10 old. német, eredeti. + 2 old. „Schätzung” (1700. augusztus 30.) + 5 old. „Besdreit und Schetzung” (1701. április 12.)

„Beschreibung-und Schätzung des Dorfes Tape Készítette: Johann Adam Thend Budhalter és Johann Ludwig Koller Expeditor.
Összeírás: subditusok neve, állataik, postfunduális, török adó
Conscriptio.
Tápé:
új összeírás a lakosságról név szerint – „Vogtbare – Vochtbare Knaben und Mädchen” (fochtbar fechten-ből, vagy fechsen-ből, tehát termelőképes, házasulandó, felnőtt, esetleg katonasorban lévő – özvegyek, árvák (fiúk, lányok) – vetések: téli búza, árpa, zab köles (Hirsch-Hirsc) – állatállomány: ökör, ló, tehén, sertések, méhkasok – szőlők: haszon (termés) nélküliek – hasznothozók, terjedelmük – „kis és nagy hálók” rovat üres, a 3 év előtti összeírás 41 kis halászháló tulajdonost jelzett – Összesítés az egész faluról:
10–9-8–7-6 ökrös gazdák (a 3 év előttiben 10 és 9 ökrös gazda nincs)
5–4 ökrös gazdák
3–2-1 ökrös gazdák ökör nélküliek vetésterület
állatállomány
szőlők
a falu közös hálóját „aufs gleichen Theil” használják a falu határai árvizek idején a falut magát kivéve az egész határ víz alá kerül halászati lehetőségek a Tiszán, Maroson, és a Holt-Tiszán – török időben a halászat után a királyi kamarának mint keresztény földesúrnak 80 közepes, 10 nagy szárított halat és 5 pár karmazsin csizmát adtak – a falunak olyan ősi privilégiumai vannak, mint Szeged városának – erre vonatkozó névszerinti tanúvallomások, pl. a Nagy-testvérek szerint (egyik 90, a másik 100 éves) Tápé régebbi, mint Szeged, és ugyanolyan kiváltságokat kapott Mátyás királytól, mint Szeged a török földesúrnak; termény tizedeket, készpénz censust (minden saját kenyerén élő család) – minden hálóval és csónakkal „csinaggen” rendelkező halászcensust 1 aranyat, – adtak – szárazmalom „oxe-mühle” romokban – szőlők elhanyagoltak – hivatkozás az esetleg fellelhető kiváltságlevelekre „in denen Urbarien des Thumbscapitls oder Probstey zu Ofen”
Tápé kamarai birtok
(Csanád m.): Szeged mellett, Kamarai birtok.