| Abstract
| (16. die oct. regis Stephani) Wyssegrad. Pál országbíró előadja, hogy királyi elhatározás értelmében azok a királyi és királynéi jogok, amelyek a conditionarius-okhoz kapcsolódnak a szent királyok ideje óta, helyreállíttassanak eredeti állapotukba a királyi udvar ellátása érdekében, Neuna-i István mester, az udvarnokok comes-e minden udvarnoki földet különleges megbízottja (homo specialis) révén visszaszerezhetett István mester részére (manibus ipsius magistri Stephani), ha ez ellen nem volt ellentmondás; az esetleges ellentmondókat viszont a megbízott megidézhette István mester ellen a királyi jelenlét elé. Így idéztette meg István mester Gabrianus fiának: Istvánnak fiait: Bekét (Bekem) és Jakabot, valamint Mihály fiát: Deseu-t, Myrey-i nemeseket. A per az elmúlt böjtközép nyolcadára (márc. 29.) halasztódott, amikor István mester, az udvarnokok comes-e, és az említett királyi jogok visszaszerzője (requisitor) nevében Wendegh fia: János megfelelő (sufficientibus) ügyvédvalló levéllel a megidézett Myrey-i nemesek ellen előadta, hogy amikor Scenna birtokot vagy földet, mint udvarnoki birtokot a király nevében megjárva királyi kézre akarta adni (manibus suis applicari facere voluisset), Jakab és Deseu ennek ellentmondtak, s ezért kérdezte az ellentmondás okát. Erre Jakab a saját és testvére nevében, Deseu nevében pedig György a somogyi konvent ügyvédvalló levelével bemutatta (I. Károly) királynak (IV.) Béla király privilégiumát megerősítő privilégiumát, amely szerint a Dada-i udvarnokok, valamint [........] János, Deseu nagyapja és Gabrianus, István fiainak nagyapja között hosszas per folyt (questio exorta et diutius ventilata extitisset) Tholkey birtok miatt, akkor Béla király a birtokot a nemeseknek ítélte a leírt határok mellett. Minthogy ez a leírás eltért attól, amelynek a nemesek ellentmondtak, az országbíró írt a fehérvári egyház káptalanának, hogy a királyi ember a káptalan küldöttének jelenlétében György-nap harmadik napján (ápr. 26.) járja meg a határt a felek vagy ügyvédjeik jelenlétében Béla király oklevele szerint, s abba iktassák be a nemeseket, nem véve figyelembe István mester esetleges ellentmondását. Scenna birtoknak e határokon kívül eső részébe pedig iktassák be István mestert a király nevében, ezúttal nem véve figyelembe a nemesek ellentmondását, s minderről a káptalan György-nap nyolcadára tegyen jelentést. - Minthogy a káptalan Scenna és nem Tholkey határait járta meg és így a felek véleménye eltért, az országbíró kérte a pécsi egyház káptalanát, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Arach comes, Lew fia: Miklós vagy Bálint fiának: Lászlónak fia: János királyi ember pünkösd nyolcadának másnapján (jún. 12.) járja meg Tholkey vitás határát a Béla király privilégiuma szerint és iktassa be Mery-i Deseu-t, Beke-t és Jakabot, nem véve figyelembe István mester ellentmondását, s e határjáráson kívül Scenna birtokot régi határaival adják át István mesternek, ha nincs ellentmondás (sine alicuius contradictionis intervallo absque iuris preiudicio alieni), s erről Keresztelő Szent János születése ünnepének nyolcadára (júl. 1.) tegyenek jelentést. Ekkor a pécsi káptalan jelentéséből megtudták, hogy Karachinus fia: János -Wendegh fia: János, az udvarnokok vicecomes-e és Simon falubíró (villicus) Scenna, Dada és Scend villa-k népeivel - a királyi embert és a káptalan tanúbizonyságát fegyveresen megtámadta és nyilazással megfutamította, s ha el nem futnak, meg is ölték volna őket. Ezért az országbíró újabb levélben arra kérte a pécsi káptalant, hogy Zerky-i Pál comes vagy Isyp fia: János királyi emberrel küldje ki tanúbizonyságát, s hajtsák végre azt, amit előző levelében, amelyet pecsétfővel lezárva újra elküld, kért, s erről István király ünnepének nyolcadára (aug. 27.) írásban válaszoljanak. Ekkor Wendegh fia: János, mint István mester ügyvédje, István fiai személyesen, Deseu nevében pedig György ügyvéd bemutatták a pécsi káptalan levelét, amely szerint Zerky-i Pál comes királyi ember András pap prebendarius, a pécsi káptalan megfelelő (ydoneo) tanúbizonyságának jelenlétében Jakab-nap nyolcadán (aug. 1.) kiszálltak Tholkey birtokra, ahol a felek ügyvédjeinek jelenlétében megjárták a határokat, ahol szükséges volt, újakat emeltek és a nemeseket ellentmondás nélkül beiktatták, az ezen kívül eső Scenna birtokot régi határaival a királyi ügyvédnek (procuratori regio in persona regie excellentie) adták át. Az új határ a következő: prima meta incipit in fluvio Gerzenche et vadit ad Scennapataka; inde in eodem vadit ad caput ipsius fluvii, ubi est una meta terrea noviter erecta; deinde ad partem septemtrionis vadit iterum ad unam metam terream; exinde adhuc ad eandem partem ad unam arborem hasfa dictam terris cumulatam, adhuc ad eandem partem ad unam metam terream circa quendam dumum rakatya dictum; abhinc ad eandem partem ad unam arborem pomil silvestris; deinde ad eandem partem vadit usque ad magnam viam et cadit in eandem viam et in eadem via vadit ad unam arborem hasfa circumquaque terris cumulatam; deinde vadit ad unam viam Kerezthwth dictam et ibi est una arbor bykfa terris cumulata; inde ad eandem partem septemtrionis vadit ad unam arborem hasfa inde vadit ad fluvium Kopus, ubi cum fluvio Gele coniunguntur, ibique terminatur. Wendegh fiának: Jánosnak, miután az országbíró megkérdezte, nem volt a fentiek ellen észrevétele, minderről függőpecsétje alatt oklevelet állíttatott ki. - Átírta László opuliai herceg, nádor 1368. június 5-én kelt privilégiumában. - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): SMM 23 (1992) 15-16/29.
|
Cultural Heritage Portal