| Abstract
| (9. mensis Martis). Odorini (de Odorino) András artium liberalium magister, a Szent Mártonról nevezett Scepus-i társas egyház olvasókanonokja, Stok János doctor medicine, szepesi prépostnak lelkiekben való általános vikáriusa és ügyhallgatója (auditor causarum generalis)* bizonyítja, hogy a prépost Filka-i Ymmelman Miklósnak (providus) néhai Tyl Schirban-i soltész leánya: Margit, továbbá ennek fiai: Orbán, Péter és János nevében előadott panaszára a Szűz Máriáról nevezett Stollen-i bencés monostor perjelét és konventjét megidéztette, mert a panaszosok aggódnak, hogy a Schirban-i soltészságra vonatkozó okleveleik, amelyeket néhai Lőrinc, Tyl fia, a Schirban-i soltész őrizetükre bízott, továbbá Lőrinc végrendelete idegen kézben juthatnak. A határnapon, Primus és Felicián vértanúk napján a múlt esztendőben (1435. jún. 9.) a perjel és a monostor megbízottja: Ferenc fráter Orbánnak, a panaszosok képviselőjének jelenlétében zárt dobozban(prixis) a prépostnak átadta az okleveleket, amelyeket azután ez pecsétjével lezárva, megőrzés végett a szepesi őrkanonokra bízta, s egyszersmind előadta, hogy Lőrinc végrendelete egykori gyóntatója: Mátyás, a korábbi Schirban-i plébános kezében van. Mátyás mostani plébániájából, Topparcz-ból Keresztelő Szent János-nap utáni szerdára (jún. 29.) megidéztetvén, felmutatta az 1433. március 11-én kelt végrendeletet, amelyet a vikárius szóról szóra átírt (lásd Mályusz-Borsa, Szent-Ivány 85. sz.). A felperesek nevében Orbán megtámadva a végrendeletet kétségbe vonta, hogy a bemutatott irat végrendeletnek és hitelesnek volna tekinthető, mire János prépost elrendelte az abban tanúként szereplők kihallgatását. A kitűzött határnapon, Mihály-nap utáni pénteken (1435. szept. 30.) Ferenc szerzetes a perjel és a Stollen-i monostor, János Schirban-i plébános a maga nevében, másrészről Orbán - a maga, anyja és testvérei nevében is - jelentek mg, továbbá Benedek és másik Benedek Schirban-i nemesek; az utóbbiak felmutatták Szentmiklós város (civitas de Sancto Nicolao comitatus de Lypto) bírájának és esküdtjeinek pecsétje alatt kiadott oklevelét, amely szerint Weynschenke Péter, Margit férje, valamint Orbán, Péter és János apja eladta Lőrincnek Margit teljes soltészsági részét. Ferenc frater és János plébános azt állították, hogy Orbán - bár előzőleg megtámadta a végrendeletet - elismerte érvényességét, mivel a monostorral a háromnegyed rész felől nem nemes fogott bírák (providus probus vir) előtt egyezséget kötött. Orbán ezt tagadta, egyben vállalta, hogy előállítja megbízóit, hogy hagyják jóvá eddigi tevékenységét, de ugyanezt kérte a Stollen-i perjeltől is. Orbán anyja és testvérei ratifikálták mindazt, amit Orbán nevükben a per folyamán tett, s továbbra is őt bízták meg ügyvédjüknek. Ugyanezt tette Mihály perjel Ferenc szerzetes tevékenységét illetően, s valamennyien ítéletet kértek. Minthogy a tanúk vallomásaiból, privilégiumokból, más oklevelekből és a felek allegációiból kétségtelen, hogy Lőrinc érvényes végrendeletet tett, de a Margitot illető résznek a megvásárlása nem teljesen bizonyult be, az oklevelekből meg bizonyos, hogy Lőrinc nővérétől, Tyl leányától: Osanna-tól viszont megvásárolta a negyedrészt, maga Lőrinc pedig a háromnegyedrész teljes felének a birtokába lépett örökléssel, s így afelől végrendelkezhetett, ezért a vikárius a káptalan tagjaival együtt Luca napját követő pénteken (1435. dec. 16.) úgy ítélt, hogy a soltészság jövedelmeinek fele, valamint a másik fél negyede a monostort és a plébánost illeti meg, mégpedig oly módon, hogy ennek az egésznek a negyede jut a plébánosnak, háromnegyede pedig a monostornak. A jövedelmek másik felének háromnegyede unacum aliis iuribus et pertinentiis dicte scultetie iure successionis hereditare(!) Margitot illeti meg. (Az ítélet szövege külön megfogalmazva van beillesztve a vikáriusi oklevél szövegében.) - Az oklevelet Hawilswerde/Hawelswerde-i Goldberg János fia: Jakab prágai egyházmegyei klerikus, császári közjegyzővel foglaltatta írásba, aki az oklevelet záradékával és közjegyzői jelvényével látta el a vikárius lakásának szobájában. - Tanúk: Specht Miklós őrkanonok, Kezmark-i Péter, Ros János és Nyzicz-i Fülöp kanonokok, Epperies-i Bertalan lektori káplán, Péter, a lector familiárisa. - Hártyán, közjegyzői jeggyel, az olvasókanonok kenderfonálról függő, barna viaszba nyomott zöld gyűrűspecsétjének maradványával. (Sub C. fasc. I. n. 12.) - *perek vizsgálója. - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Mályusz-Borsa, Szent-Ivány 87.
|
Cultural Heritage Portal