DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 13589

DL-DF 13589
Date 1440-11-07
Place of dating Bude Buda Pilis m
Issuer of charter ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY
The old reference of the records Q 311 / 568 23
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Survival form Eredeti
Mode of sealing Alul 02
Language Latin
Document-type adománylevél
Index Rozgonyi Simon egri püspök; Rozgonyi Simon magyarországi főkancellár; Rozgonyi István (Simon testvére) pozsonyi comes; Rozgonyi György (Simon testvére) pozsonyi comes; Rozgonyi János (István comes fia) magán; Rozgonyi Oszvald (János fia) pap; Rozgonyi János (János fia) magán; Rozgonyi Lőrinc (János fia) magán; Rozgonyi Reynold magán; Erzsébet királyné; főurak; országnagyok; királyi követek; nemesség; főpapok; Cillei Ulrik cseh kapitány; Cillei Ulrik német kapitány; Kapi János (András fia) magán; Hédervári Lőrinc nádor; Szepesség; Eger Heves m; Buda Pilis m; Győr Győr m; Kapy Kapi Sáros m; Lada Láda Sáros m; Kewken Kökény Sáros m; Ffwlyan Fulyán Sáros m; Mathiwswagasa Mátyusvágása Sáros m; Naghtelcheg Nagytölgyszék Sáros m; Kystelcheg Kistölgyszék Sáros m; Gerla Gerla Sáros m; Venecze Venecia Sáros m; Malczo Malcó Sáros m; Paalvagasa Pálvágása Sáros m; Pongraczfalwa Pongrácfalva Szepes m; Saap Sáp Abaúj m; felsőmagyarországi részek; commissio - társpecsét
Subject meghívás a magyar trónra - koronára háramlás - király kísérete - hűtlenség - király fogadása - vár elfoglalása; puszták - Duna folyó; egri vár - budai vár - győri vár - kapi vár; vám; jövedelem; kegyuraság - püspöki székhely; németek - csehek; érdemek (felsorolt) - királyválasztás - koronázás - hűtlenség - pusztítás - lázadók - szövetkezés; vár ostroma - fogoly - zsoldos - német csapatok
Abstract Ulászló király figyelembevéve Rozgon-i Symon egri püspöknek, Magyarország főkancellárjának sokoldalú szolgálatait, különösen hogy midőn Erzsébet királyné és az országnagyok meg a nemesek tekintélyes követei útján, akik teljhatalommal voltak felruházva, meghívták őt a magyar trónra és ő minden gyanú nélkül átlépte az ország határát, hogy Magyarország királyává választassa magát, de közben Erzsébet királyné megváltoztatta a szándékát és a király útja elé mindenféle akadályokat gördített és a gonosz németekkel és csehekkel kötött szövetséget, a püspök ennek ellenére nagyszámú kíséretével a király elé ment egészen a Szepességig, magával vívén néhány más főurat is és így kísérte a királyt először a saját püspöki székhelyéig: Egerig; majd a királyt ottani várában biztonságban hagyván, maga testvéreivel együtt előre sietett Budára, hogy előkészítse a király útját és biztossá tegye Buda várát és városát, mert félő volt, hogy a város szomszédságában tartózkodó Erzsébet-féle német csapatok azt elfoglalják. Miután a várat és a várost teljesen biztosította, visszatért Egerbe, ahonnan a királyt most már békésen kísérhette Budára, ahova a püspök példája nyomán mapról-napra több és több főpap, főúr és nemes gyülekezett össze, akik a választást megerősítették, mire néhányan az elpártoltak közül is visszatértek a király hűségére. Majd a király kérésére Symon püspök a saját és testvérei embereivel és más királyhű urakkkal Győr várának a megostromlására indult, ahova nagyszámú német és cseh zsoldos zárkózott be, hogy onnan pusztítsák a Dunátóll északra eső területet; Győr alatt foglyul ejtette a német és cseh hadak kapitányát: Cillei Ulriket, akit mint foglyot a király kezeibe adott át. A koronázáskor és a koronázás után is állandóan a király szolgálatában állt, akit ”in rerum gerendarum novitate” elsősorban ő látott el tanácsával. Mindezek csekély jutalmazásául naki adja Kapy-i András fiának: Jánosnak sárosmegyei Kapy várát és a következő birtokokat és falvakat azok minden tartozékával: Kapy, Lada, Kewken, Ffwlyan, Mathiwswagasa, Naghtelcheg, Kystelcheg, Gerla, Venecze és Malczo birtokok, Paalvagasa birtok fele- ezek mind Sáros megyében, azután Pongraczfalwa birtok Szepes megyében és Saap birtok Abawywarmegyében, de az elsoroltakon kívül Kapy Jánosnak más megyékben fekvő birtokait is, amelyeket János hűtlensége folytán veszített el, mivel a kassai lázadókhoz csatlakozott, akik azokat a felsőmagyarországi részeket széltében- hosszában pusztították és így Kapy János birtokai a koronára szálltak, a király viszont a hozzájuk tartozó pusztákkal, vámokkal és minden más jövedelemmel, meg az egyházak kegyuraságával Symon püspöknek és általa testvéreinek: Rozgon-i István és György pozsonyi comeseknek adományozta és az idősebb Rozgon-i István comes fiának: Jánosnak és Rozgon-i János fiainak: Osvald papnak, Jánosnak, Lőrincnek és Reynoldusnak, a püspök osztályos testvéreinek és István, György, János, a másik János, Lőrinc és Reynold utódainak adta örök tulajdonul. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét és mellette a nádor papírfelzetes pecséte: quia prefatus dominus Symon episcopus summi cancellariatus nostri fungitur honore sigillumque nostrum secretum..presentibus appreasum erga eum existit, ideo ad tollendam suspicionem...penes ipsum sigillum nostrum etiam sigillum Laurentii de Hedrehwar dicti regni nostri Hungarie alatini presentibus apponi fecimus et apprimi. A szöveg élén jobbra: Commissio propria domini regis.

Content provider