az erősség a Vág-Duna és a győri-Duna összefolyásánál fekszik.
Komárom városa:
A régebbi helyzet: minden házhoz egész telek tartozott, ezt azonban később megosztották és minden egésztelekhez (in ein ganze Hoffstadt oder ganzes Lehen) 21 holdas szántóföld tartozott. – Censussal és robottal és egyéb adóval a komáromi erősséghez és uradalomhoz szolgáltak. – Kilencedet, a ferton-pénz nevű adót minden egésztelek után tartoztak fizetni, egy ferton 25 dénárt jelentett, ezt két összegben: Szent György és Szent Mihály napján kellett fizetniük. – Jelenleg közösen a fenti időpontokban 200–200 forintban megállapított összeggel fizetnek. – Az udvarház: az ezredes (Herr Obrist) két összevont belsőtelken lakott. A mostani ezredes a várban tartózkodik, a két telek tartozékainak használatáért az ezredesnek censussal és szolgálattal tartoznak, a 42 holdnyi szántóföld azonban az ezredes számára van fenntartva. – Az udvarházhoz tartozó lakosok felsorolása névvel, a Szent György és Szent Mihály napkor fizetett census-összeg egyénenkénti feltüntetésével. Végén összesítés. – Behauser Dienst: a Komárom városában lakó „Bürger und Kriegs Leüth”, akiknek a városban házuk és telkük van, és magukat a városi tanácsnak alávetik, („sich das bürger-Raths gebrauchen”), minden egész ház után (mely egy fertonosnak számít) egy fertonpénznek nevezett adót (1=25 dénár) tartoznak fizetni, két terminusban. Az egész házat illetve telket bírók felsorolása (a mentességet élvező nemesek kivételével); a Szent György ill. Szent Mihály napján fizetett census összege feltüntetve. Konyhai élést nem adnak, csupán bíró-választáskor. – Robot: évente 12 napos szolgálattal tartoznak, továbbá a hajók vízre bocsátásában, kiemelésében és rakodásában is segítenek, de ezért a munkáért adókedvezményt kapnak. Az uradalmi gabonaszállításokhoz fogatot és embert kötelesek adni, fizetség ellenében! Akiknek nincs házuk csak fél-robottal tartoznak. – Weinschencken: csupán 2 hordó, össz. 32 akós, urasági bort kötelesek kimérni, de ezt is megválthatják. – A Burgfried hatáskörébe eső telkek után nem adnak kilencedet, csupán az azon kívül fekvő szántók után. Hivatkoznak rá, hogy korábban nonát egyáltalán nem fizettek. A dézsma az esztergomi érseknek jár. – A két Duna-ágban összesen 19 malom, a földesúri adó malmonként 1 ft. – Fischwasser: a Dudvágon, ti. a Komáromhoz tartozó szakaszon, a halászat szabad. A két Duna-ágon a halászat engedélyezéséért az uradalomnak jár a kifogott nemes halak (tok, sőreg, viza) egynegyede, s ha szükséges a további mennyiség piaci áron. Az uradalomé még az ún. Segfeü és Sekher tó, valamint az őket összekapcsoló Schüldwaag patak. Halászatuk hozama az ellenség jelenléte miatt eléggé kicsi. Martos falu határában, mely az esztergomi érsek birtoka, fekszik az ún. „Királyi halastó”. Most elhanyagolt állapotban van, a falubeliek egyharmad hozamért halászhatják. Az ugyanitt fekvő „Talastho” nevű piscina elhagyatott. Az eliszaposodott vizafogót a vári halászok kötelesek rendbe hozni. Fogás esetén minden 5., 6. vagy 7. viza az uradalomé, ezt ha akarják, a parasztok megválthatják. – Ferdinánd 1562, évi rendeletének másolata; halászati és hal-árusítási rendtartás, szolgálat, a malmok adója, stb. – Jahrmarckht: az évi vásárok alkalmából minden árus 4 pfenniget fizet, az áruk vámján kívül. Ennek fele a földesúré, fele a városé. – Straffen und Wandl: a bírságpénzeken a földesúr és a bíró osztoznak. – Landgericht: Komáromnak és Nagymegyernek bíráskodási privilégiuma van, az uradalom több falvában földesúri bíróság működik. A komáromi bírók és esküdtek a várbeli bíráskodásnál is kötelesek segítségül lenni. – Getraydt und Weinmass: két komáromi gabona mérő a három bécsi mérővel. Az uradalomhoz tartozó Sziget nevű földön sok komárominak van földje, ti. kertje, melyért eddig semmit sem fizettek, de a jövőben földbérrel tartoznak. – Wismath und Äckher: a Győr-Duna mellett, Monostor, Szőny és Mócs határában fekszik egy uradalmi marhalegelő, melyet marhakereskedők szoktak bérelni. Ha a folyón hidat építenének a legelő hozama még nagyobb lenne. Komárom város bíráskodási kiváltság, fellebbezési jog a királyhoz, szabad kereskedés az egész országban, (belső) vámmentesség, bizonyos Vágon túli használók szabad használata.
Szentpéter:
1602-ben települt lakosai 1605-ig mentesek, utána az urbárium szerint adóznak és szolgálnak. – Az egész és félt-elkes jobbágyok, valamint a Hoffstätt-ek névsora. – Jelenleg a falu évi 25 ft. Züns-et fizet. Továbbá telkenként évi egy kappant, négy pint zsírt, négy sajtot és egy komáromi mérőgabonát.
Ujfalu:
Egész és féltelkesek névsora, pusztatelkek. – Mayerhoff, juhászat, allódiális földek és rétek. Minden telekhez 21 hold szántó és némi rét tartozik. – A falu censusa és konyhai adója (elég kevés). – Régen 12 napos szolgálatuk volt, most megválthatják. – Régebben educillatiós kötelezettségük volt, de ezt most 12 aranyon megváltják. – Kilenceddel az uradalomnak, tizeddel az esztergomi érseknek tartoznak. – Bizonyos überland-földekért ezután használati díjat kell fizetniük. Hasonló feltétellel használhatják a pusztatelki földeket is. – Puszta malmok; most nincs utánuk földesúri adó. – A halászóvizek szabad használatáért a nemes halakból egynegyed, az apró halakból fele rész jár az uradalomnak. – Az ujfalui szigeten kis erdőcske, melyben faizási joguk van. – A Koppány nevű puszta kolostor szántóinak egy részére bizonyos harcai nemesek tartanak igényt. Az itteni legelőt bérbe adják. Hasonlóképpen az itt fekvő dunai szigeteket. Az uradalomban ezután nagyobb gondot fordítsanak a bérleti jövedelmekre. – A különféle bérleti díjak hozamából hidat kellene építeni a Győr-Dunán. – A halászat kiaknázása a török veszély miatt elég kockázatos. – 1635-ben Kollonich Ernő komáromi főkapitány 3 évi mentességet és szolgálati könnyítéseket ad három beköltöző családnak.
Sőin (Szőny):
A 16. században elpusztult, 1591-ben a komáromi uradalomhoz csatolták. – A török becsapások miatt még most sem lehet a falu gazdasági helyzetét felmérni. – Itt is szükségét érzik a hiányzó komáromi híd építésének. – Jobbágy- és zsellér-névsor. – Évi census telkenként 51 den. A konyhai élés 2 tojás, 1 kappan és 1 kenyér. – Telkenként 12 napos évi robot, melyet az egész falu 200 forinton vált meg. – „Item ein Sibnerin Zillen Holz zu der herrschafft Jährlichen” (csónakkészítéshez való faanyag szállítása a várba). – Évi 20 akós földesúri bormérési kötelezettségük van és hordószállítással is tartoznak. – Kilenceddel tartoznak minden termékükből. A kilenced-osztag (Schober!) náluk 60 kévés, míg a helyi kalangya csupán 20 kévéből áll. – 1591-ben két helyi kalangya három nagyszombati mérő szemet adott. Ebben az évben a várba szállított nona-gabona 112,5 nagyszombati mérőt tett ki, ami kb. 56,5 komáromi mérőnek felel meg. – A szabad dunai halászatért a szokásos földesúri adózással tartoznak. – A török parton, Szőny és Almás között egy Fyzató nevű tó áll, partján kőből épült malom, a törökök ismételten lerombolták. – Bírságok és büntetések, mint Neszmélyben.
Zsambék:
Miként a rovatban felsorolt többi, török uralom alatt élő falu, Zsámbék is pénzadót és török szőnyeget ad az uradalomnak, mint földesurának. – Az évi census Zsámbékon 20, Tordán 3, Budakeszin 28, Óbudán 30 ft. stb. – A török szőnyeg megváltási ára Óbudán 9, Pócsmegyeren 6, Szentendrén 5 ft. stb.
Almás:
Egy egész telekre, két nyomásban, 8 hold szántó esik. – A telkes parasztok, házas, illetve házatlan zsellérek névsora. – Census és konyhai élés, mint a többi faluban. – Robot: telkenként évi 12 nap szolgálat. – Kb. 20 öl csónakfa beadásával is tartoznak. – Kilencedet is adnak; a helyi asztag 80 kévés. – „Borpotya” címén évi 20 ft. educillatiós megváltást fizetnek. – A dunai halászat után a nemes halakból a szokásos módon adóznak. – A bírságok rendszere, mint Neszmélyen.
Neszmély:
Régi nevén Hosszufalu, a 16. században elpusztult. Újratelepítése után az 1592. évi urbáriumban sorolják fel ismét az adózó falvak között. – Telkes jobbágyok és zsellérek névsora. – Censusuk és konyhai szolgálatuk, mint általában az uradalmi falvakban. – Robot: telkenként évi 12 nap. – Évente 20 öl csónakfát kötelesek a várba szállítani. – A különböző erőszakosságok, vagy sebesülések bepanaszolásánál a sértett azaz panaszos félnek 4 forintot kell fizetni az uradalom javára. A kisebb büntetéspénzek egynegyede a komáromi ispáné. – A községnek szép tölgyerdeje van. – Nagy marhalegelő, a jobbágyok közös használatában. – A községi melegforrások (fürdők) régóta híresek, itt halt meg 1437. október 27-én Albert király. – A gadóczi nemesek 116 hold allódiális földet használnak a község határában, s ezért évente csupná 4 ft. bért fizetnek. Maga az uradalom hasznosítsa ezeket a szántókat.
A komáromi uradalom fenti urbáriumának eredetijét a bécsi kamarai levéltárban őrzik, jelen másolat 1602 után készült, számos az 1630-as évekből származó bejegyzéssel. (Az 1670-ben kelt átirat megállapításai szerint!) – Jelen urbáriummásolatot az udvari kamarának a bécsi haditanácshoz intézett átiratához csatolták, mert a Komárom városa, valamint a komáromi várparancsnok közötti vita rendezésére 1670-ben kiküldött bizottságnak szüksége volt az eredeti 17. század elejei urbárium szövegére.
A kamarai kezelésben lévő Komárom és tartozékai.
(Komárom m.): Komárom, kastély és erősség – Komárom városa – A komáromi udvarház (Edelhof) – Szent-Peter – Wyfallu – Kapan őde Klloster – Säin
Volgen die Dőrffer so wndter dem Türcksen Wohnhaff: Schambach (Pest m.) – Töckh (Pest m.) – Torda (Pest m.) – Budakheősy (Pest m.) – O-Buda (Pest m.) – Pocksmegier (Pest m.) – Tothfalu (Pest m.) – Sent-Endre (Pest m.) – Monostor (Pest m.) – Bogdan (Pest m.) – Almás (Komárom m.) – Neszmény (Komárom m.)

Search result navigation
Content provider