DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Batthyány család, Acta antiqua (Q 383) • 103325
| DL-DF | 103325 |
| Date | 1369-12-01 |
| Issuer of charter | SZÉCSI MIKLÓS ORSZÁGBÍRÓ |
| The old reference of the records | Q 383 / 3 1 12 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Batthyány család, Acta antiqua (Q 383) |
| Survival form | Másolat 1701-1800 |
| Abstract | in Wysegrad. XXIV. die oct. omn. sanct. Zeech-i Miklós országbíró ítéletlevele. Amikor Jakab fia György, István fia János és Miklós fia László Ugal-i nemesek a fehérvári káptalan idézőlevelével a Vízkereszt nyolcadára (február 9.) perbe hivatták Ugal-i Pál mester özvegyét, hogy az őket szerzés, vétel és zálog címén megillető birtokokra vonatkozó okleveleket mutassa be, az özvegy Bubek István volt országbíró előtt bemutatott Pál mester és testvérei birtokjogaira vonatkozó több királyi, nádori, országbírói és hiteleshelyi oklevelet, amelyek alapján az országbíró megállapította, hogy a Somogy megyei Bykata birtok, az Ochman birtokon lévő birtokrész, Zaka, más néven Kapurew birtok vétel címén, Penya és Zaka birtokok szerzemény címén, Fyad és Hashagh birtokok szintén szerzemény címén, Zeőleős birtok zálog címén, Chychal birtok szerzemény címén, Kis Bere birtokrész vétel és zálog címén, Seregelyes birtok, a Cysba, Gyunkuth és Lyulya birtokokon lévő részek, Babon és Pothol birtokok vétel címén, az Eusy birtokon lévő rész zálog címén egyedül csak Pál mestert, Cosma birtok szerzemény és vétel címén, Lulya és Orbocz birtokok csere címén Pál mestert, Jakab, Miklós és István nevű testvéreivel közösen, Chaba birtok királyi adomány címén Pál mestert, testvérét: Miklóst és Jakab fia Györgyöt, Gyiunkud, Bulder, Tob és Moha birtokok, Pezye, Zaka és Kapurev részbirtokok vétel és szerzemény címén, Kustyan és Ochman birtokok királyi adomány címén Pál mestert, Jakab, Miklós és István nevű testvéreivel közösen, Lyaba birtok királyi adomány címén Pál mestert, Jakab nevű testvérével közösen illeti, – az özvegy a per tárgyalása közben itt Visegrádon elhalván, a bíróságban vele együtt ülő prélátusokkal és bárókkal együtt a királyné tudtával úgy ítélt, hogy a Pált testvéreivel közösen illető ősi és szerzeményi birtokok, kivéve azok negyed részét, amelyekre vonatkozólag Byssenus Mátyás, mint Pál mester leányának, Orsolyának férje és ügyvédje bemutatta Lajos király 1369. január 11-én kelt tartalmilag átírt oklevelét, a fenti testvéreket illetik, a Pál mestert és annak testvéreit vétel és zálog címén illető birtokokat és birtokrészeket pedig Pál mester testvérei és Orsolya közösen öröklik és azokat meghatározott időpontban a fehérvári káptalan kiküldötte jelenlétében a bemutatott oklevelek alapján fel kell osztani, magát csak Pál mestert vétel és zálog címén illető birtokok leányát, Orsolyát illetik, a Pált szerzemény címén illető birtokokat pedig a királynak kell átadni, a fenti öröklött és szerzett jogú birtokokat négy részre kell osztani, melyből egy negyedbe Orsolyát leánynegyed címén be kell iktatni, a többi háromnegyed rész pedig a fenti nemeseknek marad, azokat meg kell becsülni, hogy a Pál mester özvegyét illető dotaliciumot leányának ki lehessen fizetni, Synkakeche birtok, a Chychal, Babon és Megeer birtokokon lévő részek felosztása és iktatása ügyében, minthogy azokról a felperesek azt állították, hogy azok őket Pál mesterrel együtt szerzeményi, vétel és zálog címén közösen illetik és a rá vonatkozó oklevelek az özvegynél voltak, Byssenus Mátyás pedig azt állította, hogy a bemutatottakon kívül több oklevél nem maradt az özvegynél, ha mégis találna még okleveleket, azt az osztály alkalmával be fogja mutatni, úgy ítél, hogy az osztályt a bemutatandó oklevelek szerint kell megejteni és arról a fehérvári káptalan pünkösd nyolcadára (május 27.) tegyen jelentést a királynak. Ezen a nyolcadon Jakab fia György és Miklós fia László a testvérük: János nevében is, valamint Bissenus Mátyás felesége nevében a somogyi konvent ügyvédvalló levelével megjelent Jakab fia András bemutatták a fehérvári káptalannak a királyhoz címzett jelentését, mely szerint István országbíró parancsára a felperesek részéről Grezven-i Péter mester királyi kúriai jegyző királyi ember Benedek sublector káptalani kiküldött jelenlétében, Orsolya részéről Sumugy-i Miklós királyi ember Tamás mester a káptalani Szűz Mária oltár igazgatója káptalani kiküldött jelenlétében kiszállott a Pál mestert és testvéreit vétel és zálog címén közösen megillető birtokokra és ott a fenti nemesek, valamint az Orsolya képviseletében a somogyi konvent ügyvédvalló oklevelével megjelent Mátyás és Jakab fia András jelenlétében a bemutatott oklevelek alapján megejtették az osztályt: Pál mester, István, Jakab és Miklós Buldjir nevű vett birtokát négy részre osztották, melyből egy negyedbe, még pedig 8 sessióhelybe, amelyből 5 népes, 3 pedig puszta, a falu végén észak felől a keleti részen beiktatták Pál mester leányát, a falu többi háromnegyed része Györgynek, Jánosnak és Lászlónak maradt közösen, mivel ekkor nem akarták megosztani, a Pál mestert és testvéreit szintén vétel jogán illető Tab birtokot hasonlóképpen négy részre osztották és annak egynegyedét, amelyet a kelet felől a délről a pataktól észak felé, a Tab-i Szent Péter egyház mellett elhaladó út választ el, Orsolyának, a többi három negyed rész pedig, kivéve a pap telkét, továbbá a Györgynek osztályon kívül adott telket, a nemeseknek maradt, a Chaba birtokon lévő Pál mestert, Jakabot és Miklóst vétel címén közösen illető részbirtokot három részre osztották, melyből egyharmad: a falu közepén átfutó patak keleti részén lévő sorban dél felől fekvő 7 népes telek és a sor végén észak felől fekvő kis pusztatelek Orsolyának jutott, a többi kétharmad rész pedig Jakab fia Györgynek és Miklós fia Lászlónak maradt, a Lyulya birtokon lévő, őket vétel és csere címén közösen illető birtokrészen a Györgynek Tab birtokon adott telek kiegészítéséül egy-egy telket Orsolyának, Jánosnak és Lászlónak kihasítva a többit négy részre osztották, amelyből egy negyed Orsolyának, a többi három negyed rész pedig a nemeseknek jutott, ugyancsak Lywlya birtokon azok a birtokrészek, amelyeket Ugal-i Pál mester Kemyn fiaitól: János fehérvári őrkanonoktól, Mártontól és Páltól, továbbá más nemesektől csak a maga részére vásárolt, oklevelei alapján Orsolyának maradtak. A Pál mestert, Jakabot, Istvánt és Miklóst vétel címén közösen illető Cosma birtokot négy részre osztották, melyből egy negyedet az ottani malom negyedével együtt Orsolyának adtak, a többi három negyed rész pedig a nemeseknek jutott. A Pál mester által csak a maga részére szerzett, de aztán testvéreivel megosztott Pezye birtokrészt szintén négy részre osztották, melynek egy negyede: a falu végén délről, a sorban nyugatról fekvő két és fél sessió Orsolyának jutott, itt a nemesek adtak még Orsolyának másfél sessiót cserébe a Kustyan és Moha birtokokon fekvő sessiókért, a többi rész pedig a nemeseknek maradt, ugyancsak itt a Mátyás fia Jakabnak és Vaguth (dictus) Péternek a királytól Pál mester által megszerzett részeit a király részére foglalták le. Wereswezeu puszta birtokot és a Zaka birtokon lévő Kapurew nevű puszta birtokrészt, amelyeket Pál mester szerzett, de aztán testvéreivel megosztott, a felek hozzájárulásával négy részre osztották, mindegyik félnek egy-egy rész jutván. A Pál mester és testvérei Kustan nevű vett birtokát szintén négy részre osztották, amelyből a sorban észak felől a nyugati végén lévő negyed: 7 népes mansio Orsolyának, a többi három negyed rész pedig az Ugali nemeseknek jutott, azon felül a nemesek kaptak még egy sessiót az Orsolyának itt jutott hét sessióból kárpótlásul a nemesek által neki Pezye birtokon adott másfél sessióért. A Pál mestert és testvéreit közösen vétel címén illető Moha birtokot hasonlóképpen négy részre osztották, amelyből egy negyed rész: 6 és fél népes sessió az ottani malom negyedével együtt Orsolyának jutott, a többi három negyed rész pedig az Orsolyának jutott részből adott fél sessióval együtt a nemeseknek maradt. A Pál mestert és testvéreit vétel címén közösen illető Otthman birtokot szintén négy részre osztották, amelyből egy negyed rész: másfél sessió Orsolyának jutott, a többi három negyed rész pedig a nemeseknek maradt. A Megeer birtokon lévő részt okleveleik alapján hasonlóképpen négy részre osztották és mindegyik rész titulo feudali egy telket kapott. A Zeuleus birtokon lévő vétel címén csak Pál mestert illető részt, kivéve a fehérvári káptalan, Jakab fia fenti György és más nemesek itteni részeit, továbbá a Pál mestert vétel címén illető Fayd és Fashagh birtokokat, a Bere birtokon lévő részt, a Pál mestert vétel és zálog címén illető Chichal birtokon lévő részt, a Pál mestert vétel címén illető Babon és Also Kekche birtokokon lévő részt, Seregeles, Bykach, más néven Farkberyn birtokokat, Ogyumkud és Pothol elhagyott pusztákat Orsolyának adták. A Synkakekche nevű birtokrészt, minthogy a felek állításukat, mely szerint az szerzett birtok, oklevelekkel igazolni nem tudták, továbbá Babon birtoknak észak felé eső, Pál mester által szerzett felét a király részére foglalták le. Majd Pál mesternek és testvéreinek ősi és szerzett birtokaira mentek és a Pál mester és testvére: Jakab által Cysba birtokon szerzett birtokrészen Pál mester részéből kiadták Orsolyának a leánynegyedet: annyi földet, amennyi egy jobbágyteleknek elég, a többi három negyed részt Jakab fia Györgynek adták, – mindenütt a király és a fehérvári káptalan jogainak sérelme nélkül. – A Lyaba birtokon lévő részt György részével és a leánynegyeddel, továbbá a szántókkal együtt, amelyen régtől fogva 8 vagy 7 jobbágy sessió volt, 100 holdra becsülték, Pál mesternek és testvéreinek Eghazasgyunkud birtokon lévő ősi birtokrészén Pál mester részéből leánynegyedbe egy sessiót Orsolyának adtak, a többi három negyed rész a nemeseknek maradt, az egész birtokrészt, beleértve a leánynegyedet és a harangtorony nélküli Szent György kőegyházat, 20 márkára becsülték. Az Ugal birtokon lévő részt és Pál mester sessióját a felek egyenetlenkedése miatt nem tudták felosztani, a nemesek azt állították, hogy Pál mester az általa a saját részére vétel, zálog és királyi adomány címén szerzett birtokokat és birtokrészeket megosztotta atyáikkal és az ezekre vonatkozó oklevelek Mátyásnál vannak, aki azokat vonakodott felmutatni. – Az oklevelek felülvizsgálása után, minthogy Ugal birtok és Pál mester sessiója a többi birtokok felosztása után a fenti okokból nem volt felosztható, István országbíró a vele együtt ítélkező prelatusokkal és bárókkal a felek a felek hozzájárulása alapján elrendelte, hogy a kijelölt királyi emberek a fehérvári káptalan kiküldöttei jelenlétében Keresztelő Szent János születése 15. napján (július 8.) Ugak birtokra kiszállva Pál mester részét: a sessióját és csűrjét mértékkel, fűkötéllel, vagy becsléssel osszák négy részre és ha Pál mester sessiója a csűrrel együtt pontosan Ugal falu negyede, ha pedig nagyobb rész jut a negyedbe, mint a sessió és a csűr, azt kiegészítve, ha pedig Pál mester sessiója és csűrje nagyobb mint a negyed, azt még a sessióból is negyedre lecsökkentve adják át Pál mester leányának, a többit három negyed rész pedig maradjon a nemeseké, továbbá Pál mesternek Ugal birtokon lévő szőlejét kimérve adják át Pál mester leányának, de ugyanakkor jelöljenek ki szőlőtelepítésre alkalmas ugyanakkora másik három területet, ha pedig szőlőtelepítésre alkalmas helyet nem találnának, akkor a szőlőt osszák fel négy egyenlő részre, mindezek után pedig Ugal birtok többi három negyed részét a többi nekik jutott részekkel együtt adják át a nemeseknek, felmérve vagy megbecsülve azokat, hogy a nemesek részéről Pál özvegyének járó dotaliciumot meg lehessen ítélni. Továbbá mivel Pál leányának ügyvédje bejelentette, hogy az osztály csak a sessiókra terjedt ki és nem az összes haszonvételekre, és kérte azok felosztását, István országbíró elrendelte, hogy a birtokfelosztás megtörténvén az azokhoz tartozó földeket, erdőket és egyéb haszonvételeket is megfelelő módon osszák fel és minderről a fehérvári káptalan tegyen jelentést a királynak Szent Jakab nyolcadára (augusztus 1.). Innen a tárgyalás, közben István országbíró elhalván és az országbíróságot a király reá ruházván, mindszent nyolcadára (november 9.) halasztódott, amikor a felperes Ugal-i nemesek nevében a királyi ügyvédvalló levéllel megjelent Both (dictus) László és felesége nevében a fehérvári káptalan ügyvédvalló levelével megjelent Byssenus Mátyás bemutatták a fehérvári káptalannak a királyhoz címzett jelentését, mely szerint a felperes Ugal-i nemesek részéről Greztwen-i Péter királyi ember Norap-i János mester kanonok jelenlétében, Byssenus Mátyás felesége részéről Gebe fehérvári bíró fia Fülöp mester Posega-i András kanonok káptalani kiküldött jelenlétében kiszállottak és visszatérvén – Péter mester nem jelent meg és mint a nemesek állították, nem is akart megjelenni, és hiába keresték – bemutattak egy, a Péter mester királyi, János mester káptalani emberek és Byssenus Mátyás pecsétjével ellátott registrumot, egyértelműleg állítván, hogy az abban foglaltak az összes kiküldöttek megegyező vallomását tartalmazza, aminek megvizsgálása után, minthogy a registrumon Péter mester pecsétjét felismerték és annak szövegét is nagyrészt Péter mester írta, a registrumot belefoglalták oklevelükbe. Eszerint a királyi emberek és a káptalani bizonyságok Keresztelő Szent János születése 15. napján (július 8.) kiszállottak Ugal birtokra és ott Pál mester részét meghatárolva a sessiót és csűrt fűkötéllel felmérve a birtokot négy részre osztották, de mivel Pál mester sessiója a csűr nélkül megfelelt a negyednek, a csűr helye helyett Orsolya földjéből ugyanakkora területet adtak át a nemeseknek és Orsolyát királyi mértékkel mért 38 föld földdel, Pál mester szőlejével, a rétek és eredők negyedével együtt leánynegyed címén beiktatták a sessió és a gabonatárolásra alkalmas csűr birtokába, továbbá szőlőtelepítésre háromszor akkora területet jelöltek ki Pál mester szőleje mellett az Ugal-i nemeseknek, mint amekkora Pál mester szőleje, végül Pál mesternek Ugal birtokon lévő részének többi három negyedét, mely a nemesekre háramlott, 12 és fél márkára becsülték, Pál mesternek többi ősi és szerzett, a fenti testvérekre háramlott birtokait a korábbi becslésben hagyták, minthogy azzal a felek meg voltak elégedve. A korábban felosztott birtokok földjeit és egyéb haszonvételeit a helyszínre kiszállva megfelelő arányban felosztották. – Az oklevél megvizsgálása után, minthogy István országbíró ítéletének megfelelőleg a birtokokat és azok haszonvételeit megfelelő módon felosztották és felek és a király között és annak a felek ügyvédjei sem mondottak ellent, sőt megerősítették azt, hogy az ítéletet a királyi emberek és a fehérvári káptalan kiküldöttei szabályosan és törvényesen hajtották végre, – az Orsolyának járó dotalicium ügyében másik oklevélben hozván döntést, – István országbíró ítéletét és annak végrehajtását mindenben megerősíti és a feleket, a király részére lefoglalt részt kivéve, meghagyja a nekik jutott birtokrészekben.XVIII. századi egyszerű másolat. – Regeszta forrása: OL regeszta |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal