DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Vay család, berkeszi (Q 203) • 96428
| DL-DF | 96428 |
| Date | 1360-05-08 |
| Issuer of charter | DÉNES ERDÉLYI VAJDA |
| The old reference of the records | Q 203 / 418 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Vay család, berkeszi (Q 203) |
| Survival form | Átírás 1367 |
| Abstract | in Vyssegrad. octavo die termini prenotati: oct. S. Georgii. Dénes erdélyi vajda a váradi káptalanhoz. Minthogy Stephanus filius Elye de Monn pro Johanne filio Nicolai de Kyde Ilona nemes úrnővel szemben, aki Monn-i István fia Jánosnak a leánya és Kusal-i Jakabnak a felesége, a vajda távollétében a király és a bárók előtt bejelentette, hogy a nevezett Mon birtokban bizonyos birtokrész a két patak közt, Kyde-i Miklós fia Jánost illeti és vétel útján került hozzá, de most a nevezett úrnő tartja azt elfoglalva, de jogtalanul. Erre az úrnő azt válaszolta, hogy az a birtokrész őt teljes joggal illeti, mire nézve oklevelek állanak rendelkezésére. Ez oklevelekből a király meg a prelátusok és bárók arról győződtek meg, hogy a nevezett úrnőnek az apja, Mon-i István fia János utolsó rendelkezésben a vásárlás útján kezére jutott bizonyos Mon-i birtokrészt leányának, a nevezett úrnőnek adta örök tulajdonul és ugyanaz az István fia János Miklós nevű testvére fiának, Jánosnak, amint az az Illés fia István által bemutatott oklevélből kiviláglik, nem többet hagyott, mint egy sessiot vagyis fundus curiet a nevezett Mon birtokban ”vita sibi comite”, azért a király prelátusaival és báróival az Ilona úrnő apjának, István fia Jánosnak egész birtokrészét, melyet leányának hagyott, az említett egy sessio kivételével, melyet önszántából adott Miklós nevű testvérének, mely aztán fiára Jánosra szállt, az egészet Ilona úrnőnek és utódainak ítélte oda, Kyde-i Miklós fia Jánost pedig jogtalan követelése miatt azon birtokrész becsértékében marasztalta el az úrnővel szemben. Mivel így a birtokrész statutiójához és felértékeléséhez a káptalan emberét is ki kellett küldeni, azért a király meghagyta a káptalannak, küldje ki embereit mindkét fél számára, akik in quindenis festi epiphaniarum Domini szálljanak ki Mon birtokhoz és egybehíván a szomszédokat és határbirtokosokat, jelen lévén maguk a felek, vagy törvényes procuratoraik, István fia Jánosnak, az úrnő apjának Monban lévő teljes birtokrészét a hagyaték szerint statuálják az úrnőnek, azt az egy sessiot pedig Miklós fia Jánosnak és utódaiknak, mindkét esetben más jogainak a sérelme nélkül. Majd a Miklós fia János által a nevezett úrnőtől elvett birtokrészt mérjék fel királyi mértékkel, értékeljék fel és minderről tegyen a királynak Szent György nyolcadára jelentést. Amikor elérkezett Szent György nyolcada, megjelentek Dénes vajda előtt egyrészt Jakab fia István a nevezett Miklós fia János envében, másrészt Jakab fia Miklós, az említett úrnő, János leánya nevében és bemutatták a káptalan válasziratát a király és előkelői meghagyó oklevelére, mely válaszirat a többi között azt tartalmazta, hogy a káptalan unacum Abraham de Duba királyi emberrel kiküldte testimoniumként egyházuk Szent Bertalan oltárának az igazgatóját az említett úrnő részére, és az actor Miklós fia János részére egyházuk egyik karpapját, akik vízkereszt nyolcadán és más ahhoz szükséges napokon kiszálltak Mon birtokhoz és egybehíván annak szomszédait és határbirtokosait, jelen lévén maguk a felek is és ezek jelenlétében a néhai István fia Jánosnak, az úrnő apjának Monban lévő, őt vétel címén illető birtokrészt a nevezett úrnőnek statuálták; azután a Miklós fia János által az úrnőtől elvett területet visu considerando négy ekényinek találták, a négy fundus curieből pedig egyet, t. i. a parte meridionali ultra fluvium Mon habitum a nevezett Miklós fia Jánosnak akarták statuálni, de azt János nem akarta elfogadni, azon felül ennek a procuratora: Illés fia István procuratori meghatalmazásánál fogva ugyanott a helyszínén tiltott minden felértékelést mindaddig, míg megbízójának: Miklós fia Jánosnak nem szolgáltatnak teljes igazságot, mert most az a testvérétől neki hagyományozott fundus curiet egyáltalában nem igyekeztek megfelelő helyen kijelölni. A másik ott lévő három fundus curiet 3 márkára értékelték fel, capellam vero in facie eiusdem particule terre constructam 5 márkára értékelték fel. Ezen oklevél bemutatása után Ilona úrnő procuratora: Jakab fia Miklós jogorvoslást kért, míg Miklós fia Jánosnak a procuratora: Jakab fia István úgy érvelt, hogy megbízója az említett sessio statutioját azért nem akarta elfogadni, mert az úrnő annak a helyét nem ott jelölte ki számára, ahol azt az oklevél megállapítja, mire ott nyomban bemutatta a váradi káptalannak 1325. március 2-án (sabbato prox. ante dominicam Reminiscere) kelt oklevelét, melyben a többi között azt állítja, hgoy megjelenvén a káptalan előtt comes Johannes, filius Stephani, másrészt pedig Nicolaus frater eiusdem uterinus de Mon, de districtu Zylagh, amikor István fia János azt a bejelentést tette, hogy testvéri szeretetből testvérének, Miklósnak egy telket adományoz in eadem villa Mon, in portione sua inter sessiones Demetrii fratris eorum a parte orientali et Petri filii Farkasy, iobagionis sui a plaga occidentali sitam. Ehhez az adományozáshoz Elyas et Demetrius fratres ipsorum hozzájárulásukat adták. - Az oklevél bemutatása után ennek a sessionak a megadását kérte Miklós fia János számára. A bíróság megállapította, hogy mivel az oklevél tanúsága szerint Mon-i birtokrészből ezt a fundus curiet adományozták az említett két sessio között, viszont a mostani statutionál nem ezt akarták neki juttatni, azért a statutiot és a felértékelést meg kell újítani és ezekhez a királyi ember mellé ismét szükség van a káptalani kiküldöttre, azért megkéri a káptalant, küldje ki a testimoniumát mindkét fél részére, akiknek a jelenlétében Valentinus filius Petri de Od, vel Nicolaus filius Johannis de Sancto Rege, aut Ladislaus filius Johannis de Werwelgh- - az actor részére, item Dominicus dictus Duul de Baxa, vel Georgius filius Stephani de Meney, aui Stephanus filius Nicolai de Ffelsew-Sampson, sive Nicolaus de Deshaza, seu Nicolaus filius Inahun de Ody az alperes úrnő részére mint királyi emberek in quindenis octavarum festi nativitatis b. Johannis Baptiste (július 15.) szálljanak ki Mon birtokhoz és egybehíván a szomszédokat és határbirtokosokat, ott az 1325-i oklevél felmutatása mellett először az említett telket inter sessiones Demetrii a parte orientali et Petri filii Farkasy a plaga occidentali sitam statuálják Miklós fia Jánosnak és válasszák el azt a többiektől és a fennmaradt részt mint István fia János birtokrészét statuálják János leányának, Ilona úrnőnek, salvo iure alieno és ezt a részt mások segítségével mérték fel és értékeljék fel és minderről tegyenek jelentést Szent Mihály nyolcadára. Átírta: 1367. május 26. Miklós erdélyi vajda. - Regeszta forrása: OL regeszta |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal