70 old. magyar, ered.

„Urbarium seu Nova Connumeratio” melyet Hagara Mátyás számvevő készített (Összeírás: subditusok név szerint, állataik, úrbéres szolgáltatásaik) – Conscriptio. – II. Rákóczi Ferenc utasítására készült.
Szent Miklós: caput bonorum – lakosok név szerint fiúgyermekek név és kor szerint – sessiok – állatállomány: ló, ökör, tehén, sertés – fizetett évi készpénz census – megjegyzés rovatban: jobbágy, zsellér, más házában lakik, szökevény, deficiált, deserták – mesterséggel szolgál gyalogszeres marhás jobbágy – vaj-, méz-census megváltása készpénzzel – deserták adója batykó (rutén pap) nyest-adója közös adók: száraz kocsmáért, drabant-pénz, vágó-marháért – ezeket az adón kívüli jövedelmeket a földesúr időnként árendába adja, „sido vagy más nembeli ember”-nek – majorsági szántók két nyomásban vannak – ezek vetéskapacitása – majorsági rétek, szénahozama – majorsági szőlők, bortermése – gyümölcsöskertek a kastély körül – veteményes és csűrös kert – vízimalom, egy kőre és kásatörő a molnár harmados, kenyérgabonát nem kap – most árendás zsidó kezeli a malmot – a malom terményjövedelme – malompor bő őrlés idején a földesúré, szűk őrlés idején a molnáré – malom javítás, karbantartás a vámból történik, vasrészeket a helybeli kovács készít ingyen őrlés fejében – a molnár évi 1 sertés hízlalására kötelesek – malomkőért a vámból fizetnek gabonával – száraz vám jövedelem – „a száraz kocsma” borra nem vonatkozik, csak sörre és pálinkára; „most árendában sidó bírja” – stronga (juh-dézsma) idején külön borárusítás – halászó víz szabad, kövi hal és rák van benne – tölgyesek makktermése a majorságé – bükkmakk a lakosságé – helybeliek a völgyben lévő őszi és tavaszi vetésekből nem adnak dézsmát, de extraneusok 10-edre kötelesek – „hegyről való dézmát” a helybelieknek is meg kell adniok, ha „az hegyen tészen vetést”. A szolyvai összeírás szerint a „völgyben lévő földek” alatt a sessios földeket érti, a „hegyen lévő földek” pedig majorsági földek voltak – pázsit sertés és méh után 10-ed minden fél sessio után fél véka máramarosi sót kell adniok – kemencze-zab minden ház után 1 kassai köböl: ha egy, ha több „külön kenyeres” lakja is – juh stronga: 20 fejős juh után egy juh bárányostul, 20 fejős kecske után egy kecske gidástól, 20 meddő juh v. kecske után egy juh v. kecske – 20 alatt készpénz megváltás – a strongások [tizedelők] kára, ha beteg állatot elfogadnak – minden dézsmás juhot gyapjastól kell adni, ha gyapjúnyírás után adják, akkor meg kell váltaniok készpénzzel a lenyírt gyapjút – minden juhos gazda ad 1-1 sajtot – minden juhos kenéz 2-2 sajtot, juhnélküli 1-1 sajtot ad – a batykók mentesek a juh strongától, de a strongásoknak ők is 16 pénzt fizetnek, akár van, akár nincs juhuk – a strongás (huszadszedő) járandósága: jobbágytól nem kap semmit, juhos kenéztől 1-1 bárányt és 16 pénzt – robot: minden harmadik hét, de szántás, vetés, aratás idején a majorsági munkák végéig kötelesek dolgozni, viszont ha a munka egy hétnél tovább tart, akkor már az uradalom köteles „éléssel” ellátni őket – kenézek és batykók mindenféle majoros munkát „harmad-harmad nappal” tartoznak segíteni.
Podherin: a közös vágómarha pénzt szegénységük és építkezéseik miatt elengedte nekik az uradalom – majorsági szántók és rétek, búza és rozs – gyümölcsösben diótermés – vízimalom 4 kőre, kásatörő, karló – majorsági szőlők – robotjukat mind gyalog, mind igával az udvarház körül szolgálták le, a mezei munkák közül csak asztagrakással tartoztak, egyéb munkákat másvidékiek végezték
Szolyva: régi census: vaj-, méz- és nyestszolgáltatás megváltása készpénzzel – mostani: vaj-, méz- és nyestszolgáltatás természetben is adható – zsellérek és jövevények adója, „ha kinek kalyibája a falu földén vagyon” kerttel együtt 50 den.-t fizet, kert nélkül 25 den.-t – majorsági földek 2 nyomásban – só-vám árendája – a sessiós földeken „azaz az völgy-ben való mezőben” lévő őszi és tavaszi vetés után nincs dézsma, majorsági földeken és desertákon levő vetés után 10-edet adnak
Polyena: Báthori Sophia adóengedményei a falu felépülése érdekében
Szuszko: lakosok között urasági halászok
Roszgila: elpusztult falu, kaszálóit megegyezés szerint használják a szomszédok
Zavadka: vízimalom a kenézeké, más szolgáltatásuk a malom után nincs, mint ácsmunka a földesúr számára kívánság szerint
Felső Verchovinai kerület falvai: közösen az uradalom számára zabvetésre vannak kötelezve minden évben, a saját zabjukból
Zbuan: fűrészmalom az uraság számára
Ökörmező: kaszálóit a szomszéd falvak használják „minden contributio nélkül”
Függelékben: Összesítés a Verchovinai kerületből befolyó jövedelemről: készpénz jövedelem – vágómarha szolgáltatások – természetbeni szolgáltatások: tyúk, liba, vaj, tojás borjú, császármadár vagy fogoly
Függelékben: Szerencsi uradalom vetési, aratási és kaszálási munkákkal kapcsolatos
liszt fogyasztása – Zavadka-i szabados (Johannes Tetács) mentessége az árenda alól, mert Lengyelországba jár át „pro coemendis rebus necessariis”
Szt. Miklós uradalma: Bereg megye Birtokos: valószínűleg II. Rákóczi Ferenc
Podheren – Repede – Kölcsen – Szent Miklós – Szolyva – Nolipenna – Holubina – Polyena – Pavlova – Hankovicza – Szuszko – Roszgila praed. – Hrabonicza – Poppolos – Romanocz – Zavadka – Pereszirova – Felső Vereczke – Laturka – Kotilnicza – Tissova – Nagy Bisztra, alias Belasovicza – Miskarovicza – Borszucsina – Zagyilszko – Kis Bisztra – Jalova – Sdenyo – Zbuan – Serbocz – Drahusocz – Medvecze – almamező, alias Jablonova – Eőkőr mező praedium – Karitovicza praedium