| Abstract
| Ulászló király visszagondolva arra a sok ellentétre, viszályra, külső és belső harcra, amely abból keletkezett, hogy valamely királynak nem volt fiutódja, amely egyenetlenségek miatt, elég, ha csak a maga megválasztására gondol, az ország oly sokat szenvedett és majdnem a tönk szélére jutott, azért nincs nagyobb vágya, minthogy nemrég született kis fiát még az ő életükben Magyarország királyává koronázzák, mert evvel mind a külső háborút, mind a belső viszályt meg lehet előzni. Midőn ezt a szándékát közölte a Szent György huszadik napjára – máj. 13. – egybehívott országgyűlési rendekkel és kérte őket, hogy a herceget most koronázzák meg, azok mint hűséges alattvalók ehhez hozzájárultak, de mivel a herceg még csecsemő, a koronázást megelőzőleg két dolgot kértek a királytól: 1./ A király maga és fia nevében adjon ki egy hitlevelet, hogy őket és az egész országot meg fogja tartani régi szabadságában és másokkal is meg fogja tartatni;2./ Minthogy a római szentbirodalmi király szándékai előttük gyanúsak, meg kell igérnie, hogy fiát sem éltében, sem halála után nem fogja Miksa király kezébe adni sem nevelés, sem gyámkodás, sem semmiféle más címen, de más idegen uralkodó kezébe sem, hanem itthon fogja őt neveltetni. Mivel ő fiának a megkoronáztatásával csak a közjót akarja szolgálni és az ország békéjét akarja biztosítani, azért a saját és kiskorú fia nevében is királyi szavával igéri, hogy az óhajtott szabadságjogokat mind maga meg fogja sértetlenül őriztetni, mind másokkal meg fogja azokat tartatni; megígéri továbbá, hogy fiát sem életében, sem halálában nem fogja átadni sem a római szentbirodalmi királynak, sem más idegen uralkodónak semmiféle jogcím alatt, hanem az országnagyok kezébe fogja adni és itthon tartani, míg nagykorúságát el nem éri; ha ezt a kort eléri, személyesen is meg kell ígérnie, hogy az összes fenti szabadságjogokat meg fogja tartani. Méltóságsor: Reverendissimis ac venerabilibus in Christo patribus dominis: Thoma titulo Sancti Martini in Montibus Sacrosancte Romane ecclesie presbitero cardinali Strigoniensis ac patriarcha Constantinopolitano summoque aule nostre cancellario, Ippolito Esten de Aragonia titulo Sancte Lucie in Silice diacono Agriensis, Petro titulo Sancti Ciriaci in Thermis presbitero Wesprimiensis, Sancte Romane Ecclesie cardinalibus, Gregorio de Frangepanibus Collocensis et Bachiensis ecclesiarum canonice unitarum archiepiscopo, Luca Zagrabiensis, Francisco de Peren electo Transsilvanensis, Sigismundo Thwrzo Waradiensis, Georgio Quinqueecclesiensis, secretario cancellario nostro, Francisco Jauriensis, Johanne electo Waciensis, Nicolao de Chak Chanadiensis, Staphano Nitriensis, personalis presentie nostre locumtenenti, Johanne Orzag de Gwth electo Sirimiensis, Michaele electo et confirmato Boznensis, Brictio electo et confirmato Tininiensis, Ferdinando de Frangepanibus electo et confirmato Modrusiensis, et JAcobo Segniensis ecclesiarum episcopis, ecclesias Dei feliviter gubernantibus. – Item spectabilibus et magnificis Emerico de Peren perpetue comite Abawywariensi, ac regni nostri Hungarie palatino et judice Comanorum nostrorum, Johanne de Zapolya perpetuo comite terre Scepusiensis, Petro comite de Bozyn et de Sancto Georgio judice curie nostre et wayvoda nostro Transsilvano et comite Siculorum nostrorum, Laurentio duce de Wylak, Johanne Beriszlo, regni nostri Rascie despoto, Georgio de Kanysa ac Johanne Ernusth de Chakthorna regnorum nostrorum Dalmatie, Croatie et Sclavonie Banis, Josa de Som comite Themesiensi et generali capitaneo partium regni nostri inferiorum, Blasio de Raska thavernicorum, Moise Bwzlay de Gergellaka janitorum, Michaele de Palocz pincernarum, Georgio de Bathor agazonum, Gabriele ac Peren et Johanne Podmanyczky cubiculariorum nostrorum regalium magistris, Michaele de Pakos et Barnaba Belay Zewreniensi, Emerico Therek de Ennyng Nandoralbensi, Nicolao Zekel de Kewend et Georgio Strezemlye de Jaycza, Stephano Kesserew vicepalatino et de Zrebernyk, Andrea de Bancha et Nicolao Kende de Sabacz banis, Johanne Pethew magistro curie illustrissimorum liberorum nostrorum et Ambrosio Sarkan comite Posoniensi. – Az oklevél élén jobbra: Commissio propria domini regis. – Függő titkos pecsét. – Regeszta forrása: OL regeszta.
|
Cultural Heritage Portal