| Abstract
| Egykorú feljegyzés Lely László utódainak örökösödési birtokügyével kapcsolatosan. Két részből áll. a) Az első rész címe: 1519. Consignata generatio nobilium Lely in possessione Thoth in comitatu Bihoriensi commorantium. E feljegyzés alapján összeállítható származási táblázat a következő: A fenti kapcsolatok leírása közben feljegyzi: Katalin és Krisztina nem birtokoltak Thoth-on, és mikor Nadany Mihály feleségével oda akart menni, hogy ott birtokot foglaljon, István (postumus) elűzte őket azzal, hogy a javak nem illetik a leányágat; egyébként Lely László összes birtoka és birtokrésze Thoth, Kawasd és Martonteleke (Bihar m.) és Lel (Komárom m.) az élő két fiút: Lászlót és Györgyöt illeti. A Katalin és Krisztina részére tett adománylevélből kihagyták Ilonát és Erzsébetet és ezek gyermekeit, márpedig ha ezeket nem illeti a birtok, akkor István leányait sem, mert egyenlően érintettek. - A feljegyző mindezt Thoth birtokon 1519-ben a Kereszt felmagasztalásának ünnepe táján tudta meg az ott lakó (prov.) Gyantha (dictus) Gergely, Fazekas Márton, Kalman István özvegye: Margit és mások tájékoztatásából (ex relatione et fassione ... aliorum). - Majd a szöveg a következőkkel folytatódik: Thoth és Kawasd birtokok felét Koloni György nemes bírta, kinek egy fia volt: Márton, és feleségével Thoth-ról Leel-re költözve leányát: Ilona-t Leel-en férjhez adta Werthesy Jánoshoz. Márton halála után Werthesy János feleségével Thoth-ra jött, elvitte a malom jövedelmét és a jobbágyoktól beszedett censust, és visszatért Leel-re. Majd apósa: György halála után ismét visszajött, és fondorlattal újra elvitte a fenti jövedelmet; Lely Albert és István ugyanis nem tudták, hogy György meghalt. Werthesy János hét év múlva ismét megjelent, hogy elvigye a már beszedett census-t és a malom jövedelmét, akkor azonban Leely Albert és Leely idősb István anyja egyik szolgájuk útján - aki Mátyás király ausztriai hadjáratában megsebesült, és akit a királyi táborból ura: idősb Isván Werthesy-hez küldött - kizárták őt Thoth-ból, s ezután sem őt, sem fiait nem látták, és többé a jövedelmet (proventus seu census) sem vették át. Ezután Albert és idősb István, Albert fia: Mátyás és a postumus István Thoth és Kawasd birtokokat - Mátyás fiai: László és György nevében is - a mai napig hibásan birtokolták. - Fazekas Márton még azt is vallotta: halotta, hogy Lely István kérte atyafiát (fratrem): Mátyást, hogy járuljon hozzá leányai: Katalin és Krisztina fiúsításához, ha második feleségétől fia születnék; Mátyás azonban nem egyezett bele. b) A második rész címe. Propositiones et allegationes contra nobiles dominas Katherinam et Cristinam filias videlicet condam Stephani Lely filii olim Ladislai Lely de Thoth pro parte nobilium puerorum Ladislai et Georgii filiorum condam Mathie Lely filii Alberti filii dicti condam Ladislai Lely, fratris utputa carnalis prefati Sephani Lely. Az e cím alatt feljegyzett érvek és szempontok az eredeti beosztás szerint a következők: 1. Katalin és Krisztina házasságkötésük után sem atyjuk, sem fiatal korában elhunyt édestestvérük: postumus István életében nem voltak Toth és Kawasd birtokában, testvérük utód nélküli halála után az ugyancsak meghalt Mátyás két fia: László és György még kiskorú volt. Ekkor Erzsébet férjével: Nadan-i Mihállyal és Krisztina leányági jogon a birtokba beültek (subintraverunt), és el akarták adni és idegeníteni a birtokjoggal együtt, pedig az a férfi ágat, azaz a kiskorú Lászlót és Györgyöt inkább megillette. 2. László és György gyámjai ellentmondtak annak, hogy Katalin és Krisztina a Toth, Kawasd és Martonteleke birtokokon levő részeket a királytól újadomány címén kérjék, mert ezek a még élő fiúágat illetik. Az impetratio a gyermekek tudta és akarata nélkül csalárdul (sinistre) történt; a fiúk érdekében tett tiltakozás pedig tíz nappal megelőzte az adomány megkérését, ezért nincs szükség arra, hogy részükre újadományt kérjenek. 3. Katalin és Krisztina birtokkérésüket úgy szépítették (impetratio ... colorata), mintha ők lennének az utolsó leányági leszármazottak, így kizárták Lászlót és Györgyöt mint fiúágat, valamint Albert leányait: Ilonát és Erzsébetet is - ha a birtok a leányágat is illeti. 4. Katalin és Krisztina atyjuk halála után nem foglalták el birtokát, mert nem tudták, hogy a születendő (postumus) gyermek fiú lesz-e vagy leány, ha viszont a birtok leányágon is öröklődött volna, úgy rögtön elfoglalhatták volna, ezt azonban nem tették, mert László és György atyja: Mátyás, valamint elhunyt atyjuk özvegye ezt megakadályozták volna. István halála után viszont, amikor a két fiú (kb. 10 és 9 évesen) teljesen árva maradt, és gyámjuk sem volt, a birtokot minden igazság, törvény és országbeli szokás ellenére hatalmaskodva foglalták el. - Ha azonban Katalin és Krisztina a birtokokból és birtokrészekből leánynegyedre tartanak igényt, azt a gyermekek gyámjai a törvény és szokás szerint készségesen kiadják, de ne tartsák a birtokokat elfoglalva, és ne bitorolják (usurpent) azokat. - Két összefüggő papírlapon (négy oldal), megpecsételés nyoma nélkül (ad fasc. I. n. 20.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Borsa Iván): Justh 702.
|
Cultural Heritage Portal