DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468) • 247949

DL-DF 247949
Date 1270-09-08
Issuer of charter ISTVÁN 5 KIRÁLY
The old reference of the records U 468 / 1
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
U 468 / BORSOD 1
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
Survival form Eredeti
Mode of sealing Függő
Abstract Pest vára. V. István király kiváltságlevele, amelyben átírja és megerősíti IV. Béla király 1267. július 20-án kelt oklevelét (lásd. 1. sz.) Tamás ispán fia Dénes mester, a királyi asztalnokok kancellárja számára, s ezáltal neki és fivéreinek adományozza a Szlavónia hercegségben, a Drawa folyó mellett fekvő, Somogy vármegyétől régóta elszakított Praudauiz nevű földet vagy birtokot (terram seu possessionem), ugyanazon jogokkal együtt, amelyekkel azt korábbi birtokosai: Treun-i Corrardus és fia, Corrardus birtokolták: tehát a nyestbőradó (marturina) és a közönségesen zulusma-nak mondott báni beszállásadó fizetése alóli felmentéssel, valamint azzal, hogy kikerülnek a bánok és officiálisaik törvényhatósága alól. E birtokot még IV. Béla király adományozta hűséges szolgálataik jutalmául Tamás ispánnak és fivérének, Fülöp esztergomi érseknek; Dénes mestert és fivéreit pedig még szintén Béla király életében – a zágrábi káptalan tanúbizonysága szerint – Egyed királyi tárnokmester a szomszédok és határosok, valamint a király parancsa szerint megjelent Butka ispán jelenlétében beiktatta annak birtokába. E beiktatás alkalmával Praudauiz föld határát is megjárták; e határjárásról a zágrábi káptalan jelentése alapján Béla király adott ki oklevelet, amely szerint a határ a Drawa folyónál kezdődik – e folyó egyébként a disznópásztorok földjétől (a terra subulcorum) választja el a nevezett földet és 27 malom van rajta, amelyek mind Dénes mester és fivérei birtokába kerültek. A kezdő határjeltől a határvonal kelet felé tart, úgy hogy több különféle, kereszttel jelölt fát és cserjét (tölgyet, bükköt, hársat, mogyorót) érint, mint határjeleket s közben áthalad a Szent Péter egyházhoz vezető úton is. Majd dél felé fordulva eljut először egy mocsárhoz, onnét pedig a Biztra nevű patakhoz és annak mentén halad tovább egészen addig, amíg az bele nem ömlik a Copnicha patakba. A két patak összefolyásánál lévő határjeltől nyugatra Bogdán fiainak, keletre pedig Tamás ispán fiainak a földje van és ennél a határjelnél végződik a Bogdán fiai és a disznópásztorok földje közötti határ is. Ezután egy közúthoz érkezik a határvonal, ahol egy tölgyfa áll s ennél a tölgyfánál találkozik északról Micula ispán földjének, nyugatról a Peterke nevű földnek, délről pedig Dénes mester földjének a határa. – Innét – szintén kereszttel jelölt fákat érintve – a Zemdech nevű patakhoz megy; az ott lévő határjeltől nyugatra Peterke föld, délre pedig a zágrábi püspök földje van. Majd hegyeken és völgyeken keresztül főleg déli irányban haladva és kereszttel jelölt fákat, mint határjeleket érintve egy bükkfához érkezik, amely a közút mellett áll s amelynél a zágrábi püspöknek, a Kamracha-bélieknek és Tamás ispán fiainak a földjei találkoznak; azután az út mentén tovább haladva érint egy régi kastélyt is. E kastélyt elhagyva kelet felé fordul és eljut a Kamracha nevű patakhoz, amely Kamracha-ból folyik s a patak mellett lévő mezőn egy házhoz, amely Gurg-é; itt egy egurfa nevű fa a határjel, amelytől délre a Kamracha-béliek, nyugatra pedig Micula ispán földjének a határa van. A határvonal ezután a Zdela nevű patakhoz érkezik s közben a Zdela-i keresztesek földjétől választja el Tamás ispán fiainak a földjét, majd egy közút mentén tovább haladva eljut a Hotoa patakhoz: itt már a várbeliek (castrenses) földje a szomszédos föld. A határjárás következő fontos pontja – miután a határvonal több, földből felhányt határjelet és egy egurfa nevű fát érintett – a Szentgyörgy faluba (ad villam Sancti Georgii) vezető közút, amelynél egy földből felhányt határjel van: e határjeltől délre Petko-nak és Petrich-nek, keletre pedig Tamás ispán fiainak a földje fekszik. Majd ezen az úton átkelve a határvonal a Coperniche nevű patakhoz érkezik – itt a Chopoly föld, valamint Tyburt ispán földje és Belus földje a szomszédos földek –, azután pedig a Zinurdech nevezetű patakhoz, ott, ahol az beleömlik a Copernich patakba. Innét a Huelimerzala nevű mező felé megy és eljut egy narfa nevű fához, majd még mindig kelet felé tartva a Biztra és Bucoa nevű patakokhoz, ott, ahol a Dacian és fia, Farkas birtokában lévő Boboycha kezdődik. Ezután az Arney mező és a Borlosnik patak irányába fordul, majd újabb patakok következnek: először a Bizkornicha és a Tripche, azután a Telnicha, végül pedig ismét a Bucoa és a Biztra. Az utóbbin átkelve ahhoz a földből felhányt határjelhez érkezik, amelynél Dacian földje végződik s amelytől keletre már Beloz fia Beloz földje a határos föld. Majd a Kolinoa patak következik – ez utóbbi szakaszon a Menihov nevezetű föld a szomszédos birtok –, azután régi határjeleket érintve eljut egy keurus nevű fához; innét tovább haladva átmegy egy erdőn és eljut egy másik erdőhöz, amelyet a Sciboeth-nek neveznek; ezután előbb a Kamarcha, végül pedig a Kalinoa patakokhoz érkezik. Az utóbbinál előfordul egy híd irányába, amely hídnak a végében egy földből hányt határjel van, s kevéssel ezután egy kereszttel jelölt tölgyfánál be is fejeződik. – Az oklevelet Benedek mester, aradi prépost állította ki, s a végén méltóságsor olvasható. Hártyán, függőpecsétje elveszett, csak a barnásvörös-zöld színű zsinór egy darabkája van meg. Jelzete: BAZmLT. XV. 1. l. sz. Korábbi jelzete: BAZmLT. BmLT. IV. A. 501/d. Sp. I. fasc. I. nr. 1. Fontosabb kiadásai: Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp. 1923. 1527. és 1963. sz. – Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár, VIII. köt. Pest, 1870. 162–164. és 277–287. – Tóth Péter: Somogy megyére vonatkozó oklevelek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban. Somogy megye múltjából. 15. Kaposvár, 1984. 42–44. - Regeszta forrása: Publikált regeszta: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Közreadja Tóth Péter. Miskolc, 1990. 12/2.

Search result navigation
Content provider