DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13273
| DL-DF | 13273 |
| Date | 1361-03-22 |
| Issuer of charter | BEBEK ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ |
| The old reference of the records | Q 311 / 906 47 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Survival form | Átírás 1439 |
| Abstract | Wyssegrad. vigesimo die diei medii quadragesime. Bwbek István comes országbíró bizonyítja, hogy az elmúlt év aug. 1-én a leleszi konvent idéző levele alapján megjelent törvényszéke előtt Kosch-i András fia: Jakab és Kelechen-i Miklós fiával: Donch-csal szemben bemutatta a leleszi konvent idéző levelét, mely teljes egészében magában foglalta a király rendelkező oklevelét, mely szerint Kosoh-i Jakab a király elé járulván bejelentette, hogy ő Zeech-i Miklós comes akkori országbírótól ítéletet nyert, mely szerint Kelechen-i Miklós fia: Donch a nemzetségi kapcsolatok folytán köteles vele birtokaiban megosztozkodni, amely ítélet egyúttal Donchot, mivel tagadta Jakabnak a nemzetséghez való tartozását, in emenda homicidii ipsius Jacobi, vagyis 50 márkában marasztalta el. Donch az osztályt nem engedélyezte és az 50 márkát sem fizette meg; ezért a bíróság elé akarja idézetetni. Ennek a megtételére a király a leleszi konventet jelölte ki, amely Wpor Gáll fiával: Péterrel mint királyi emberrel Benedek rendi testvért küldte ki, akinek a jelenlétében a királyi ember júl. 11-én Miklós fiát: Donchot Kelechen nevű birtokán Jakabbal szemben Szent Jakab nyolcadán - aug. 1. - a király elé idézte. Bemutatta azonkívül Kosoh-i Jakab Zeech-i Miklós comes országbírónak 1355. okt. 17-én kelt, tartalmilag közölt oklevelét, mely Donch elítéltetését tartalmazta. Majd Zeech-i Miklós comes zárt levelével igazolta, hogy az országbíró az 50 márka kifizetésének a megtagadásáról szóló ügy tárgyalását vízkereszt nyolcadáról - jan. 13. - Szent György nyolcadára - máj. 1. - halasztotta, de Donch ekkor sem jelent meg s így a bírság a kétszeresére emelkedett. Ekkor Miklós fia: Donch késznek nyilatkozott mind a birtokfelosztásra, mind pedig adott terminusra a bírságok megfizetésére. Az országbíró a birtokosztályhoz az egri káptalant kérte fel embereinek a kiküldésére, mindkét fél részére külön-külön, akiknek a jelenlétében a királyi ember mindenszentek nyolcadán és más napokon menjen el a nemzetségnek bárhol fellelhető birtokaihoz és azokat a szomszédok jelenlétében ossza fel két egyenlő részre, kötelezvén a feleket, hogy az általuk elidegenített birtokrészeket a felosztás előtt szerezzék vissza. A felosztás után a két félnek jutott részeket új határjelekkel megjelölve statuálják nekik örök tulajdonul. Minderről vízkereszt nyolcadára - jan. 13. - küldjön a káptalan jelentést a királynak. Ezen a nyolcadon Miklós fia: Donch köteles lefizetni András fia: Jakab részére az 50 márkányi bírás 1/3-t és annak a kétszeresét, levonva belőle az országbíró 1358. júl. 18-iki oklevele szerint két márkát, és a bírónak járó 2/3 részt ugyancsak annak a kétszeresével, Jakab pedig a bírónak járó 4 márkát. - Vízkereszt nyolcadán mindkét fél személyesen jelent meg az országbíró előtt és bemutatták az egri káptalan oklevelét, mely szerint a káptalan Kosoch-i György királyi emberrel András literatust, aljegyzőjét küldte ki András fia: Jakab részére, és Cheley Lászlóval, a másik királyi emberrel Damianus diaconust Kelechen-i Miklós fia: Donch részére, akik mindenszentek nyolcadán kiszálltak Kelechen birtokhoz, ahol Kosoch-i Jakab figyelmeztette Miklós fiát: Donchot, hogy először Bazza, Baranch és Stanch nevű, idegenek kezén lévő birtokokhoz kell menniök és úgy a nemzetség többi birtokaihoz, mire Donch azt válaszolta, hogy mivel a Szabolcs megyei Nenasmonostora volt a nemzetség első letelepedési helye, ahonnan valamennyien elszármaztak, és amely most puszta és lakatlan, ott kell kezdeni a felosztást és csak azután menni a többihez. Ha az említett három birtok idegen kézen van, kész azokat a maga részébe beszámíttatni. Jakab szerint Donch ezt csak azért ajánlotta, hogy a birtokfelosztást elodázza, épp azért lemondott az őt a Nenasmonostra birtokban megillető részről Donch javára, de még így sem tudtak a sorrendben megállapodni s így a birtokosztály elmaradt. - Ez oklevél bemutatása után békés megegyezésre kértek és kaptak engedélyt, mely szerint Miklós fia: Donch köteles a Zemplén megyei Kelechen, Kamar és Halan birtokokban és Kyskosoh birtok felében, amelyek jelenleg a kezében vannak, királyi mérték szerint két egyenlő részre osztva azokat, az egyik részt átengedni Kosoh-i András fiának: Jakabnak, Jakab Miklós nevű testvérének, Péter fiainak: Jánosnak, Symonnak és Lászlónak, Egyed fiainak: Istvánnak és Pethewnek, Thompa ”dictus” János fiainak: Bekének és Symonnak és Thompa ”dictus” János másik két fia: Miklós s András fiainak, Jakab unokatestvéreinek és osztályos atyafiainak, a részek felett sorsot vetve egymás között. A most felsoroltakat Jakab köteles a birtokosztályhoz meghívni, hogy vagy személyesen, vagy procuratoraik útján jelentsék hozzájárulásukat; ha valamelyikük a megegyezést nem fogadná el, annak a birtokrésze Donch kezén marad, és az ebből keletkező perben Jakab köteles mindig Donch pártján állani. Amelyik fél a megegyezést megszegné, in succubitu duelli facti potentialis marad. - Az országbíró a felosztás végrehajtásához a leleszi konvent hites emberét kérte, akinek a jelenlétében Nicolaus notarius sigilli nostri annularie vel Emericus filius Galli mint királyi ember hamvazó szerda nyolcadán - febr. 17. - szálljon ki Kelechen, Kamar és Halan birtokokhoz és Kyskosoh birtok feléhez és a szomszédok jelenlétében először meghatárolván azokat és figyelembe vévén azok értékét ossza fel azokat a bennük lévő egyházak kegyuraságával két egyenlő részre és az egyik részt juttassa Kosoh-i Jakabnak és hozzátartozóinak, a másikat pedig Miklós fiának: Donchnak, majd válassza el a két részt egymástól új határjelekkel és erről böjtközépre küldjön a királynak jelentést. Ezen a napon - márc. 3. - András fia: Jakab a maga személyében és Miklós nevű testvére nevében az egri káptalan ü. v. levelével, továbbá Thompa ”dictus” Jánosnak a fia: Symon a saját személyében és Péter fiainak: Jánosnak, Symonnak és Lászlónak, Egyed fiainak: Istvánnak és Pethewnek, meg Beke nevű testvérének, azonkívül Miklós fiainak: Gállnak és Péternek, András fiainak: Pálnak és Lőrincnek, Kerez-i nemeseknek a nevében a leleszi konvent ü. v. levelével bemutatták a konvent válasziratát, mely szerint Wpor-i Gáll fiával: Imrével mint királyi emberrel kiküldte Kosoh-i András fia: Jakab részére András rendi testvért és Kelechen-i Miklós fia: Donch részére egy másik András nevű rendi testvért, akik febr. 17-én Miklós fiának: Donchnak, András fiának: Jakabnak és Miklós nevű testvérének, Péter fiainak: Jánosnak, Symonnak és Lászlónak, Egyed fiainak: Istvánnak és Pethewnek, Thompa ”dictus” János fiainak: Bekének és Symonnak, azonkívül Miklós fiainak: Gállnak és Péternek Thompa ”dictus” András fiainak, az említett Jakab osztályos testvéreinek a beleegyezésével az említett birtokokat - egyelőre csak a sessiokat illetőleg - két részre osztották: Kelechenben egy utca, amely észak felé terül el, kiindulva a Helmeche nevű folyótól és végig megy a falun egészen a Stanch birtokig, Donchank jutott; a másik utca - platea seu linea - amely dél felé terül el, egészen hasonló az előbbihez, András fiának: Jakabnak jutott. A Kyskosohban lévő utcát középütt kettészelték és így juttatták az egyik részt, a keleti felét, Jakabnak, a nyugati felét Donchnak. Hasonlóképpen a Halanban lévő utca Észak felől egészen Iseph falu határáig Donchnak jutott, déli utcája pedig, amely a Ronywa pataknál kezdődik, Jakabnak és testvéreinek jutott. A többi javakat: szántóföldek, rétek, kaszálók, erdők, vizek, malmok, a Kelechenben lévő kő-egyház és a Halanban lévő fa-kápolna csak elméletben kerültek felosztásra, mert azokat a felek akaratából ”ad communem usum reliquissent”. Mivel így Kelechen, Kyskosoh, Halan és Kamarteleke birtokokat Miklós fia: Donch és András fia: Jakab meg a nemzetség többi tagjai között két részre osztották és kettejükön kívül a felosztást Symon a maga személyében és megbízás folytán a többiek nevében is rájuk nézve kötelezőnek ismerte el, az így történt felosztást az orszgbíró is jóváhagyta és a felosztott területeket az illetőknek ítélte oda. Átírta: 1439. márc. 16. Albert király. |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal