DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Dancs család (Q 59) • 57096
| DL-DF | 57096 |
| Date | 1409-06-12 |
| Issuer of charter | GARAI MIKLÓS NÁDOR |
| The old reference of the records | Q 59 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Dancs család (Q 59) |
| Survival form | Eredeti |
| Mode of sealing | Záró |
| Abstract | (43. die oct. Georgii) Buda. Gara-i Miklós nádor, a kunok bírája az egri egyház káptalanjához. Kweches-i János fia: Miklós fia: János fia: Cynege (dictus) Miklós kérésére, Gömör és Torna megye nemeseinek egyeteme részére Gwmer villa közelében 1406-ban Kisasszonynapot követő hétfőn (szept. 13.) tartott nádori gyűléséből birtokvisszafoglalásra kiküldött embere: Nagy (magnus) Tamás, továbbá Erdel-i László királyi és László deák, a fehérvári káptalani ember – mint jelentették – vasárnap, a közgyűlés 14. napján (szept. 26.) a Gömör megyei Zenthdemeter, más néven Felherepan birtokot minden haszonvételével és tartozékával Cynege (dictus) Miklósnak iktatni akarták, ennek azonban Telegd-i Miklós fia: János mester nevében Mihály deák a váradi káptalan levelével ellentmondott, ezért megidézték a nádor elé. Cynege Miklós kérésére János mester nevében Mihály deák azt válaszolta, hogy megbízójának bizonyítékai vannak, és azt későbbi időpontban kész bemutatni. Minthogy az ügyvéd ezeket sem a jelen, sem más közgyűlésen nem tudta bemutatni, ezért az okleveles bizonyítást 3 márka bírság mellett vízkereszt nyolcadára (1407. jan. 12.) a királyi kúriába, jelenléte elé halasztotta. Ekkor Cynege Miklós ügyvédje, Ozd-i Péter megfelelő napokon át hiába várt, ezért a nádor az alperest megbírságolta, továbbá a saját és a jászói konvent embere útján először György-nap nyolcadára (máj. 1.), majd makacsság miatt Jakab-nap nyolcadára (aug. 1.) három vásáron való kihirdetéssel megidéztette; majd királyi rendeletre – a másik félnek fizetendő 3 márka bírság mellett – Mihály-nap nyolcadára halasztotta. Zomlen-i Kis (parvus) Mihály ügyvéd kérte a bizonyítékbemutatás és a bírságmegfizetés – újabb 3 márka bírság mellett – vízkereszt nyolcadára (1409. jan. 13.) való elhalasztását, majd ekkor ugyanezt kérte a jelen György-napra való halasztás érdekében. Ekkor a felperes Cynege (dictus) Miklós a birtokhoz való öröklési jogának bizonyítására bemutatta Fülöp nádor 1324. április 6-án kelt privilégiumát (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 15. sz.), valamint Vilmos szepesi és újvári ispán 1328. március 10-én kelt levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 20. sz.). Ezt követően Cynege Miklós kérte, hogy János mester is mutassa be okleveleit. Erre Zomlen-i Mihály ura nevében hét oklevelet mutatott be, az első három Pál comes országbírónak, kettő az egri káptalannak az oklevele, mind az öt 1330-ban kelt. Ezek szerint a fent nevezett Vilmos comes, a király által mások mellett Gömör megyébe is kiküldött általános bíró (pro iudice generali deputatus) a Malah-i János fiával: Györggyel szemben útonállás (latrocinium) és egyéb bűnök miatt a jelenlétében párbajban vesztesként főbenjáró büntetésre ítélt Malah-i Isaak fiai: János, István, Mihály és Gergely birtokainak kezéhez történő átadását kérte Károly királytól, aki meg is hagyta az egri káptalannak, hogy a királyi ember hirdesse ki vásárokon és más nyilvános helyeken Isaak nevezett fiai birtokai elvesztését, és az esetleg a birtokokra rokoni vagy szomszédi igénnyel jelentkezőket Vilmos comes ellenében a király elé idézze meg; ha ilyenek nem lennének, úgy határjárás után Zenthdemeter, Haripan és Apaty birtokba teljesen, Malah-ban meg a nevezett elitéltek itteni részeibe iktassák be Vilmos comes-t, ha nincs ellentmondás, majd tegyen jelentést. – Az egri káptalan jelentette a királynak, hogy amikor István fia: Loránd királyi ember és Miklós mester, kanonok a kihirdetést Gömör megyében végrehajtották, Vilmos mester iktatásának Malah-i János fiai: Miklós és György rokonság címén (in proxima linea generationis) ellentmondottak, és kijelentették, hogy Haripan felének, valamint a teljes Zenthdemeter-nek megváltására joguk van, és magukhoz is akarják váltani, ezért őket megidézték a királyi jelenlét elé. – Ezután az országbíró előtt Mátyás mester, Vilmos mester protonotáriusa ura megbízólevelével egy részről, más részről pedig Malah-i János fia: Miklós – testvérét: Györgyöt a káptalan levelével képviselve -, továbbá Katus asszony, a fent nevezett Isaak özvegye, ez asszony fia: Pál, s rajtuk kívül Malah-i Miklós fia: Donch és Malah-i Barthaleus fia: Donch megjelenvén, Danch és Donch, bár nemzetségi jogon magukhoz válthatták volna Vilmos mestertől Isaak elítélt négy fia részeit Zenthdemeter-ben, és alsó (inferioris) Heripan felét, szegénységük miatt ezt nem tudták megtenni, ezért átengedték a birtokokat örök jogon Vilmos mesternek, utódainak vagy akinek el akarja idegeníteni; Katus asszony, valamint Isaak fiai: György, Pál és Adorján pedig, mivel Vilmos mester visszaadta nekik az elitéltek részeit Malah-ban, és ezen felül még 20 márkát is fizetett, átengedték neki mind a maguk, mind az emlitett elitéltek részeit Zenthdemeter-ben, más néven Felharipan-ban és Heripan birtok felét; végül János fia: Miklós és Mátyás mester bejelentette, hogy a fele részben János fiai: György és Miklós, fele részben meg az elitéltek által birtokolt Zenthdemeter, más néven Felharipan birtokot minden haszonvételével és tartozékával két egyenlő részre osztja, s az egyik felét Vilmos mester – vagy akinek ő ezt adja kapja bírói rész címén, másik felét pedig János fiai: György és Miklós kapják a sértettnek járó harmadrész fejében. – Az osztást a királyi ember és az egri káptalan hites embere ejtette meg; Vilmos mester részére jegyzője és ügyvédje: Mátyás mester Zenthdemeter-t, más néven Felharipan-t választotta, a másik rész maradt Györgynek és Miklósnak. A két részt elválasztó határ leírása: prima meta inciperet a parte orientali iuxta quandam viam in vertice cuiusdam berch, ubi erecte essent due mete terree; deinde descendendo ad vallem versus occidentem perveniret ad caput cuiusdam vallis Kerekreth vocate et ibi essent due mete terree; deinde ad eandem plagam descendendo per medium eiusdem vallis super meatum cuiusdam ryvuli Laazpataka vocati per paucas arundines et per dumos arborum fruticum perveniret usque ad locum, ubi idem rivulus adiungeretur alio ryvulo, qui descenderet de villa Zenthdemeter superius nominata et saliendo de eodem ryvulo inter terras arabiles asscendendo ad eandem plagam iuxta dictum fluvium essent due mete terree; deinde asscendendo ad parvum spatium iuxta quandam viam, qua iretur de villa Zenthdemeter ad Haripan inferiorem, ibique essent due mete terree; abinde asscendendo per rubeta directe per metas contiguas iret ad angulum cuiusdam vallis et exinde asscenderet usque ad verticem alterius berch a parte occidentis usque ad aliam viam, que separaret a nobilibus de Hubo et ibi terminarentur. – Az alperes képviselője által bemutatott hatodik oklevél az esztergomi káptalannak 1331. március 30-án kelt chirographált privilégiuma (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 26. sz.); végül a hetedik oklevél az egri káptalan 1342. június 6-án kelt oklevele (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 38. sz.). A hét oklevéllel szemben Cynege (dictus) Miklós bemutatta az egri káptalan 1330. január 13-án kelt zárt tiltakozó levelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 22. sz.), továbbá bemutatott még hat zárt eltiltó oklevelet, éspedig elsődlegesen (principaliter) az egri káptalan 1330. március 14-én (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 23. sz.), majd az esztergomi káptalan 1332. július 13-án (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 28. sz.), az egri káptalan 1342. június 5-én (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 37. sz.), továbbá az 1360. augusztus 5-én (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 71. sz.) és az 1369. március 7-én kelt (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 86. sz.), valamint a jászói konvent 1393. október 31-én kelt oklevelét (lásd Ila Bálint-Borsa Iván, Dancs 89. sz.). Az oklevelek bemutatása után a felek kijelentették, hogy más oklevelet sem most, sem a jövőben nem tudnak bemutatni, majd mind Miklós, mind pedig János mester ügyvédje ítéletet (iuris equitatem) kért. – A nádor és bírósága a bemutatott oklevelek alapján a történteket összefoglalva megállapítja, hogy Vilmos mester és a birtokban jogutódai csak Vilmos mester bírói része jogán jutottak a birtokba, ilyen, és nem öröklött joga van abban a Cynege Miklós bevezetésének ellentmondó Telegd-i Jánosnak is, viszont Cynege Miklós ősei a birtokjogukról sohasem mondottak le, amint azt a birtokra vonatkozó folyamatos tiltakozásaik igazolják, ezért Zenthdemeter vagy Felharipan jog szerint változatlanul Cynege Miklóst illeti meg, neki is ítélik oda, tartozik azonban Drugeth Vilmos bírói részének értékét az egri káptalan előtt Telegd-i János mesternek megfizetni. Kéri tehát a nádor az egri káptalant, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében Panit-i Sebestyén, Gench-i Balázs, Kolta-i Márton, Alba-i László és Zala-i Mihály nádori ember és notarius egyike Jakab-nap nyolcadik napján (aug. 1.) Zenthdemeter vagy Felharipan birtok megbecslésével állapítsa meg Drugeth Vilmos bírói részét, az összegből vonja le a 23 márkát és 1 forintot, amelyben az alperest a felperessel szemben eddig elmarasztalta, és a különbözetet Cynege Miklós tartsa meg Miklós fiának: Jánosnak, aki, ha nem jelennék meg vagy vonakodnék átvenni, azt János javára sekrestyéjükben helyezze el; ezután Miklóst és örököseit e birtokba és haszonvételeibe vezesse be örök jogon, nem véve figyelembe János ellentmondását, majd pedig 8. napra (aug. 8.) tegyen jelentést. Hártyára írt eredetije 1948 óta nem található. Helyén az oklevél előlapjáról készült fényképek vannak. (35.) Másodpéldánya helyén ugyancsak fénykép van. Minthogy a hátlapokról nem készült felvétel, nem állapítható meg, hogy melyik példányt melyik fél részére állították ki. DL 57097. (36.) – Eltérő írásmód: Chynige, Felherripan, Chenege, Felheripan, Kathws, beerch, Koltha. Tartalmilag részletesen átírta Garai Miklós nádor 1409. szeptember 16-án kelt privilégiumában. DL 57099. (38.) ZsO II. 6832. (reg.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Ila Bálint-Borsa Iván): Dancs 91. sz. |
Content provider
ⓒ Copyright Info: Any publication of the present digital material requires permission from the content provider. To reach content provider directly, click on „Contact”.
Cultural Heritage Portal