DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468) • 247962

DL-DF 247962
Date 1438-02-17
Issuer of charter HÉDERVÁRI LŐRINC NÁDOR
The old reference of the records U 468 / 14
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
U 468 / BORSOD 14
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
Survival form Eredeti
Mode of sealing Alul
Abstract 1438–01–25. Buda. Hédervári (de Hedrehwara) Lőrinc nádor kiváltság formájában kiadott ítéletlevele abban a perben, amely Zend-i István fiai. Mihály, László és György az egyik részről, a másik részről pedig Saagh-i Miklós fia Balázs között folyt azért, mert az utóbbi ellentmondást jelentett be, amikor Zend-i István nevezett fiait be akarták iktatni a Neográd megyei Saagh Wyfalw, Ethes, Kotrozo, Lythke, Dalyo, Thewryncz, Apathfalwa possessiók és Bochteleke praedium, továbbá a Gemer vármegyei Mehy, a két Panyth, Myglez possessiók és a Mehy-hez tartozó Alker praedium, valamint a Pest vármegyei Iklad possessio fele részének a birtokába. Maga a per még az előbbi országbíró, Báthori István előtt kezdődött; benne a harmadik határnapot pedig 1437. október 6-ra tűzték ki. A felek közül ekkor Mihály, György és László jogaik igazolására bemutatta Zsigmond király 1434.december 16-án, Pozsonyban kelt oklevelét (lásd 79. sz.), amellyel a király a felsorolt birtokrészeket új adomány címén nekik adományozta; Balázs pedig I. Lajos király 1380. október 2-án, Wamos faluban kelt oklevelét mutatta be (lásd 50. sz.), amely szerint a király hatályon kívül helyezte az atyját és nagybátyját, Saagh-i Miklóst és Jánost fej- és jószágvesztéssel sújtó ítéletlevelet. A felsorolt birtokok ugyanis azon a címen szállottak a királyra, hogy a nevezett Miklóst és Jánost Osdyan-i Bagos fia László (más helyütt: Osdyan-i Bagos-nak mondott László) meggyilkolása miatt jószágvesztésre ítéltek, továbbá azért, mert ezen Miklós másik fiát, Györgyöt útonálló módjára végrehajtott gonosztettei és szentséggyalázó cselekedetei (tudniillik kegytárgyakat lopott a Nyulak szigeti Szűz Mária kolostorból) miatt szintén jószágvesztésre ítélték. Balázs továbbá azt is bebizonyította, hogy ő Mehy-i Sándor fia János fia István fia Miklósnak a fia, míg a nevezett György egy másik Miklósnak volt a fia: tudniillik Mehy-i Sándor fia Jakab fia Miklósé. S végül azt is bizonyította a Pest vármegyében lakó nemesek tanúságtételének erejével, hogy a Nyulak szigeti kolostor kirablását nem a nevezett György követte el, hanem egy bizonyos Sythke-i Gothárd nevű ember. A fentebb felsorolt bizonyítékok alapján a nádorispán és a bírák úgy ítélkeztek, hogy a felsorolt birtokrészek Saagh-i Miklós fia Balázst illetik meg, nem pedig a felpereseket; azonban Balázs is tartozik elégtételt szolgáltatni a nevezett Mihálynak, Lászlónak és Györgynek. De mivel a megítélt elégtételt (a mondott birtokok becsértékének, 1200 márkának a kétharmadát, vagyis nyolcszáz márkát) Balázs nem tudta készpénzben vagy vagyontárgyakban letenni, továbbá, mivel az előzmények alapján nem volt biztos abban, hogy háborítatlanul fogja birtokolni a neki ítélt birtokrészeket, a felek a nádorispán jóváhagyásával az alábbi egyezségre léptek: Mihály, György és László felperesek lemondanak a Neograd és Gemer vármegyében fekvő birtokokról, Balázs pedig – magára vállalván fiainak: Jánosnak és Miklósnak a terheit is – ennek fejében, valamint a mondott elégtétel elengedésének a fejében nekik adományozza a Pest vármegyében fekvő Iklad possessio fele részét. Mindezek után a nádor utasította a váci káptalant, hogy iktassa be Saagh-i Miklós fia Balázst a felsorolt Neograd és Gemer vármegyei birtokrészek birtokába (lásd 82. sz.), a káptalan pedig elvégezte a birtokba iktatást és jelentést küldött annak lefolyásáról (lásd 83. sz.). A nádorispán a jelen kiváltságlevelének kiadásával elismerte Balázs birtoklásának igaz és törvényes voltát. Hártyán, függőpecsét helyével. Jelzete: BAZmLt. XV. l. 14. sz. Korábbi jelzete: BAZmLt. BmLt. IV. A. 501/c. Sp. I. fasc. 1. nr. 1. Provenienciája ismeretlen. - Regeszta forrása: Publikált regeszta: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Közreadja Tóth Péter. Miskolc, 1990. 63/84.

Content provider