DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 15682
| DL-DF | 15682 |
| Date | 1465-09-13 |
| Issuer of charter | PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ |
| The old reference of the records | Q 311 / 482 25 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
| Survival form | Eredeti |
| Mode of sealing | Függő |
| Abstract | Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy midőn 1449. Szent Jakab nyolcadán /aug. 1./ az ország nemeseivel törvénynapot tartott, eléje járult de Waradino Tamás literatus és egyrészt az esztergom-előhegyi Szent Tamás-egyház prépostjának: Istvánnak a nevében az esztergomi káptalan ü. v. levelével, másrészt Feleghhaz-i Bothos ”dictus” Péter fia Péter nevében a váradi káptalan ü. v. levelével bemutatott előtte három oklevelet: 1/ a néhai Bathor-i István országbíró idézést előíró oklevelét; 2/ A váradi káptalannak az előbbire adott válasziratát és 3/ Rozgon-i György akkori országbíró ítéletlevelét. Bemutatta azonkívül Hederwara-i Lőrinc nádor néhány, különböző időben kelt halasztó levelének a másolatát /paria/ kijelentve, hogy midőn a biharmegyei Feleghhaz birtokban lévő birtokrészeknek, amelyek Feleghhaz-i Sebestyén, Balázs, Adorján és Gáspár, továbbá Feel-i Tamás özvegye: Scolastica, azonkívül Feleghhaz-i Santha László fia János leánya: kIlona kezén voltak - és a bennük lévő királyi jog statutiojánál történt ellenmondás miatt Hozywazo-ki Bothos ”dictus” Péternek a fiai: István és Péter az említett Sesbestyént, Balázst, Adorjánt, Gáspárt és Scolastica meg Ilona urnőket - betartván a törvényes formákat - 1438. Szent György nyolcadára /máj. 1./ a király alé idézték, ezen a nyolcadon de Waradino Tamás literatus, az adatok procuratora hiába várt Bathor-i István törvényszékén a törvényes időn át az említett Scolastica megjelenésére, nem jött, nem is küldött megbizottat, amiért az országbíró bírságban marasztalta el, de ugyanakkor a királyi curiából külön kiküldött emberrel és a váradi káptalan testimoniumával másodszor is megidéztette Istvánnal és Péterrel szemben Szent Mihály nyolcadára /1438. okt. 6./ törvényszéke elé, amely nyolcadra halasztotta az actorok és a Sebestyén, Balázs, Adorján, Gáspár és Ilona közti ügy tárgyalását is. Erről a nyolcadról a hadfelkelés miatt az ügy tárgyalása Bathor-i István országbíró halasztó oklevele alapján 1439. vízkereszt nyolcadára /jan. 13./ maradt. Ekkor de Waradino Tamás literatus István prépost és Péter nevében bemutatta az országbíró előtt a váradi káptalan válasziratát, amely szerint Zaka-i Bálint literatus királyi és Gywla-i Miklós mester kanonok váradi káptalani ember 1438. jul. 14-én Scolastica urnőt a Feleghhaz birtokban lévő birtokrészén István préposttal és Péterrel szemben megidézte az akkori Szent Mihály nyolcadára /1438. okt. 6./ a király elé. - Az 1439. vízkereszt nyolcadára halasztott tárgyaláson viszont Balázs nem jelent meg, amiért őt is bírságban marasztalta el az országbíró és másodszor is megidéztette a királyi és a váradi káptalani ember útján 1439. Szent György nyolcadára /máj. 1./ és ugyanakkor az ügy tárgyalását is az actorok, továbbá Sebestyén, Adorján, Gáspár és Tamás özvegye: Scolastica, meg János leánya: Ilona között ugyanazon Szent György nyolcadára halasztotta. - E terminusról az ügy tárgyalása az orszábíró többszörös halasztó oklevele alapján 1444. Szent Jakab nyolcadára /aug. 1./ maradt, amikor az actorok nevében de Waradino Tamás literatus Rozgon-i György comes akkori országbíró előtt bemutatta a váradi káptalannak az idézésről szóló válasziratát, amely szerint Mezegyan-i Pál literatus királyi és András mester kanonok, a váradi vár Bold. Szűz-egyháza társas káptalanának a kiküldöttje 1439. ápr. 16-án Feleghhaz-i Balázst a Feleghhaz birtokban lévő birtokrészén István préposttal és Péterrel szemben 1439. Szent György nyolcadára /máj. 1./ a király alé idézte. Az 1444. évi Szent Jakab nyolcadára a nevezett Feleghhaz-i Sebestyén, Balázs, Adorján és Gáspár, továbbá Feel-i Tamás özvegye: Scolastica és Feleghhaz-i János leánya: Ilona egyáltalában nem jelentek György comes országbíró előtt, mire a procurator a prépost és Péter nevében bejelentette, hogy az ügy valamiképen elaludt, de ha a jognak megfelel, az actorok a nevezett alpereseket maguk ellen ujra törvénybe idéztetik. Mivel így Sesbestyént, Adorjánt és Gáspárt, azonkívül János leányát: Ilonát István préposttal és Péterrel szemben másodszor, Balázst és Scolasica-t pedig harmadszor is meg kellett idézni, azért az új országbíró: Palocz-i László comes megkérte a váradi káptalant emberének a kiküldésére, hogy annak a jelenlétében a királyi ember idézze meg Feleghhaz-i Sebestyént, Balázst, Adorjánt és Gáspárt, továbbá Tamás özvegyét: Scolastica-t és János leányát: Ilonát István préposttal és Péterrel szemben 1445. vízkereszt nyolcadára az országbíró elé. - E terminusról az ügy az országbíró halasztó oklevele alapján először 1445. Szent György nyolcadára, majd újabb halasztás folytán az actorok és az említett Sebestyén, Adorján és Ilona úrnő, azonkívül Gáspár helyett /annak elhalálozása folytán/ annak a fiai: Balázs és Pál között 1445. Szent Mihály nyolcadára maradt. Ekkor István, mos már Demes-i prépost és Thah-i Bothos Péter új procuratora: Marczelhaza-i László mester a megbízói nevében bemutatta az országbíró előtt a váradi káptalan válasziratát, amely szerint Bors-i Miklós királyi ember és Domonkos pap, a váradi egyházban a Krisztus teste oltárának az igazgatója mint káptalani kiküldött 1444. okt. 19-kén Feleghhaz-i Sebestyént, Balázst, Adorjánt és Gáspárt, továbbá Scolasica-t és Ilonát Feleghhaz-i birtokrészükön István préposttal és Péterrel szemben 1445. vízkereszt nyolcadára az országbíró elé idézte. Az 1445. Szent György nyolcadán való tárgyaláson nem jelentek meg Balázs és Scolastica, az 1445. Szent Mihály nyolcadán való tárgyalásról elmaradtak a többiek is, név szerint: Sebestyén, Adorján, Balázs és Pál, meg Ilona. Mivel ezen elmaradásokkal Balázzsal és Fael-i Tamás özvegyével: Scolastica-val szemben a törvényes határnapokat már kitöltötték és a többiekkel szemben is már csak a háromszoros piaci kikiáltás volt hátra, akiket harmadszor is meg kellett idézni, azért az országbíró megkértea váradi káptalant emberének a kiküldésére, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött ember idézze meg háromszoros piaci kikiáltással a nevezett Sebestyént és Adorjánt, továbbá a néhai Gáspár fiait: Balázst és Pált és végül Feleghhaz-i János leányát: Ilonát István préposttal és Thah-i Péterrel szemben Szent György nyolcadára a király elé. E nyolcadról több halasztás folytán 1464. vízkereszt nyolcaadára /jan. 13./ maradt az ügy, miközben Sebestyén is meghalt és a per átszált fiára: Ferencre. Ezen a nyolcadon végre Marczelhaza-i László mester István Demes-i prépost és Thah-i Péter nevében bemutatta az országbíró előtt a váradi káptalan válasziratát, amely szerint Mezegyan-i Pál literatus királyi és László pap, a váradi egyház Szent Ilona oltárának az igazgatója mint káptalani kiküldött 1462. jan. 5-én a nevezett Feleghhaz-i sebestyént és Adorjánt, továbbá Gáspár fiait; Balázst és Pált, meg Feleghhaz-i János leányát: Ilonát Feleghhaz-i birtokrészeiken István préposttal és Thah-i Péterrel szemben 1462. Szent György nyolcadára /máj. 1./ az országbíró elé idézte. - A halasztás folytán 1464. vízkereszt nyolcadán tartott tárgyaláson az actorok procuratora ismét hiába várt Sebestyén fia Ferencre és Feleghhaz-i Balázsra meg Pálra és János leányára: Ilonára, hogy számot adjanak az ellenmondás miatt és eleget tegyenek a 132 márkára felszaporodott bírságért, nem jelentek meg. Még háromszoros piaci kikiáltással kellett őket megidézni, azért az országbíró megkérte a váradi káptlant emberének a kiküldésére, akinek a jelenlétében a királyi ember idézze meg Ferencet, Adorjánt, Balázst és Pált meg Feleghhaz-i János leányát: Ilonát István préposttal és Thah-i Péterrel szemben három egymás után következő vasárnapon 1464. Szent Jakab nyolcadára /aug. 1./ jelezvén előttük, hogy akár megjelennek azon a terminuson az országbíró előtt, akár nem, a megjelenő fél kérésére a jognak megfelelő ítéletet fog hozni. - E nyolcadról az ügy elérkezett a jelen, 1465-ik évi vízkereszt nyolcadára, amikor Buda-i György literatus István Demes-i prépost és Thah-i Péter nevében az országbíró ü. v. levelével bemutatta a váradi káptalan válasziratát, amely szerint Komady-i János királyi és László pap, a váradi egyház Szent Lőrinc oltárának az igazgatója mint káptalani ember először 1464. máj. 10-én Zalard városban, majd máj. 16-án Byharban és végül május 19-én megában Várad városában három egymásután következő megyei vásárnapon megidézték a nevezett Ferencet, Adorjánt, Balázst és Pált meg Feleghhaz-i János leányát: Ilonát István préposttal és Thah-i Péterrel szemben Szent Jakab nyolcadára /aug. 1./ a király színe elé. Ezek után Buda-i György literatus be akarván bizonyítani, hogy a nevezett Feleghhaz-i birtokrész a király jogát képezte s így adományozás folytán teljes joggal illeti István prépostot és Thah-i Pétert, két oklevelet mutatott be: 1/ Zsigmond király oklevelét 1437. nov. 1.-ről; 2/ Mátyás király privilegialis oklevelét 1464. ápr. 11.-ről, amely magában foglalta László királynak 1453. jan. 8-án kelt, Zsigmond király adományát megerősítő oklevelét. Ezek bemutatása után Egyed-i Fodor Simon a nevezett Feleghhaz-i Ferenc, Adorján, Balázs és Pál, továbbá Feel-i Tamás özvegye: Scolastica és Feleghhaz-i János leánya: Ilona mint alperesek nevében a váradi káptalan ü. v. levelével állította, hogy a nevezett Feleghhaz-i birtokrészek régtől fogva az alperesek, sőt azok elődjei birtokai voltak, még pedig öröklött jogon s így azok nem tartoznak a királyi joghoz, amit oklevelekkel is tud igazolni. Megbízói nevében be is mutatott a váradi káptalantól két privilegialis és két patens oklevelet: 1/ 1405. márc. 21.; 2/ 1408. jul. 9.; 3/ 1436. márc. 13.; 4/ 1428. ápr. 7. Ezek tartalmával szemben az actorok procuratora úgy érvelt, hogy a Byhar városban lakó Nemes ”dictus Mihály fia: Albert, egyedüli személy lévén a jelzett Feleghhaz-i birtokrészeket királyi hozzájárulás nélkül nem adományozhatta László fia Sebestyénnek kés Antal fiainak: Adorjánnak és Balázsnak, továbbá Santha László leányának: Scolastica-nak és ugyanazon Scolastica leányainak: Klárának és Katalinnak, meg Santha László leányának: Márthának, legfeljebb a királyi jog sérelmével, sőt Nemes Albertnek semmiféle öröklött birtokrésze nem volt Feleghhaz-án, épp azért az alperesek nem lehetnek ebben részesek, ”nec nobilitatis titulo funoti” ée nemességük nem ered ”a stirpe inventoris ipsius possessionis Feleghhaz”, így tehát azok a birtokrészek náluk csak mint a királyi jog eltitkolóinak a kezén ledhettek, tehát a birtokrészek a királyi joghoz és adományozás révén az actorokhoz tartoznak. Mivel az alperesek procuratora nem tudta állítását mással alátámasztani és az alperesek genealogiáját sem tudta bemutatni, sőt még az ily esetekben szokásos elévülést sem tudta igazolni, azért az országbíró mindent összefoglalva megállapította, hogy jóllehet a nevezett Ferenc, Adorján, Balázs és Pál meg Ilona nemes asszony magukat Feleghhaz-i nemeseknek nevezték és azt állították, hogy törvényes örököseii ”inventoris eiusdem possessionis Feleghhaz” és hogy abból egyenes ágon származnak s így az ottani birtokrészek részben ezen a címaen, részben pedig a Byharban székelő Nemes Albertnek az eladása folytán mondották azokat a magukénak, de mert nem tudják igazolnii, hogy Feleghhaz alapítója az ő ősük, sem a bemutatott oklevelek, sem genealogiai leszármazás alapján, azért meg kell őket fosztani a Feleghhaz-án eddig a kezükön volt birtokrészektől és azokat István prépostnak és testvérének: Péternek kell juttatni és az alperesekre ez ügyben örök hallgatást kell elrendelni. Viszont azért, hogy ezeket eddig jogtalanul elfoglalva tartották, a birtokrészek becsértékében kell őket elmarasztalni és a 132 márka bírság megfizetésére kell őket kötelezni, azért a prelátusok, bárók és nemesek tanácsát is meghallgatva a nevezett Ferencet, Adorjánt, Balázst és Pált és Ilona úrnőt megfosztja a Feleghhaz-ban lévő birtokrészektől és azokat István Demes-i prépostnak és testvérének: Thah-i Péternek ítéli oda Zsigmond király adományozása címén, az alperesekre pedig örökös hallgatást parancsol, akiket a birtokrészek jogtalan elfoglalva-tartása miatt azon birtokrészek becsértékében marasztalja el, azonfelül a bírságok teljes megfizetésére kötelezi őket. Az ítélet alapján megkérte a váradi káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember szálljon ki Feleghhaz birtokhoz és az abban lévő eddig vitás birtokrészekhez, meg a bennük lévő királyi joghoz és a szomszédok meghívása mellett statuálja azokat István prépostnak és testvérének: Péternek az őket megillető jogon, nem véve figyelembe sem az alperesek, sem mások ellenmondását. Majd a statuálás után a királyi ember a káptalani ember jelenlétében és más becsületes emberek közreműködésével értékelje fel azokat a birtokrészeket; egyebekben ”quia quelibet iudicia et iudiciorum gravamina in qualibet causa finita et finali conclusione determinata contra quempiam iin processu eiusdem cause agregata exigi solent et extorqueri”, azért a Feleghhaz-i Ferenc, Adorján, Balázs és Pál, továbbá a Feleghhaz-i János leánya: Ilona ellenében felmerült 132 márka behajtása ügyében kényszerül azok ingóságainak a lefoglalását elrendelni, azért a továbbiakban meghagyja, hogy a statuálás és felbecslés után a királyi ember a káptalani ember jelenlétében szálljon ki a nevezettek összes ingó és ingatlan javaihoz, bárhol feküldjenek is azok és a szomszédok meg a nevezettaek fiainak és leányainak és nemzetségbeli rokonainak a jelenlétében foglaljon le Feleghhaz-i Ferencnek, Adorjánnak, Balázsnak és Pálnak meg Ilonának a vagyonából annyit, amennyi a 132 márka bírságnak megfelel részben a bíró, részben az ellenfél részére. A vagyon esetleges elrejtőit, ha a javakat figyelemeztetésre sem adják elő, idézze meg Szent Jakab nyolcadára /aug. 1./ a király elé; ha ingókat nem találnának, vagy azok nem volnának elengedők a bírság letörlesztésére, akkor az alperesek ingatlanaiból, miután előbb meghatárolták, felértékelték és mások birtokjogától elkülönítették azokat, szakítsanak ki annyit, amennyi a bírságok törlesztéséhez szükséges és statuálják azokat részben a bíró, részben az ellenfél részére mindaddig, míg az illetékesek azokat vissza nem váltják, a statuálásnál senkinek az ellenmondását sem véve figyelembe. A visszaváltás terminusául szintén Szent Jakab nyolcadát /aug. 1./ jelöljék meg a király előtt való megjelenésre. - Szent Jakab nyolcadán István prépost személyesen mutatta be az országbíró előtt a saját és testvére: Péter nevében a váradi káptalan válasziratát. E jelentés alapján az országbíró meggyőződött arról, hogy a vitás birtokrészeket István Demes-i prépost és testvére: Thah-i Péter részére statuálták, azért bírói hatalmánál fogva a Feleghhaz birtokban lévő birtokrészeket a bennük lévő királyi joggal együtt örök tulajdonként a nevezett István prépost és testvére: Thah-i Péter kezén hagyta. Eredeti, hártya. Függő pecsét. |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal