DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 14252
DL-DF | 14252 |
Date | 1449-04-18 |
Place of dating | Buda Pilis m |
Issuer of charter | PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ |
The old reference of the records | Q 311 / 73 17 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) |
Survival form | Eredeti |
Mode of sealing | Hátlapon |
Language | Latin |
Document-type | ítéletlevél |
Remark | Átírása DL 14254 sz. jelzet alatt. |
Index | Rozgonyi János (János királyi tárnokmester f) székely ispán; Rozgonyi Rénold (János királyi tárnokmester f) székely ispán; Rozgonyi Osvát (János királyi tárnokmester f) székely ispán; Apáti Imre ügyvéd (Rozgonyiaké); Rozgonyi János ((István volt temesi ispán f) magán; Albert király; Erzsébet királyné; Zsigmond király; budai káptalan; pozsonyi káptalan; Pohárnok istván magán; Pan ”dictus” Pál magán; Ulászló király; Baracskai László királyi ember (kúriai); Péter pap budai oltárigazgató; Péter pap budai káptalani küldött; Keresztúri Benedek ügyvéd (Rozgonyi Jánosé); fehérvári káptalan; esztergomi káptalan; Noglar Mihály budai polgár; Chokakew Csókakő vára Fejér m; Tatha Tata vára Komárom m; Wytan Vitány vára Fejér m; Gezthes Gesztes vára Komárom m; Esegwar Essegvár vára Veszprém m; Gerencher Gerencsér Veszprém m; Zaar Szár Fejér m; Mur Mór Fejér m; Ugal Somogy m; Zenthfalua Szentfalva Pest m; Hewysuelge Hévízvölgye Pest m; Sydo Zsidó Pest m; Macha Mácsa Pest m; Irswazeg Irsvaszeg Pest m; Tura Pest m; Gynges Gyöngyös város Heves m; Porozlo Poroszló Heves m; Olazy Olaszi város Szepes m; Zenthlazlo Szentlászló város Szepes m; Debrew Debrő Heves m; registrum |
Subject | zálog-iktatás-felszólítás-kötelezvény-megjelenés elmulasztása,-eskü-párbaj-jószágvesztés-német nyelvű oklevél bemutatása-kötelezettségvállalás-vár és tartozékai-elismervény-birtok adományzása; Hévizvölgye völgy; kúria - ház - tatai vár - csókakői vár - vitányi vár - essegvári vár - gesztesi vár; budai Szent Kereszt oltár |
Abstract | Palocz-i László comes bizonyítja, hogy a budai káptalan figyelmeztető oklevele alapján megjelent törvényszéke előtt márc. 28-án Apathy-i Imre literatus az országbíró ü. v. levelével és Rozgon-i János királyi tárnokmester fiainak: Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldnak, a székelyek comeseinek a nevében bemutatta előtte Rozgon-i István volt temesi comes fia: János ellenében a budai káptalannak az országbíró rendeletére a királyhoz adott válasziratát, mely magában foglalta az országbírónak a rendelkező oklevelét is, mely szerint az említett Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus nevében jelentették az országbírónak, hogy Rozgon-i Istvánnak a fia: János már régebben kötelezte magát arra, hogy midőn ők hárman kérni fogják tőle az alant felsorolt oklevelek bemutatását, t. i. három királyi oklevél: Zsigmond császárnak és királynak, Albert királynak és Erzsébet királynőnek az oklevele és velük kapcsolatban három statuáló oklevél, melyek mind Chokadkew várára és tartozékaira vonatkoznak, azonkívűl a Tatha, Wytan, Gezthes és Esegwar váraknak és tartozékaiknak, meg a Gerencher, Zaar és Mur falvaknak és az azokban lévő curiáknak az elzálogosításáról és statutiojáról szóló oklevelek, továbbá az Ugal birtok adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek, majd a Zenthfalua birtok elzálogositásáról és statuálásáról szóló oklevél; azután egy bizonyos budai házról szóló oklevél, azonkívűl a Hewysuelgeben lévő Sydo, Macha, Irswazeg és tartozékaik adományozásáról és statutiójáról szóló oklevelek, majd néhány elismervény Hewyzwelge és Tura birtokokról és más oklevelek, melyek alapján ezeket a birtokokat a despotától megváltották; azután a Gynges város adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek és több más oklevél ugyanerről a városról, amelyek alapján Gynges városát tartozékaival együtt Poharnok Istvántól megváltották, amikhez hozzájárul a pozsonyi káptalannak hasonlóképen Gynges város megváltásáról szóló oklevele, továbbá a Porozlo birtok adományozásáról és statuálásáról kiadott oklevél; majd Ulászló királynak Olazy és Zenthlazlo városok elzálogositásáról szóló oklevele és azok az oklevelek, amelyekben Paan ”dictus” Pál lekötelezte magát Ulászló király előtt Olazy és Zenthlazló városok átadására nézve, ezeknek és mindazoknak az okleveleknek a másolatát, amelyek bennfoglaltatnak és egyenként vaannak felsorolva abban a registrumban, amelyet az ifj. Rozgon-i János a saját pecsétjével látott el és amelyekre nézve megigérte, hogy azokat a kancellár, a nádor vagy az országbíró előtt be fogja mutatni, ha előzőleg erre a királyi vagy a nádori és valamely hiteleshelyi ember útján figyelmeztetést kapott, és valamennyiről másolatot készített az említett három Rozgon-i testvér számára. Ezen kötelezvény alapján kérték most az országbírótól ennek a végrehajtását. Az országbíró felkérte a budai káptalant emberének a kiküldésére, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember keresse fel az id. Rozgon-i István fiát: Jánost és figyelmeztesse őt a király nevében, hogy a felsorolt okleveleket köteles a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon az országbíró előtt eredetiben bemutatni, hogy az országbíró valamennyiről másolatot készítsen Rozgon-i János fiai: János, Rynoldua és Osvaldus részére. A figyelmeztetés megtörténtéről a káptalan a 15-ik napra tegyen a királynak jelentést. A káptalan a királyi curiából külön delegált emberrel: Barachka-i Lászlóval Péter papot, egyházuk Szent Kereszt oltárának az igazgatóját küldte ki, akik márc. 14-én kiszálltak az id. Rozgon-i István fiának: Jánosnak Szaar nevű birtokához, de jóllehet János otthon tartózkodott, előttük nem mutatkozott, ennek ellenére u. o. és u. a. figyelmeztették őt emberei útján, hogy a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon mutassa be az országbíró előtt a registrumban foglalt összes okleveleket, hogy azokról másolatot adhassanak Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldusnak. - A káptalan oklevelének a bemutatása után a három Rozgon-i testvér procuratora bemutatta magának az országbírónak ”sigillo nobiscum portanti consignatas” patens oklevelét, mely tartalmazta Rozgon-i István fiának: Jánosnak a kötelezvényét arra az esetre, ha a bemutatást nem teljesitené. Ezt az oklevelet szóról-szóra közli. Sőt bemutatta ugyanaz a procurator a Rozgon-i István fiának: Jánosnak saját jegyzőjétől irt és Rozgon-i Jánosnak a saját pecsétjével ellátott registrumát is, mely az eredetiben átvett okleveleket ill. azok feljegyzését tartalmazta. Ezt is szóról-szóra közli. Az oklevelek bemutatását éppen ezen registrum alapján kérte az actorok procuratora. Kerezthur-i Benedek, Rozgon-i István fiának: Jánosnak a nevében a fehérvári káptalannak az ü. v. levelével kijelentette, hogy ura nevében kész az okleveleket a registrum szerint bemutatni, de egy záloglevelet, melyet Erzsébet királyné, Albert király felesége adott Vitan, Gezthes, Tata és Esegwar várakról és tartozékaikről, meg a Gerencherben és Murban lévő curiákról, továbbá a fehérvári káptalannak az ezekbe való statuálásáról szóló oklevelet, azonkívűl az esztergomi káptalannak a Zenthfalua elzálogositásáról szóló, német nyelven kiállitott oklevelét és néhány, Debrew birtok elzálogositásáról szóló oklevelet nem tud a registrum szerint átadni, mert Erzsébet királynénak az oklevele nem hártyán van kiállitva, amint azt a registrum jelzi, hanem papiroson, viszont az erről szóló statuáló oklevél hártyán, és nem papiroson, ami szintén ellenkezik a registrum feljegyzésével. Ezeket be is mutatta az országbíró előtt. Bemutatta azonkívűl az esztergomi káptalannak német nyelvű oklevelét is, mely szerinte egyezik az esztergomi káptalannak latin nyelvű oklevelével; ugyszintén bemutatta Noglar Mihály budai polgárnak a saját pecsétje alatt kiadott három német nyelvű oklevelét is. Nem tudta bemutatni a Debrewre vonatkozó elzálogosító okleveleket, mert azok - mint mondotta - nincsenek is ura birtokában, nem is voltak, és csak véletlenül, a registrum írójának a figyelmetlensége folytán kerültek abba: azokat Rozgon-i János fia: János nem is adta át az ő urának. Erre ura kész megesküdni vagy párbajt vívni. Evvel szemben Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldusnak a procuratora kijelentette, hogy bár Rozgon-i Jánosnak a procuratora átadta a regustratumban foglalt oklevelek legtöbbjét, megbízói mégsem lehetnek az átadással megelégedve, mert ők (nem) Erzsébet királynénak nem azt a papiroson kiállított oklevelét adták át eredetiben, hanem a hártyán kiállítottat, ami a statuáló oklevélre is vonatkozik éppen fordított anyaggal, mert ezeknek az értelmük is más. Ezek miatt és a többi hiányzó oklevél miatt Rozgon-i István fiát: Jánost el kell marasztalni a saját kötelezvényében foglaltakban, vagyis az oklevelekben foglalt birtokoknak az elvesztésében. - az országbíró a bemutatott, a registrummal egyező oklevelekről megadta Rozgon-i János, Rinoldus és Osvaldus részére a kívánt másolatokat, de a megváltoztatott vagy a hiányzó oklevelekre nézve nem fogadta el Rozgon-i István fiának: Jánosnak sem a felajánlott esküjét, sem a párbajt, hanem birótársaival egyetemben őt saját kötelezvénye alapján az oklevelekben foglalt birtokainak az elvesztésére ítélte, amelyek a három Rozgon-i testvérre szállnak. - Az oklevél hátán pecsét nyomai. |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.