DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Batthyány levéltár, Jelzet nélküli oklevelek (Q 31) • 103339
| DL-DF | 103339 |
| Date | 1376-08-08 |
| Issuer of charter | GYŐRI KÁPTALAN |
| The old reference of the records | Q 31 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Batthyány levéltár, Jelzet nélküli oklevelek (Q 31) |
| Survival form | Eredeti |
| Mode of sealing | Záró |
| Abstract | VIII. die oct. Iacobi. A győri káptalan Gara-i Miklós nádorhoz. A Dereske-i István fia Jakab és Nadasd-i János fia Dénes felperesek, valamint a Nichus (Nykus) volt Kunusperg- (Kunugspergh-)-i comes felesége és Mezevlac-i László fia Miklós mester (kívül: dictus Zambo, óbudai várnagy) mint alperesek, továbbá Nadasd-i István fia Lőrinc és János fia Benedek mesterek, Dereske-i István fia Lőrinc és Maroch-i Lőrinc fia Domokos mint szavatosok közti perben hozott ítélete alapján Tilai-i János mester deák, nádori jegyző nádori ember István Papuch-i prépost és György mester kanonokok, káptalani kiküldöttek jelenlétében Sz. Jakab nyolcadán (augusztus 1.) kiszállott Ozko birtok területére és abba István fia Jakab, Nadasd-i János fia Dénes felperesek, Mezewlac-i László fia Miklós mester, Nichus, volt Kunizperg-i comes felesége nevében is királyi ügyvédvalló levéllel. Nadasda(!)-i István fia Lőrinc mester és János fia Benedek mester, Dereske-i István fia Lőrinc és Moroch-i Lőrinc fia Domokos szavatosok jelenlétében István fia Jakab és János fia Dénes felpereseket beiktatták, találtak egy toronynélküli kőegyházat, 57 jobbágymansiót, amelyekben négyet kivéve 2-2 jobbágy lakik, továbbá 4 elhagyott curiát, szántókat, Auas nevű eresztvényerdőt, cserjéseket, bokrokat, amelyeket sűrűségük miatt felmérni nem tudtak, ezeket 20 királyi ekealjra becsülték, 30 kaszásnyi rétet, továbbá 26 szőlőt. Majd ezek után megkérdezték a szavatosokat, tudnak-e Ozko birtokért megfelelő birtokot adni az asszonynak és Miklós mesternek, mire László fia István fia Lőrinc és ezen László fia János fia Benedek azt válaszolták, hogy készek Ozko birtok felét az asszonynak és Miklós mesternek átadni, erre Dénes felperes kijelentette, hogy testvérei: Lőrinc és Benedek mesterek váltságára hajlandó Ozko birtok felét az asszonynak és Miklós mesternek átadni, Jakab felperes azonban ennek ellentmondott, Dereske-i István fia Lőrinc és Lőrinc fia Domokos pedig kijelentették, hogy Ozko birtok feléért nem tudnak más megfelelő birtokot adni, csak Nadasd birtokon, minthogy az őket, Lőrinc és Benedek mestereket közösen illeti, majd Lőrinc és Benedek mesterek kijelentették, hogy ha Lőrinc és Domokos Nadasd-i birtokrészüket Ozko birtok feléért át akarják adni az asszonynak és Miklós mesternek, nem emelnek ellene kifogást. Ezek után Nadasd birtokra mentek, ahol dél felől a pap telke melletti népes curiát kivéve, amelyet Miklós mester átadott Lőrincnek, Dereske-i István fia Lőrinc dél felől két népes curiát [...] szintén délről két népes curia vagy mansio István fia Jakabnak, ugyancsak abban a sorban 2 curia [az asszonynak és Miklós] mesternek, ugyanott 3 népes curia és egy curiahely délről István fia Jakabnak, a második curiahely az asszonynak és Miklós mesternek, a harmadik Jakabnak, a negyedik az asszonynak és Miklós mesternek, az ötödik Jakabnak, a hatodik az asszonynak és Miklós mesternek, a hetedik Jakabnak, a nyolcadik szintén délről a végén az asszonynak és Miklós mesternek jutott István fia Lőrinc része helyett. Domokos az ő részén Nadasd birtokon dél felől, a Sz. Márton parochialis egyházzal szemben 4 egymás melletti népes curiát adott az asszonynak és Miklós mesternek, akik azzal meg voltak elégedve, azonban Domokost a birtok szántóföldjeinek és egyéb haszonvételeinek felbecslése idején, amennyiben a Nadasd birtokon lévő részekből nem jutott volna neki annyi, mint amennyi a Vzko birtokon lévő része volt, akkor Nadasd birtok szomszédságában kárpótolni kell. Azonfelül Dereske-i Lőrinc mester a Domokos által átengedett curiák mellett délről fekvő 5 curiahelyet átengedte olyképpen, hogy egy curiahely az előbbiek mellett az asszonynak és Miklós mesternek, a második István fia Jakabnak, a harmadik az asszonynak és Miklós mesternek, a negyedik Jakabnak, az ötödik az asszonynak és Miklós mesternek, a hatodik Jakabnak, a hetedik az asszonynak és Miklós mesternek, a nyolcadik Jakabnak, a kilencedik az asszonynak és Miklós mesternek, a tizedik a végén Jakabnak jutott, majd ezek után Nadasd-i Lőrinc és Benedek mesterek kijelentették, hogy készek az asszonynak és Miklós mesternek annyit adni, amennyi Ozko-i birtokrészük, Dereske-i Lőrinc és Maroch-i Domokos azonban bejelentette, hogy Ozko birtoknak megfelelő birtokot nem tudnak adni, hacsak Nadasd birtokon nem, de mivel a nádori parancs elrendelte, hogy az Ozko birtokért cserébe adandó birtok nem különböző helyeken, hanem egy helyen, egy tagban legyen, a felek hozzájárulása alapján Nadasd-i Lőrinc és Benedek mesternek Nadasd birtokon lévő részéből négy fél curia, köztük egy puszta, a többi [...] sorjában észak felé egymás mellett fekszik, az asszonynak és Miklós mesternek maradt, ezek mellett egy sorban 4 fél curia [...] Lőrinc mester fia Tamásnak jutott, ugyanezen sorban egymás mellett Lőrinc és Benedek mesterek részéből [...] népes fél curia az asszonynak és Miklós mesternek maradt, ezek mellett 5 fél curia [...] az utca másik oldalán, észak felől a végén 5 fél curia vagy mansio Tamásnak, ezek mellett dél felől [...] szintén délről 2 népes curia vagy mansio István fia, Jakabnak jutott, ugyancsak abban a sorban két curia [az asszonynak és Miklós mesternek] ugyanott három népes curia és egy curiahely ugyancsak délről István fia, Jakabnak, a második curiahely az asszonynak és Miklós mesternek, a harmadik Jakabnak, a negyedik az asszonynak és Miklós mesternek jutott, Nadasd-i [...] mester részéből négy fél népes curia az asszonynak és Miklós mesternek jutott. A templom szentélye körüli, Benedek curiaja melletti egy népes curia ügyét, minthogy amiatt viszály támadt, a nádor döntése alá bocsájtják és azt is, hogy Nadasd birtokon Lőrinc és Benedek mesterek részén nem találtak annyi jobbágycuriát vagy mansiót, amennyi Ozko-i birtokukon volt. A nádor előtt kívánják igazolni azt, hogy Lőrinc és Benedek mesterek Nadasd birtokon nagyobb részt bírnak a szántókból és egyéb haszonvételekből, mint Lőrinc és Domokos, továbbá mivel Lőrinc és Domokos kijelentették, hogy Nadasd birtok haszonvételeinek fele őket illeti, a határjárást nem tudták megtartani. Eredeti, papíron, vízfoltos és hiányos állapotban, zárlatán pecsét nyoma. – Regeszta forrása: OL regeszta |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal