| Abstract
| Mária királynő a fehérvári káptalanhoz. Wgal-i Miklós mester leánya Erzsébet és Kapul-i Pál leánya Klára nevében a veszprémi káptalan ügyvédvalló levelével a fehérvári keresztes konvent idéző levele értelmében István fia János a múlt Szent György 15. napján (május 8.) megjelenve Zeech-i Miklós országbíró előtt Nezde-i Bissenus Mátyás ellenében bemutatta fenti konventnek a királyi parancsot is magában foglaló jelentését, mely szerint Wgal-i Miklós leánya Erzsébet a maga és az ezen Miklós mester leányától Ilonától született Kapul-i Pál leánya Klára nevében is előadta, hogy Wgal-i Iwanka fia Pál mester és Miklós, az ő atyja testvérek voltak, így Pál mesterrel másod, Klára pedig harmadfokú rokonságban van, így a Pál mestert vétel és zálog címén illető birtokok, birtokrészek és az in civitatibus Budensi, Albensi et Wysegradiensi lévő kúriák és házépületek, azon kívül Pál mesternek 2000 arany forintra becsülhető arany- és ezüstneműje és ménesei Pál mester leányára Orsolyára, majd annak magtalan halála folytán férje: Bissenus Mátyás kezére jutottak, de azok, mivel Pál mesternek rajtuk kívül senki más életben lévő rokona nincs, őt, Erzsébetet és Klárát illetik és azokat törvényesen vissza akarják kapni Bissenus Mátyástól. Mire a királyné meghagyta a fehérvári keresztes konventnek, hogy a kiküldött királyi ember szólítsa fel Bissenus Mátyást, hogy Pál mester és leánya birtokait és javait adja át Erzsébetnek és Klárának, ellenkező esetben pedig idézze meg eléje. Mivel Kazmerfalua-i Péter királyi ember János karpap konventi kiküldött jelenlétében Szent György napján (április 24.) felszólította Bissenus Mátyást a birtokok és javak visszaadására, és minthogy az azt megtagadta, megidézte okleveleivel együtt Szent György 15. napjára (május 8.) majd az oklevél bemutatása után Mátyás részéről ítéletet kért. Mire Bissenus Mátyás nevében a fehérvári keresztes konvent ügyvédvalló levelével megjelent István fia Miklós azt válaszolta, hogy Erzsébet és Klára mindenből kielégítést kaptak, amiről szóló mentesítő oklevelét Bissenus Mátyás egy későbbi határnapon kész bemutatni. Ezek után az országbíró elrendelte, hogy Bissenus Mátyás tartozik összes mentesítő okleveleit Nagyboldogasszony nyolcadán (augusztus 22.) bemutatni. De akkor Bissenus Mátyás nem jelent meg, hiába várakozott rá Erzsébet és Klára ügyvédje: András deák, mire az országbíró meghagyta a fenti konventnek, idézze meg Bissenus Mátyást oklevelei bemutatása és 6 márka bírság megfizetése végett Szent András nyolcadára (december 7.). Ezen a nyolcadon az asszonyok nevében András deák, az országbírói méltóság üresedésben lévén, ő előtte bemutatta a konvent idéző levelét, amely szerint Kazmerfalua-i Simon fia Péter királyi ember János clericus konventi kiküldött jelenlétében megidézte Bissenus Mátyást a fenti nyolcadra. Bemutatta továbbá a budai káptalan 1345. évi, Szécsi Miklós országbíró 1369. december 1-jén kelt és Mária királynő 1384. április 5-én kelt, tartalmilag átírt okleveleit. Majd a Bissenus Mátyás nevében a somogyi konvent ügyvédvalló levelével megjelent Tengerd-i Orbán bemutatta Károly király 1342. március 10-én, Buda város 1353. november 8-án, a fehérvári káptalan 1369. április 5-én és (...) (13....) január 15-én kelt okleveleit. Az oklevelek bemutatása után Mátyás ügyvédjének a kérésére a tárgyalást Vízkereszt szombatjára (január 5.) halasztotta, amikor Mátyás személyesen megjelenve kérte mentesítő okleveleinek bemutatása végett a tárgyalás újabb elhalasztását. Az új határnapon (...) Mátyás bemutatta Lajos király 1369. január 25-én kelt tartalmilag átírt oklevelét. Majd a felek kérték, hogy a pert Bálint pécsi püspök, Treutul János volt bán tárnokmester, Lachk fia György főkincstartó fogott bírósága alá bocsáthassák, majd a megadott (...) napi határidő letelte után a felek bemutatták a budai káptalan 1385. február 3-án kelt oklevelét. Az oklevél bemutatása után kiküldi Kelemen pécsi őrkanonok királyi káplánt, mint a királyi kúriából kiküldött királyi embert, hogy (Buldur), Thob, Chaba, Lulya, Cozma, Pezey, Kapurew, Werusvezeu, Kustan, Maha és Ochman részbirtokokba, Zeuleus, Alsokeche és a puszta Farkberen birtokokba, amelyek az asszonyoknak jutottak, iktassa be őket, a többi birtok és birtokrész Mátyásnak maradván és arról böjtközép nyolcadára (március 15.) tegyen jelentést. Az oklevelet, minthogy pecsétjei távol vannak, Bálint pécsi püspök pecsétjével látta el. Minthogy Mátyás a 6 márka bírságot nem fizette meg, a fenti nyolcadon annak kétszeresét tartozik megfizetni. (Teljes szöveg) (Dátum lehet:1385 (01. 16. után) XII. die (...).) Eredeti, papíron, bal alsó sarka hiányzik, egyébként is darabokra szakadt, hiányos állapotban, zárlatán pecsét nyomával. – Regeszta forrása: OL regeszta
|
Cultural Heritage Portal