DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 11606

DL-DF 11606
Keltezés 1424-03-02
Kiadó ZSIGMOND KIRÁLY
Régi jelzet Q 311 / 649 26
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Átírás 1425
Regeszta Bude. quinquagesimo die octavarum festi epiphaniarum Domini. Zsigmond király bizonyítja, hogy midőn Sigismundus dictus Castellan de Zenthlelek az ügyben fordult hozzá, hogy már régebben Anna nemes úrnő, filia Pauli, filii Laurentii de Peker, ava scilicet ipsius Sigismundi, férjhez ment condam Petro dicto Castellan, avo eiusdem Sigismundi, homini utputa ignobili et impossesionate, akit Lőrinc fia Pál adott férjhez és aki, mint ilyen de possessionibus ac portionibus et iuribus possessionariis ipsius Pauli filii Laurentii in possessionibus Peker et Azywagh vocatis és azok tartozékaiból a neki járó leánynegyedet birtokban kellett, hogy kikapja. A Castellan nevezetű Zsigmond tehát azt kérte a királytól, hogy János bántól, akinek a kezén vannak most királyi adományból a nevezett Lőrinc fia Pálnak a birtokai és birtokrészei, szolgáltasson neki igazságot , akkor a király írásban adott meghagyást a csázmai káptalannak, hogy idézze meg ez ügyben a nevezett János bánt az említett Castellan Zsigmonddal szemben ad feriam secundam prox. post octatavas dierum cinerum anni 1418. Zentho-i Lachk fia Dávid szlavon bán elé a körösi törvényszékre. A szlavon bán azon a címen, hogy János bán procuratora bejelentette, hogy megbízója a Peker-i nemesek birtokát amazoknak hűtlensége folytán kapta a királytól, az ügyet ad octavas festi b. Georgii mart. átküldte a királyhoz és az országnagyokhoz. Több halasztás után az ügy ottani tárgyalásra elérkezett ad presentes octavas f. epiphaniarum Domini, amikor János literatus Castellan Zsigmond nevében a specialis presentia előtt jogorvoslást kért János bán részéről, akinek a nevében Leustachius de ...bolna azt válaszolta, hogy mivel a Peker-i nemesek említett birtokai azok hűtlensége folytán kerültek János bán kezére királyi adomány címén, azért a decretum generale értelmezése szerint villa, portio possessionaria premis... iure quartalitio Zsigmondnak nem jár. A király döntése így szólt: Mivel az egyetemes határozat az, hogy azokból a birtokokból, melyeket az illetők hűtlenségük folytán vesztették el és azokat a király hívei kapták, azokból azok egyetlen leszármazottja sem kaphat ius quartaliciumot vagy ius dotaliciumot, még pénzbeli kielégítés formájában sem, ymmo universis causidicis et actoribus super huiusmodi iuribus litigantibus per iudicem suum ordinarium perpetuum silentium imponeretur, amint erről az összes prelátusokkal és bárókkal történt a döntés, így a nevezett Zsigmondnak sincs semmi jogi alapja ahhoz, hogy a nevezett János bánnal szemben a leánynegyedet követelje, azért annak keresete alól a nevezett János bánt fel kell menteni. Ezt az ítéletet ki is mondotta, míg Zsigmondra kimondta az örök hallgatást ebben az ügyben. - A király az oklevelet propter absentiam venerabilis patris, domini Johannis, episcopi ecclesie Zagrabiensis, aule nostre et reginalis maiestatum supremi cancellarii et sigillorum nostrorum erga ipsum habitorum, sigille eiusdem consignatas adott János bánnak. Átírta: 1525. aug. 8. Zsigmond király.– Regeszta forrása: OL regeszta

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál